menü kapcsolat Képek Hírek Alapítvány Zöldovi Csoportok Bemutatkozunk

Bemutatkozunk

Óvodánkat 1897. június 29-én Dr. Óváry Ferenc nyitotta meg, aki a szerencse játékon nyerte a pénzt, amit erre a nemes célra fordított. Megyénk óvoda hálózata ebben az időben nagyon gyérnek mondható a más megyékhez viszonyítva. Az óvoda működéséhez szükséges berendezéseket, eszközöket a gondnokság biztosította. Évente egy-két alkalommal a gyermekek kis műsort adtak a szülőknek és a meghívott vendégeknek. Az óvoda épülete az 1960-as évekre életveszélyessé vált. Felmerült az igény egy újabb óvodai épületre, melyet a lakosság jelentős társadalmi munkájával 1965. május 20-án átadtak 2 csoportszobával.. Az új óvoda épülete ma is ugyanott áll a Petőfi utcában. A harmadik csoportszobával kibővített és nagy részben átalakított, felújított óvoda átadására 1975.szeptember 1-jén került sor. A megemelkedett gyermeklétszám miatt szükségessé vált az ismételt bővítés, melyre 1987-ben került sor. A 4. csoport beindítására ez év szeptemberében került sor.
E generációk által felhalmozott tapasztalatok határozzák meg azt a gyermekközpontú pedagógiát, mely óvodánk dolgozóinak alapvető szempontja. Arra törekszünk, hogy a hozzánk érkező gyermekeket érzelmi biztonságot adó, szeretetteljes légkör fogadja a tágas, barátságos csoportszobában és az EU-s szabályoknak megfelelő játékokkal ellátott udvaron.
Biztosítjuk a gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődését, testi-lelki egészségét. Célunk, hogy gyermekeink az iskoláskor elérésének idejére érdeklődő, a szépre, a jóra fogékony, kreatív, saját teljesítő képességét ismerő, társait elfogadó, nyitott gyermekké fejlődjön.
Mindezek részletesen a Helyi Nevelési Programban kerültek megfogalmazásra, mely elsősorban játékra és mesére épül.
2003. szeptemberétől egy bölcsődei csoport megszervezésével lehetőséget biztosítunk azon családok számára, melyek anyagi, vagy egyéb körülmények a gyermek 3 éves koráig nem tudnak otthon maradni.
2004. szeptemberétől elsők között megyénkben sószobát hoztunk létre melyben hetente 2x fél-fél órát töltenek a gyermekek. A sós levegőnek jótékony hatása van a légúti betegségek megelőzésében és tüneteik enyhítésében, hozzájárul gyermekeink életminőségének javításához.
2006. májusában vehették birtokba gyermekeink az új, jól felszerelt tornatermet, ahol a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi, képességeinek fejlesztése játékos formában történik.
2007. szeptemberétől a középső és nagy csoportban német nyelv elsajátítására adunk lehetőséget játékos formában szakképzett pedagógus segítségével.
Szakképzett logopédus, fejlesztőpedagógus foglalkozik az arra rászoruló gyermekekkel.
Továbbá folyamatosan bővítjük gyermekeink számára elérhető lehetőségek körét: Bábszínház, vallási nevelés, néptánc, hagyományőrző kézműves foglalkozások, kirándulás, délutáni torna, stb.
Óvodánk működésének érdekében alapítványt hoztunk létre, mely adó 1%-ának és az egyéb támogatásoknak az összegét a játékok bővítésére, rendezvények szervezésére használunk fel.
Előzetes egyeztetés után szeretettel várunk mindenkit aki érdeklődik óvodánk iránt

Intézményvezető:
Stáhl Györgyné (szakvizsgázott óvodapedagógus)

Óvodavezető helyettes:
Schumacher Józsefné

Bölcsőde szakmai vezető:
Mesterházi Mária

Munkatársak:
Vajda Csilla (minősített szakvizsgázott óvodapedagógus, néptáncoktató)
Feketéné Scheller Zsuzsanna (dajka)
Marton Teréz (minősített szakvizsgázott óvodapedagógus)
Mátyásné Regenye Mónika (dajka)
Schumacher Józsefné (szakvizsgázott óvodapedagógus)
Kissné Simon Dóra (óvodapedagógus, néptáncpedagógus)
 Kugler Enikő (dajka)
Treier Gabriella (óvodapedagógus)
Farkasné Körmendi Zsuzsanna (dajka)
Mesterházi Mária (gondozónő)
Izsánné Takács Melinda (gondozónő, szociálpedagógs)
Spacsek Nikoletta (gondozónő)
Kálmán Józsefné (dajka)
Hardi Viktória (óvodapedagógus)
Iván Szilvia (óvodapedagógus)
Kardicsné Schmidt Erika (óvodapedagógus)
Józsásné Vörös Margaréta (pedagógiai asszisztens)



Óvodánk nyitvatartása: 6:30-17 óráig

Dokumentumok:


Bölcsődei Szakmai programja


TARTALOM JEGYZÉK:
Bölcsőde adatai
A bölcsőde munkáját és szakmai programját meghatározó jogszabályok, irányelvek
Gyermekképünk, jövőképünk
Intézményünk bemutatása
Bevezetés
Jogi keretek
A bölcsődei nevelés-gondozás célja, definíciója és funkciói
A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS SZAKMAI PROGRAMJA
A bölcsődei gondozás- nevelés alapprogramja
A bölcsődei rendszer tárgyi, személyi feltételei
A bölcsődei gondozás- nevelés alapelvei
A feladat ellátás szakmai tartalma, gondozási, fejlesztési feladatok
Napirend
Bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzetei
Sajátos nevelésű igényű gyermek nevelése, gondozása, fejlesztése
Alapellátáson túli a családi nevelést támogató szolgáltatások
A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS TÁRGYI FELTÉTELEI
A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI
EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS, MINT BÖLCSŐDEI FELADAT
A BÖLCSŐDE EGÉSZSÉG-,BALESET-ÉS MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS SZABÁLYAI
A BÖLCSŐDEI DOKUMENTÁCIÓ

Bölcsőde adatai:

Intézmény neve : Mesevár Óvoda és Bölcsőde
Intézmény székhelye : Nagyvázsony Petőfi u.13-15.
Telefon : 88/ 264 - 051
Intézmény vezetője : Stáhl Györgyné
Bölcsőde szakmai vezetője : Mesterházi Mária
Bölcsőde fenntartója : Nagyvázsony Község Önkormányzata
Törzskönyvi azonosító: 665340
Ágazati azonosító szám: S0052240
Az ellátás Gyvt. szerinti besorolása: Gyermekjóléti alapellátás
Az ellátás Gyvt. szerinti típusa:
Gyermekek napközbeni ellátása: a hét 5 napján, naponta 6.30.órától- 17.00 óráig
A szolgáltató tevékenységi formája: Bölcsőde A bölcsőde munkáját és szakmai programját meghatározó jogszabályok, irányelvek
Programunk elkészítésekor az alábbi törvényi szabályoknak tettünk eleget:
- az ENSZ Egyezmény a gyermek jogairól
- az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
- a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
- 9/2000.(VIII.4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról
- 369/2013(X. 24.) kormányrendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ás hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről
- 328/2011. XII. 29.) kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtónyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról
- a bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai módszertani levél (NRSZH, 2012. Gyermekképünk Egy sokoldalúan, harmonikusan fejlődő gyermek, aki testileg, lelkileg egészséges. Nyitott az őt körülvevő világ ingereinek befogadására. Érdeklődő, kreatív, kitartó. A saját teljesítő képességének megfelelően tevékenykedik. Jól érzi magát a közösségben. Örömben, nyugalomban, szeretetteljes légkörben éli meg mindennapjait. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik egyéni ütemben, sajátos módon fejlődnek, a mai értékeket vesztett, rohanó világban is képesek szeretetet adni .

Jövőképünk Szeretnénk a hozzánk érkező gyerekeknek és szüleiknek olyan XXI. századi európai színvonalú gyermekléptékű bölcsődét kínálni:
- Amelyben szeretetteljes nyugodt körülményeket biztosítunk a velünk kapcsolatban állóknak
- ahol bölcsődéseink biztonságban érzik magukat - a lehetőségek széles tárházát biztosítjuk a képességük kibontakozásához
- ahol boldogan egyenlő eséllyel fejlődhetnek testileg, lelkileg. - a játék az elsődleges és meghatározó a személyiségfejlődés és a szocializáció folyamatában.
- ahol bölcsődei életük önmegvalósító élményt adó tevékenységben teljesedik ki.
- képessé válnak a természeti – társadalmi környezetben biztonsággal önállóan tájékozódni, környezetünk értékeit és szépségeit felfedezni és megóvásában közreműködni. Olyan bölcsődét képzelünk el, melyben a tárgyi feltételek folyamatos javulása és munkatársaink szakmai fejlődése biztosított, anyagi és erkölcsi megbecsülése az európai normáknak megfelelő.
- a minőség természetes követelmény - a bölcsőde és a család nevelőpartneri kapcsolata erős egységet képvisel
- az intézmény működését a környezet valamennyi szereplője pozitívan értékeli és támogatja.
- az adottságainkat maximálisan kihasználva a felelősséggel átgondolt céljainkat elérjük, jó hírnevünket tovább gyarapítja.

Intézményünk bemutatása:
Több éven át igény merült fel községünkben a 2 és 3 év közötti gyermekek napközbeni ellátására. Ezt a célt szolgálta a Mini csoportunk, ahová azokat a gyermekeket vettük fel, aki év közben - szeptember és május 31. között töltötték be a 3. életévüket, - és a kiscsoportot kétszer járták). Az integrált intézmény bölcsődei csoportja biztosítani tudja 2 éves kortól a kisgyermekek napközbeni ellátását, és olyan hiánypótló szolgáltatást kínál a lakosság számára, mely valós igények kielégítését szolgálja. Óvodánk és bölcsődénk falusi környezetben, tágas udvarral- a bölcsődének elkülönített udvarrésszel- a település közepén helyezkedik el. A gyermekek nagy része Nagyvázsonyból, egy-egy gyermek a környező településekről (Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó) érkezik. Intézményünk barátságos, világos termekkel, és melegítő konyhával rendelkezik. Főzőkonyha a helyi általános iskolában van. Tágas, gondozott udvarunkban esztétikus kültéri játékok találhatók. Termeink jól felszereltek, hűen tükrözik az adott csoport egyéni arculatát, mind a játékok, mind a szakmai felszereltség terén. Az egészség megőrzését segíti elő a SOMADRIN egészségügyi preventív, terápiás só-szobánk, amely az asztma, hörghurut, légcsőhurut, arc-és homloküreg gyulladás, nátha, pollen okozta allergiában szenvedő gyermekeknél fejt ki jótékony hatást. Intézményünk nagy hangsúlyt fektet az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkörre, a gyermekek fogadására. A kisgyermeknevelők a családdal együtt nevelve szeretetteljes, biztonságot nyújtó légkörben, a megtapasztalást biztosító inger gazdag környezetben, sokszínű tevékenységek lehetőségeinek biztosításával nevelik és gondozzák a rájuk bízott gyermekeket. Célunk elérése érdekében tárgyi feltételeinket és szakmai tudásunkat folyamatosan fejlesztjük. Az intézmény dolgozói elkötelezettek abban, hogy felvállalják a minőségfejlesztés folyamatának megvalósítását.

Az intézményünk működésében minőségügyi alapelvként jelentkezik:
- Minőségközpontú szemléletmód elterjedése
- az alkalmazottak teljes körű meggyőzésen, meggyőződésen alapuló bevonása a minőségügyi tevékenységbe.
- Kölcsönös előnyöket és elégedettséget biztosító partnerközpontúság.
- Gondolatok és vélemények szabad közlése.
- A folyamatos fejlesztések fontossága. Az igénybevétel módja A bölcsődei ellátás igénybevétele önkéntes, a felvétel kérelemmel indul az irányadó jogszabályokban meghatározott módon és formában. Az intézményi jogviszony keletkezését az intézményvezető intézkedése alapozza meg. A kérelemről az intézményvezető dönt. Az intézményvezető intézkedése ellen, az ellátásban részesülő az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz benyújtott panasszal élhet. Az intézményi ellátás igénybevételét megelőzően az ellátást biztosító, és az ellátást igénybe vevő között megállapodás megkötésére kerül sor, mely megállapodásban rögzítésre kerülnek az intézmény, és az ellátást igénybe vevő kötelezettségei, kötelességei és jogai. A tájékoztatási kötelezettséget követően a törvényes képviselő nyilatkozik, miszerint a tájékoztatásban foglaltakat tudomásul vette, tiszteletben tartja, és aláírásával azt igazolja.

A felvétel rendje Szülői kérelem esetén a gyermek felvételét a szülő hozzájárulásával kezdeményezheti:
- körzeti védőnő
- háziorvos
– gyermekorvos
- szakértői és rehabilitációs bizottság
- szociális illetve családgondozó
- gyermekjóléti szolgálat
- gyámhatóság.

Bölcsődébe felvehető minden olyan kisgyermek, akinek szülei, nevelői, gondozói valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátást.
A gyermekvédelmi törvény az általános rendelkezéshez ad egy kisegítő szabályt, miszerint előnyben kell részesíteni a felvételi eljárás során azon kisgyermekeket, akinek szociális- vagy egyéb ok miatt egészséges fejlődése érdekében szükséges a bölcsődei nevelés, gondozás.
A továbbiakban a gyermekvédelmi törvény 42/A. §-a értelmében a bölcsődei felvételnél előnyben kell részesíteni a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket.
A gyermekvédelmi törvény 68.§ (3) bekezdés a) pontja alapján a települési önkormányzat jegyzője kötelezheti a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását
A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége.
A nevelés leghatékonyabb eszköze. A kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek zavartalanul ki kell elégülnie.
Napirendünk biztosítja a gyermek számára a folyamatosságot és érzelmi biztonságot teremt. BEVEZETÉS „Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömöt. De, hogy mit fogad el, azt bízzuk rá.
Csak a lelki táplálék válik Javára, amit maga is megkíván.” (Kodály Zoltán)

1. Jogi keretek

1.1. Szervezeti feltételek: a bölcsőde alapító okirattal rendelkező jogi személy, szakmai önállósággal bír. A bölcsőde a Mesevár Óvoda intézményével összevontan működik, biztosítva önálló szakmai egységként történő működtetését. 1.2. A bölcsőde fenntartója: Nagyvázsony Község Önkormányzata
1.3. A nyitva tartás: A bölcsőde nyitvatartási idejét a fenntartó határozza meg, figyelembe véve az óvoda nyitva tartását és a bölcsődébe járó gyermekek szüleinek munkaidejét. Egy gyermek napi gondozása az alapellátás idejében a 12 órát nem haladhatja meg. Egyéb szolgáltatások működtetése, nyitva tartása tekintetében a fenntartó dönt.
1. 4. A szülői jogok és kötelességek A szülő joga, hogy: megválassza az intézményt, melyre gyermeke gondozását- nevelését bízza megismerhesse a gyerekcsoport életét, napirendjét megismerje a gondozási- nevelési elveket tanácsot, tájékoztatást kérjen és kapjon a gondozónőtől a bölcsőde működését illetően mondjon véleményt és tegyen javaslatot megismerje a gyermek ellátásával kapcsolatos dokumentumokat tájékoztatást kapjon: a gyermekjogi képviselő személyéről, elérhetőségéről, a gyermekképviseleti fórumról, megismerje az intézmény házirendjét. A szülők kötelessége, hogy a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és intézményekkel együttműködjön az intézmény házirendjét betartsa
1. 5. A gyermek joga, hogy: segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakozásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön emberi méltóságát tiszteletben tartsák, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal - az elhanyagolással szemben védelemben részesüljön a hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes gondozásban-nevelésben részesüljön.

2. A bölcsődei nevelés-gondozás célja, definíciója és funkciói
2.1. A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai-és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi/etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével, kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. A hátrányos helyzetű, a szegény és periférián élő családok gyermekei esetében a hátrányok és következményeiknek enyhítésére törekvés, szükség esetén más intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel együttműködve. A valamilyen kisebbséghez tartozó gyermekek esetében fontos a nemzetiségi/etnikai hovatartozás tiszteletben tartása, az identitástudat kialakításának segítése. A csoportban gondozható, nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek esetében pedig, minél fiatalabb életkortól kezdve a gondozásba ágyazott fejlesztés formájában segíteni a habilitációt és a rehabilitációt. Mindezek segítik az egyenlő esélyekhez jutást, a társadalmi beilleszkedést. A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része. Óvodánkban működő bölcsőde a családban nevelkedő 20-24-36-48 hónapos gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte a bölcsődei gondozási-nevelési év végéig, maradhat a bölcsődében. Amennyiben még nem érett az óvodai nevelésre a 4. életévének betöltését követő aug. 31.-ig gondozható a bölcsődében. /1997.XXXI.tv.42.§(1)/ Bölcsődébe felvehető minden olyan kisgyermek, akinek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni gondozását.
2.2. A bölcsőde látogatása és a családlátogatás alkalmával, a szülővel való közös beszoktatás, a napi találkozások során a szülők megismerik a bölcsődei nevelés elveit és gyakorlatát, a gondozónő pedig a szülő segítségével megismeri a gyermek egyéni szokásait. Ezek a tapasztalatok kölcsönösen segítik az együttnevelés megvalósulását.

3. A bölcsőde kapcsolatai A bölcsődei gondozás-nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Tevékenységét a vonatkozó gyermeki és szülői jogok, és kötelességek figyelembevételével végzi. A bölcsőde egymás kompetenciahatárainak kölcsönös tiszteletben tartásával együttműködik mindazokkal, akik a családoknak nyújtott szolgáltatások és ellátások során a gyermekkel illetve a gyermek családjával kapcsolatba kerülhetnek.
3.1. Bölcsőde külső kapcsolatai gyermekjóléti szolgálat védőnői szolgálat házi gyermekorvosi szolgálat nevelési tanácsadó családsegítő központ korai fejlesztés szakemberei gyermekvédelmi szakellátás gyámhatóság
3.2.Bölcsőde és óvoda kapcsolata A két intézmény között fontos olyan tartalmas kapcsolat kialakítása, amely a kölcsönös érdeklődés révén lehetővé teszi egymás munkájának, céljainak megismerését, megértését, ezáltal a gyermekek számára az átmenet is zökkenő mentéssé válhat.
3.3.A bölcsőde kapcsolata a bölcsődei hálózaton belül Közép-Dunántúli Regionális Módszertani Bölcsőde Tatabánya Veszprém Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődéje Csivitelő Óvoda és Bölcsőde Litér
3.4.Bölcsőde egyéb kapcsolatai Mazsoládé baba klub Örömhír klub I. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS SZAKMAI PROGRAMJA 1. A bölcsődei gondozás-nevelés alapprogramja az általános emberi, etikai alapelvek az ENSZ „Egyezmény a gyermekek jogairól” c. dokumentumban rögzítettek a pszichológiai és a szakmai kutatások eredményei a 0-3 éves életszakasz meghatározó szerepének elismerése a bölcsődei gondozás-nevelés törénete alatt felhalmozódott értékek a bölcsődei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlata ► Figyelembe vételével határozza meg a bölcsődékben folyó gondozó-nevelő munka szakmai alapelveit, melyek érvényesek a speciális csoportokra és a szolgáltatásokra is, a sajátosságaiknak megfelelő kiegészítésekkel. Ezeknek az elveknek az elfogadása és a gyakorlatban való érvényesítése a bölcsőde nevelő-gondozó munkájának minimum követelménye.

2. Bölcsődei rendszer tárgyi, személyi feltételei A bölcsőde tárgyi feltétel rendszerét a törvényi előírásoknak megfelelően alakítottuk ki. Folyamatosan beszerzésre kerülnek az életkori sajátosságoknak megfelelő játékeszközök, melynek széles tárházából válogathatunk, minden évben igyekszünk új játékokkal gazdagítani készletünket. Sok szép új berendezéssel, bútorokkal gyarapodott már bölcsődénk, mely megfelel a gyermekek életkori sajátosságának. A bekerített játszóudvar kialakítása, a kert berendezése, a hiányzó eszközök beszerzése folyamatosan történik. A kialakításnál a fedett terasz megvalósításával biztosítjuk, hogy minél több időt tölthessenek a gyermekek kinn a szabadban. Ellátottak köre: 20 hónapos kortól - 4 éves korig Férőhely: 14 fő. Bölcsődei dolgozók létszáma: 3fő 1 fő Szakmai vezető és kisgyermeknevelő 1 fő: Kisgyermeknevelő 1 fő: Technikai dolgozó

2.1. Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson a számukra. Közfeladatot ellátó személynek minősül a kisgyermeknevelő munkatárs. Az ellátást igénybe vevőt megilleti:  a személyes adatainak védelme,  a magánéletével kapcsolatos titokvédelem, (egészségi állapota, személyes körülményei, jövedelmi viszonyai, szociális rászorultság),  panasztétel joga. A bölcsődei szolgáltatások biztosítása során tilos a hátrányos megkülönböztetés az ellátást igénybevevőt megilleti a személyes adatainak védelme, joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. A bölcsőde különös figyelmet fordít a gyermeki, szülői jogok érvényesülésére, tájékoztatással, érdekképviselettel. A gyermekek napközbeni ellátása keretében a bölcsődei ellátásban részesülők jogainak és érdekeinek érvényesítését elősegítő Érdekképviseleti Fórum működik. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai:  az ellátásban részesülő gyermekek szülei vagy más törvényes képviselői közül 1 fő,  az intézmény dolgozói közül 1 fő,  a fenntartó képviseletében Nagyvázsony Község Önkormányzata részéről 1fő. Az érdekképviseleti fórum feladatkörében eljárva:  megvizsgálja az elé terjesztett panaszokat,  dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben,  intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál, az intézmény szakmai ellenőrzését ellátó megyei gyámhivatalnál,  véleményt nyilváníthat az intézmény vezetőjénél a gyermeket érintő ügyekben,  javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működéséről, valamint az ebből származó bevételek felhasználásáról,  egyetértési jogot gyakorol az intézmény házirendjének jóváhagyása tekintetében. A gyermek szülője, vagy más törvényes képviselője, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek panasszal élhetnek a fórumnál:  az intézményi ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében,  a gyermeki jogok sérelme, valamint,  az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegése esetén.

2.2. Csecsemő- és kisgyermeknevelő gondozók továbbképzése A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző szakemberek számára kötelező a szakmai továbbképzés, melyet a 1993. évi III. Törvény szabályoz, a részletes szabályokat a 9/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet tartalmazza. A továbbképzési kötelezettség minősített továbbképzésen való részvétellel teljesíthető. A képzési ciklus alatt felsőfokú végzettség esetén 80, egyéb szakképesítés esetén 60 továbbképzési pontot kell megszerezni. A kötelező továbbképzések tervezése a fentiek figyelembevételével, előre meghatározott ütemterv alapján történik. A továbbképzések témáinak kiválasztásánál lehetőséget biztosítunk a gondozónők érdeklődési körének megfelelően. Továbbképzési ütemterv alapján szervezzük a szakemberek részére a továbbképzéseken való részvétel biztosítását. Önképzés: a bölcsődében dolgozó szakemberek, a továbbképzéseken való részvételen felül is rendszeresen képezik önmagukat. Szakkönyvek olvasásával, szakmai folyóiratok beszerzésével, jogszabályokat értelmező kiadványok olvasásával, internet használatával

3. A bölcsődei gondozás- nevelés alapelvei A családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A bölcsőde a családi nevelés értékeit, hagyományait és a szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vesz részt a gyermek gondozásában, nevelésében, illetve szükség esetén lehetőségeihez mérten törekedve a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására. Mindezek értelmében fontos tehát a szülők számára lehetővé tenni a tevékeny, különböző szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást a bölcsőde életébe.

3.1. A gondozás és nevelés egységének elve A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. A gondozás a bölcsődei nevelés egyik alapvető tevékenysége. A kisgyermek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, biztonságot nyújt, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához, és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. Ezzel a gyermekek testi nevelésén kívül hozzájárul az egész személyiség alakulásához. A növekedés és a fejlődés üteme, jellemzői egyéni sajátosságot mutatnak, amelyeket a gondozás során fontos figyelembe vennünk. Az egészség megőrzésére irányuló gondozás a személyi és környezet higiénét, valamint pszicho-higiénét magába foglalja. Az egészséges személyiségfejlődés egyik legfontosabb feltétele a gondozónő és a gyermek közötti jó kapcsolat. Gondozónőink megkülönböztetett figyelemmel, gondoskodással veszik körül a gyermekeket, szavai, viselkedése, tekintete, hangsúlya, mozdulatai, gesztusai gondozás közben is figyelmet, elfogadást közvetítenek. A gondozás a gyermekek fejlődése során egyre több egészségnevelési elemet tartalmaz, jó alapja az egészséges életre nevelésnek. A bölcsődében az életritmus, a táplálkozás, testápolás, öltözködés, mozgás, pihenés és alvás megszervezésével, az ehhez kapcsolódó tevékenységekkel, az ezen alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő életmódot. A nevelés lehetőségei nem korlátozódnak csak a gondozás területére, a nevelés az egész nap folyamán jelen van, úgy a játék, mint a mese-vers, bábozás, rajzolás, festés, ragasztás, gyurmázás, ének tevékenységek során is. A gondozónő a nap folyamán minden nevelési helyzetet kihasznál a gyermekek személyiségének fejlesztésére.

3.2. Az egyéni bánásmód elve A gondozónő meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve, segíti a gyermek fejlődését. Már a bölcsődébe lépés pillanatától nagy hangsúlyt fektetünk az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkörre, a gyermekek fogadására. Különös gonddal figyelünk a nehezen szocializálható gyermekekre. A gyermekek megismerését a családlátogatás, és a beíratáskor felvett anamnézis-lap segíti. Folyamatos megfigyeléssel, testsúly, testmagasság összehasonlító mérésével követjük a gyermekek testi fejlődését. A Fejlődési Naplóban rögzíti a gondozónő a gyermek érzelmi, értelmi stb. fejlődését. A gyermekek gondozásának alapja a gyermek és felnőtt közötti meghitt, megértő viszony, valamint a család és a bölcsődében dolgozó felnőttek elvárási rendszere. Mindezek megvalósításához biztosítjuk az egészséges, biztonságos, fejlesztő hatású környezetet az öltözőben, a mosdóban, csoportszobában és az udvaron egyaránt. Munkánk során támaszkodunk a bölcsőde orvosának, védőnőjének szakmai segítségére.

3.3. Az biztonság és a stabilitás elve A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága (gondozónő-, csoport-és hely állandóság), és a jól kialakított napirend növeli az érzelmi biztonságot. Fontosnak tartjuk a bölcsődében a derűs, szeretetteljes, biztonságot, otthonosságot nyújtó légkört, hiszen a gyermeket ebben a korban az érzelmei vezérlik. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy a bölcsődébe lépés pillanatától kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. A gyermekek beszoktatását segíti a gondos előkészítés, a szülőkkel fokozatos együttismerkedés a bölcsőde életével, és a két gondozónő példamutató viselkedése; hogy bensőséges kapcsolat alakuljon ki gondozónő-gyermek, gyermek-gyermek között. Fejlődjön minden gyermek szociális érzékenysége, és jó irányt vegyen „én” tudatának alakulása. Legyen a csoportnak szokásrendszere, szimbóluma, ami erősíti az összetartozást.

3.4. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve A biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet, az elfogadás és az empátia fokozzák az aktivitás és az önállóság iránti vágyat. A csoportszoba berendezési tárgyainak kiválasztásakor elsődleges szempont volt a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő bútorok és játékkészlet kiválasztása, a biztonságot nyújtó környezet kialakítása. A játékeszközöket, egyéb tevékenységekhez szükséges eszközöket úgy helyezzük el, hogy ahhoz a gyermekek a nap folyamán bármikor hozzá férhessenek és tevékenységre motiváljanak. A napirend összeállításakor figyeltünk arra is, hogy a különböző tevékenységekre megfelelő mennyiségű idő álljon a gyermekek rendelkezésére. A gyermekek alapvető, érdeklődő, kíváncsi beállítódására alapozva a legváltozatosabb tevékenységeket biztosítjuk, hogy minél több tapasztalatot gyűjthessenek a természeti, társadalmi környezetünkből. Spontán szerzett tapasztalataikat, ismereteiket fontos feladatunk összerendezni, bővíteni, valamint értelmi képességeiket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás), s nem utolsó sorban kreativitásukat fejlesztenünk. A gyermekek értelmi fejlesztése cselekvésre, játékosságra építve fejlődik a legoptimálisabban.

3.5. A pozitívumokra támaszkodás elve A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. A közösségi nevelés és a szocializáció a bölcsődei nevelési folyamat alapvető, átfogó kerete, amely lehetővé teszi a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását. A szocializáció eredményeképpen a gyermekek elsajátítják a helyes viselkedés módját, a kapcsolatteremtés formáit, az alkalmazkodás képességét, kialakul, fejlődik konfliktus megoldási képességük, mindezek nyelvi formáit. Erősítjük, segítjük a szülőket a bölcsődében folyó munka megismertetésével is a családban működő szocializációs funkciójukban. A bölcsődei nevelés folyamatában az egyén és a közösség nevelése szervesen összefonódik, a csoport az egyént, az egyén a csoportot gazdagítja. A gyermekek alkalmazkodnak egymáshoz és maguk is alakítják a közösségi szokásokat. A közösségi nevelés, a gyermekek életének céltudatos megszervezését igénylik. Ezt szolgálja rugalmas napirendünk, mely hozzájárul a gyermekek egészséges testi, lelki fejlődéséhez, biztosítva a gyermekek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségletnek megfelelő váltakozását. Fontos, hogy a gyermekektől elvárható szintű tevékenységek során megkapják a megfelelő segítsége, a sablonmentes dicséretet, a biztatást, a pozitív megnyilvánulások támogatását, megerősítést kapjanak.

3.6. A rendszeresség elve A jól szervezett folyamatos és rugalmas, ami függ a csoport életkori összetételétől, fejlettségétől. Az ismétlődés tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez, a napi események sorában, növeli a gyermek biztonságérzetét.

3.7. Az egységes nevelő hatások elve A gyermekkel foglalkozó felnőttek a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek, az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik.

3.8. A fokozatosság elve A gyermek új helyzethez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását.

3.9.A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye / ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. A bölcsődei nevelés-gondozás értékközvetítő és értékteremtő folyamat,amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes , a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére irányul, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával.

4. A feladat ellátás szakmai tartalma, gondozási fejlesztési feladatok A bölcsődei gondozás-nevelés feladata a gyermek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, a fejlődés elősegítése. A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell a gondozás-nevelés feltételeit, így különösen  a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét,  megfelelő textíliát és bútorzatot,  a játéktevékenység feltételeit,  a szabadban való tartózkodás feltételeit.

4.1. Az egészséges testi fejlődés elősegítése  a fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása,  primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése (étkezés, alvás),  egészségvédelem, egészségnevelés, környezethez való alkalmazkodás, és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése.

4.2.Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése  derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, ill. csökkentése, a gyermekek segítése az átélt nehézségek feldolgozásában,  a kisgyermeknevelő-gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése (egyéni bánásmód, felmenőrendszer),  az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, a szocializáció, az én tudat egészséges fejlődésének segítése,  a társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése,  megteremteni a lehetőségét a kisgyermeknevelővel és a társakkal való közös élmények szerzésére.

4.3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése  A gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása,  az önálló aktivitás és a kreativitás támogatása,  ismeretnyújtás,  a gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése,  a gyermek igényeihez igazodó közös tevékenységek során élmények, viselkedési és helyzet-megoldási minták nyújtása.

4.4. A bölcsődei élet megszervezésének elvei Kapcsolattartás a szülőkkel A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermekek fejlődéséről, ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei nevelés-gondozás kialakításában, és a családokat is segíti a gyermeknevelésben. Tájékoztatás formái:  beszélgetések érkezéskor és hazamenetelkor,  szülői értekezlet,  hirdetőtábla,  üzenő füzet,  időpont - egyeztetés után egyéni beszélgetés,  szervezett programok. Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, a cél minél többet alkalmazni közülük. A tájékoztatás mindig őszinte, hiteles személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó) etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó. Családlátogatás Cél: a családdal való kapcsolat felvétel, a gyermeknek otthoni környezetben való megismerése. Az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt kerüljön sor. A kisgyermeknevelő - ismerje a családlátogatás jelentőségét, - a családlátogatáson a hivatásának megfelelően viselkedjen, - a szülők felé hitelesen képviselje azt, hogy a családlátogatás előnyös a gyermek szempontjából. A családlátogatás előzetes megbeszélés alapján történik. Célja a családokkal való kapcsolatfelvétel, a gyermek otthoni környezetében való megismerése, ezért lehetőség szerint az első családlátogatásra a beszokatás megkezdése előtt kerüljön sor. A gyerek számára fontos, hogy a kisgyermeknevelő az érzelmi biztonságot adó szülők jelenlétében, saját otthonában látja először. A családlátogatás arra is lehetőséget nyújt, hogy a szülő bővebben informálódjon a bölcsőde életéről, jobban megismerje azokat a kisgyermeknevelőket, akikre gyermekét bízza. A szülővel történő fokozatos beszoktatás Amikor a szülők eldöntik, hogy gyermeküket bölcsődébe szeretnék adni, felkeresik a szakmai vezetőt, és személyes beszélgetés alapján egyeztetik az ideális időpontot a gyermek bölcsődei felvételéről. Ekkor kap tájékoztatást a felvétel rendjéről, valamint a bölcsődében folyó napirendről, szakmai munkáról. Üzenő füzet Használata folyamatosan történik. A család és a bölcsőde közti kapcsolattartás egyik eszköze. A szülő tájékoztatást ad a gyermeke életének korábbi időszakáról, fejlődéséről, otthoni szokásairól. A kisgyermeknevelő minden olyan lényeges eseményről ír, ami a gyermekkel a bölcsődében történt. Ide jegyzi be a gyermek fejlődésében tapasztalt változásokat (pl. szobatisztaság, beszéd, mozgás, játékfejlődés) Szülői értekezlet A kisgyermeknevelők szervezik, ahol tájékoztatást adnak a gyermekek fejlődéséről, a nevelési módszerekről, játéktevékenységről. Itt van lehetőség megbeszélni az együttnevelés módszereit, közösen elkezdeni egy-egy önállósodási lépést. A problémák megosztása, egymás meghallgatása segíti a szülői kompetenciaérzés megtartását. Nyílt napok Előzetes megbeszélés után egy-egy folyamatba betekintést nyerhet a szülő, ezzel is segítve a kisgyermeknevelő és a szülő kapcsolat építését. Közösen szervezett programok Évenként 2-3 alkalommal közös programot szervezünk a családokkal. Ilyen a karácsony a szülőkkel, a családokkal közös kirándulás ,gyermeknap az intézmény udvarán A szolgáltatásáról szóló tájékoztatás helyi módja A bölcsődei ellátásról szóló tájékoztatás az intézményben található hirdetőtáblán kiírás formájában, a honlapon, valamint nyomtatott formában, a helyi újságban jelennek meg az intézménnyel kapcsolatos információk, aktualitások és változások.

4.5.A beszokatás módszerének feltételei:  a bölcsődevezető és a kisgyermeknevelő korrekt tájékoztatással teremtse meg az együttműködés feltételeit,  a szülő részéről a módszer elfogadása, és együttműködő részvétele,  a beszoktatás időtartama a gyermek alkalmazkodásának segítése érdekében legalább 2 hét legyen,  az első héten az anyával (szülővel) együtt van jelen a gyermek. Ebben az esetben a szülő végzi a gondozási műveleteket, és a kisgyermeknevelő fokozatosan veszi át a gyermek gondozását, amit a gyermek elfogad. Fokozatosan emeljük az itt tartózkodás idejét is. A második héten már a gyermek a szülő állandó jelenléte nélkül van a bölcsődében,  az alvás jelenti a beszoktatás alatt a legnagyobb nehézséget a gyermeknek, ezért fontos hogy az elaltatás és az ébredés idejében a szülő a bölcsödében tartózkodjon.  egy kisgyermeknevelő egyszerre csak egy gyermek beszoktatását végezheti, hogy az adott időben arra az egy gyermekre tudjon figyelni.  a fokozatos beszoktatás megszervezéséhez célszerű beszoktatási tervet készíteni, így a csoportban dolgozó kisgyermeknevelők összehangolhatják a beszokatás sorrendjét és a gyerekek által ott eltöltött időt.  a gyermekek bölcsődei életének kialakításánál, a szakmai elvek megszabta kereteken belül figyelembe kell venni az otthoni szokásokat.  A beszoktatás során a kisgyermeknevelőnek az egész családot, nem „csak” a gyermeket kell segítenie. „Saját kisgyermeknevelő”- rendszer Bölcsődénkben a kisgyermeknevelők tudják jól, hogy a gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága („Saját”kisgyermeknevelő rendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot. Tapasztalatok szerint a személyi változás, a helyváltoztatás hosszú időre elbizonytalanítja, kizökkenti egyensúlyukból a gyermekeket, ezért nyugodt fejlődésük érdekében fontos az állandóság. Egy-egy csoportban 10-12 hasonló korú gyermek van együtt 2 kisgyermeknevelővel, ugyanabban a szobában. Minden gyermeknek van saját kisgyermeknevelője. „Saját kisgyermeknevelő” azt, aki fokozottan felelős a csoportjába járó 5-6 gyermekért, ő az a személy, aki az anyától megtanulja a gyermek otthoni szokásait, a vele kapcsolatos fontosabb teendőket. A nap nagy részében ő gondozza a gyermeket, eteti, öltözteti, lefekteti, ha igényli, szeretgeti, ölbe veszi, dúdolgat, mesél neki, megvigasztalja őt, ha bánatos, s bölcsődei tartózkodása végéig ő kíséri, segíti fejlődését. Gyermekcsoport szervezése A bölcsődei gyermekcsoport maximális létszáma 14 fő amennyiben minden gyermek betöltötte a második életévét. Egy kisgyermeknevelő maximum 7 „saját” gyermeket láthat el. A magasabb létszám szakmailag nem fogadható el, nem csupán ellátási problémát jelent a gondozónőnek, hanem nagyobb a zaj a csoportban valószínűsíthetően több a konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás a gyermekek számára, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra.

5. Napirend
NAPIREND
6. 30 - 8. 30 Érkezés, játék
8. 30 - 9. 00 Gondozási feladatok
9. 00 - 9. 30 Tízórai
9. 30 - 10. 00 Gondozási feladatok
10. 00 - 11. 45 Játék
12. 00 - 12. 30 Ebéd
13. 00 - 14. 45 Alvás-(folyamatos ébredés)
14. 45-ffolyamatosan Gondozási feladatok- (folyamatosan)
15. 00- Uzsonna
15. 30 – 17.00 Játék A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit biztosítja. Megteremti a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A gondozásnevelés folyamatában az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, játék, alvás) a gyermekek jó közérzetét is megteremtik. Az optimális napirenden belül az egyes gyermekek igényeit a kisgyermeknevelő úgy tudja kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető a rendszer, a gyermekek tájékozódhatnak a várható eseményekről, miközben kiiktatódik a várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják az évszakok, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl.: bölcsőde nyitása, zárása) Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját kisgyermeknevelő-rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembevétele. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti belső arányok kialakítása, és az hogy a napirendet a gyermekcsoport kisgyermeknevelői alakítsák ki. Napirendünk kialakításánál igyekeztünk szem előtt tartani, hogy a legtöbb időt a játékra fordítsuk.

6. A bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzetei A gondozás és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése.

6.1. Gondozás Bensőséges, szeretetteljes, interakciós helyzet gondozónő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyerek testi szükségleteinek, mozgásigényének a kielégítése. A személyes és szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a gondozónő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Sikeres próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza, a sikertelenségért viszont nem jár elmarasztalás. Lényeges az elegendő idő biztosítása, mivel az egyes mozzanatok megatanulása hosszú gyakorlást igényel. Elősegíti a harmonikus, összerendezett mozgás a gyermek testi képességeinek fejlődését. Biztosítja a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet, jó közérzetének kialakulását. A gondozás folyamatában elkezdjük kialakítani az egészséges életmód, a helyes életritmus, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásait, amire később az óvodai nevelés is építhet. A szobatisztaság kialakulásának elősegítése, a gyermek egyéni kezdeményezéseinek támogatása.

6.2. Játék A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segíti a világ megismerésében és befogadásában. Elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődést. A gondozónő a játék feltételeinek biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást a gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődéséhez.

6.2.1. Mondóka, ének A bölcsödében sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a gondozónő kellemes ének és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához igazodó, felelősséggel kiválasztott és alkalmazott játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják, esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás, pozitív érzelmeket keltenek, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek. Az ismétlődések a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt. Érzelmi alapon segítik a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez.

6.2.2. Vers, mese A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi, értelmi (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeket keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés belsőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény. A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. Fejlődik emberismerete, a főhőssel való azonosulás fejleszti empátiáját, gazdagodik szókincse. A bölcsödében a népi és irodalmi műveknek egyaránt helye van.

6.2.3. Egyéb tevékenységek Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldásához az egymásról és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl. viráglocsolás, gyümölcsnap előkészítés stb.). Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése. A gyermekek bármikor bekapcsolódhatnak, és bármikor kiléphetnek, az önkéntesség nagyon fontos, a tevékenykedés nem lehet feladat. Az egyes tevékenységek fejlesztik az ízlést, a hétköznapi élet esztétikuma iránti igényességet.

6.3. Mozgás Csecsemő és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást mind a szobában, mind az udvaron biztosítani kell a gyermekek számára minél nagyobb mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk. A nagymozgásos játékokra a szabadban, udvaron, teraszon több lehetőség adott, mint szobában. A szobai játékok sokféleségük folytán a kéz finommozgását, és a nagy mozgásokat is fejlesztik.

6.4. Tanulás A tanulás a gyermek korából és fejlettségéből adódó tevékenység, ami beágyazottan történik. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés. A kisgyermekkori tanulás szinterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció. A tanulás formái: utánzás, spontán, játékos tapasztalatszerzés, a gondozónő-gyermek interakcióból szármázó ismeretszerzés és szokásalakítás. A beszéd a kisgyermekkori tanulás nagyon fontos eleme. A kommunikatív képességeket fejlősének feltételei, a biztonságos és támogató környezetben zajló gyermek és gyermek-gyermek interakciók.

6.5. Kiemelt szakmai célkitűzéseink A nevelő, gondozó munkánk során az alapfeladatokon túl, kiemelt figyelmet fordítunk a megismerési folyamatok fejlődésének támogatására ezen belül nyelvelsajátítás és kommunikációs képesség megszerzése és nagy figyelmet szentelünk környezetünk megismerésére. Nyelvelsajátítás, kommunikációs képességek megszerzése A családból kikerülve gyermek számára a bölcsőde az első nevelést gondozást végző intézmény, ahol szakképzett kisgyermeknevelő várja a gyermekeket. Az ő személyisége, egyénisége, felkészültsége befolyással van a gyermek fejlődésére minden területen, így a nyelvelsajátítás területén is. A beszéd a kapcsolatteremtés, az ismeretszerzés legfontosabb eleme, amelynek fejlődését kisgyermekkorban a versek, mesék, mondókák segítik. A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi, értelmi (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. Mesehallgatás során bővül a szókincsük, fejlődik a beszédkészségük. A mesélés, verselés, képeskönyv nézegetés bensőséges helyzet, amely a kisgyermek számára érzelmi biztonságot ad. A mindennapi gondozási műveletek és egyéb tevékenységek igen sok lehetőséget biztosítanak a mondókázásra, együtt játszásra. A közös játék jó lehetőség a gyermek érzelmi biztonságának megteremtésére. A gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő könyvek bővítik ismereteit, szókincsét. A meghallgatás, a beszélgetések kezdeményezése, az értő figyelem, a kérdések megválaszolása, mind-mind ezeket a megismerési folyamatokat segíti. A kommunikációs kedv felébresztésének és fenntartásának tehát elsődleges szerepe van. Nagyon fontos, hogy a kisgyermekek úgy szocializálódjanak, hogy szokásukká váljanak a meghitt beszélgetések a családban és a családon kívül is. A gyermek bölcsődei élete a beszokatással kezdődik, az új környezet, a szülőtől való fokozatos elválás, nem könnyű időszak a gyermek számára. Ilyenkor van a legnagyobb szüksége arra, hogy ölbe vegyük, vigasztaljuk őket. A kisgyermek, és a kisgyermeknevelő között, fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés kialakulását a közös játékok segítik a legjobban. Ölbe véve cirógatjuk, vigasztaljuk őket. Ebben az időszakban főként tenyér, lovagoltató, hintáztató játékokat játszunk a gyerekekkel. A mesélés, verselés, mondókázás a folyamatosan jelen van bölcsődei életünkben, nincs meghatározott ideje. A nap folyamán bármikor adódik arra lehetőség, hogy a gyermekek kérésére, vagy a mi kezdeményezésünkre együtt játszunk. A gyerekek szívesen játszanak a babaszobába, etetik, betakarják, altatják a babákat. Ebbe a játékba kapcsolódva mondunk el, egy-egy altató. A babakonyhába is szívesen főzőcskéznek a gyerekek, ide kapcsolódnak a sütésről, főzésről szóló mondókák. Életkoruknál fogva mindent megnéznek, megfognak. Az udvaron felfedezik a fű alól kikandikáló csigát, a levélen megbújó katicabogarat. Ilyenkor kezdeményezzük az ehhez kapcsolódó mondókák, énekek eljátszását. Megfigyelik a gyerekek az időjárás változását is. Így esős papokon verselünk, énekelünk az esőről, biztathatjuk a napocskát, az ablakból csodálattal figyeljük a hóesést. A gyermek a bölcsődében tölti a nap nagy részét. Az érkezés pillanatától, a délutáni hazamenetelig a kisgyermeknevelő foglalkozik vele. Az ő személyisége, egyénisége, felkészültsége meghatározó. Mivel beszédelsajátítás nagyrészt utánzással történik, ezért nagyon fontos a kisgyermeknevelő mintaértékű beszéde. Ezért mindig törekednünk kell arra, hogy változatosan fejezzük ki magunkat. Ügyelve a hibátlan, érthető, világos és tiszta hangképzésre. Kerüljük a hangos beszédet, beszédünkkel érzelmeinket is képes legyünk kifejezni, és használjuk a metakommunikáció eszközeit is. A nyugodt és derűs légkör megteremtésével növeljük a gyermekek beszédkedvét, hogy bátran és bizalommal forduljanak hozzánk. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetben átélt mondókázás pozitív élményeket kelt, örömélményt, érzelmi biztonságot ad a kisgyermeknek. Segíti az anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárul a gyermek lelki egészségéhez. A környezetünk tevékeny megismerése Bölcsődei programunkban jelentős szerepet kap a környezet szeretete és védelme. A bölcsődés gyermek számára a természet, ösztönző erő, amelynek a gyermeki személyiség fejlődésére rendkívül nagy hatása van. Csak az egészen fiatal korban elkezdett környezeti nevelés lehet biztosíték arra, hogy a gyermekben pozitív viszonyulás alakuljon ki a környezet, az élőlények iránt. A természeti környezet kifogyhatatlan tárháza a játéknak, alkotásnak, az ezekhez kapcsolódó ismeretszerzésnek. Kisgyerekkorban a valóság felé orientálódnak a gyerekek: mindent meg akarnak fogni, ki akarnak próbálni. Miközben ismerkednek a világgal, minden érzékszervüket igénybe veszik: tapintanak, ízlelnek, hallanak, látnak, szagolnak. Felfedező szenvedélyük csillapíthatatlan. Folyamatosan kérdéseket fogalmaznak meg: „Mi ez?”, „Miért?”. Célunk felkelteni a gyerekek kíváncsiságát, érdeklődését, kreativitását. Elősegíteni, hogy maga fedezze fel a környezet tárgyait, élőlényeit. Lehetőséget adni az érzékszervekkel való tapasztalásokra. Megfigyelni az évszakok szépségeit, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit. Bátorítani az önálló véleményalkotást, segíteni az élményszerzést és annak feldolgozását. A megismerő folyamat segítése játékban, spontán helyzetekben, beszélgetésekben, a napi élet bármely mozzanatában megvalósulhat. Játékos formában megismertetjük gyermekeinket a különböző évszakok szépségeivel. Közvetlen környezetükben ismerhetik meg a természet változásait rügyfakadástól a lombhullásig. A rügyező, virágzó ágak, lombkorona kialakulás, a levelek sokfélesége, lomhullás megfigyelésére a bölcsőde udvarán álló hatalmas juharfa biztosítja az élményeket. A fa kérgén rovarok, ágai közt a madarak megfigyelésére (külső tulajdonságok, mozgás, hang) van lehetőségünk. A kerítésén túl egy-egy kóbor állat kelti fel érdeklődésünket. A madarak etetése télen tovább gazdagítja ismereteinket A szabadban látott állatokat a csoportban található képeskönyvekben is megkeressük. Állat bábokkal énekelés, mondókázás közben hangjukat utánozva kerül sor a tapasztalatok felidézése. Virágok előbújása, gyűjtése, azokkal a csoportszobánk díszítése. Bab, kukorica, búza csíráztatása a természet ébredésére hívja fel figyelmünket. A gyümölcsnapok a gyümölcsök, zöldségek formájának, illatának, ízének, tapintásának (puha – kemény, édes – savanyú) megtapasztalását segíti. A különböző anyagokkal való ismerkedés a lehetőségek tárházát biztosítja. Kavicsok, termények gyűjtögetése, alak, forma, nagyság, szín szerint. Homokkal, vízzel tevékenykedés, ismerkedés tulajdonságaikkal, kölcsönhatásaikkal. Hóemberépítés, hólapátolás, jég keresése, nyomhagyás a hóban, hó festés, olvadás a meleg szobában. Szeles játékok szélforgó készítése és megfigyelése, szappanbuborék fújása. Időjárás megfigyelése (szél, csapadék különböző formái, napsütés, zivatar. A természet adta lehetőségekre lehet alapozni bölcsődei környezeti nevelést, amely spontán helyzetekben a gyermekek érdeklődésére, aktivitására, önkéntes részvételére építve történik A gyerekek örömmel gereblyézik, rakják talicskába az összegyűjtött faleveleket, lapátolják a havat, eteti a madáretetőt látogató madarakat. Életkoroknak megfelelően bekapcsolódnak a viráglocsolásba. Ezek a tevékenységek az egymásról és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak. Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélés lényeges tanulási lehetőségeket hordoznak magukban, fontosak a személyiség alakulásában. A különböző tevékenységek fejlesztik a gyermekek empatikus képességét, ízlését, esztétikai érzékét, igényességét. Igyekszünk megalapozni a gyermekekben, hogy felelősek vagyunk egymásért, a környezetünkért. Fontosnak tartjuk, hogy a helyes magatartás és viselkedésformák rögzítése már ebben az életkorban elkezdődjön. 7. Sajátos nevelésű igényű gyermek nevelése, gondozása, fejlesztése Bölcsődénkben a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása úgy történik, hogy napközbeni ellátást biztosítjuk a gyermek számára. A korai fejlesztést a Veszprém Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Veszprémi Tagintézménye végzi. A bölcsőde biztosítja a napközbeni ellátást a sajátos nevelési igényű gyermekek számára egészséges gyermekekkel közös csoportban. Egészséges gyermekekkel közös csoportban egy vagy két sajátos nevelési igényű gyermek helyezhető el. A sajátos nevelési igényű gyermek ellátása két egészséges gyermek gondozásához szükséges személyi feltételek biztosításával oldható meg, így a csoportlétszám legfeljebb 10 fő lehet. Bölcsődei felvételt nyerhetnek mindazon 2-6 év korú gyermekek, akik veleszületett vagy szerzett károsodás következtében valamilyen fogyatékkal élnek, vagy fejlődésükben oly mértékben visszamaradottak, hogy emiatt speciális bánásmódot, több figyelmet igényelnek, és nem veszélyeztetik sem maguk, sem társaik testi épségét. A felvétel rendje: Szükséges a TKVSZRB javaslata. Amennyiben a szülő nem rendelkezik a szakértői bizottság javaslatával, a bölcsődének a szülővel történő megbeszélés után kezdeményeznie kell a vizsgálatot. A szülőkkel történő beszélgetés alkalmával a bölcsődében orvosi és gyógypedagógiai anamnézis felvétel készül. A gyermek állapotának felmérését – megfigyelés és az anamnézis alapján – dokumentálni kell. Tárgyi feltételek A szükséges eszközöket az ép bölcsődei csoport mozgás- és játékfejlettségi szintje határozza meg. A sajátos nevelési igényű gyermek számára a sérülésének megfelelő eszközöket, játékokat kell biztosítani. Ezeket a játékokat, eszközöket úgy kell elhelyezni, hogy azok ne okozzanak konfliktushelyzetet, és az egészséges gyermekek is játszhassanak azokkal. 8. Alapellátáson túli, a családi nevelést támogató szolgáltatások Előadások szervezése a gyerekek fejlődésével, fejlesztésével, nevelésével kapcsolatban a térítési díj ellenében. Lehetőség biztosítása az egyéni problémák megbeszélésére fogadó óra keretében. II. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS TÁRGYI FELTÉTELEI Bölcsőde helyiségeit a funkciónak megfelelően alakítottuk ki. OTÉK előírásait figyelembe kell venni és kötelezően alkalmazni, valamint az MSZ-04 205/2-87 építésügyi ágazati szabványt kell irányadónak tekinteni. A bölcsőde helyiségei és udvara A gyermekek által használt helyiségek Gyermeköltöző: külön helyiségben, a mosdó mellett helyezkedik el. Felszerelése megfelel a 2-3 éves korú gyerekek öltöztetési igényeinek. Minden gyerek részére biztosított a ruha- és cipő tároló, pad. Mosdó: a gyerek gondozását és önállósodását segítő berendezési tárgyak és eszközök a gyerek méretéhez és fejlettségéhez adottak. Gyerekszoba: az előírt alapterület 4 m2/fő Természetes megvilágítás legyen. Sötétítés legyen. A bútorozást balesetmentesen, a gyerekek fejlettségét követően kell kialakítani. Tartós, melegburkolatú legyen, ami mosható és fertőtleníthető. A világítást közvetett formában káprázás mentesen kell kialakítani, fényerő min. 300 lux. A szobák falai világosak és meleg színűek legyenek. A bútorzat fénytelen felületű legyen. A csoportszoba ajtaján biztonsági üveg legyen. Az altatáshoz használt ágyak megfeleljenek a biztonsági és egészségügyi követelményeknek. Játszókert Felületi kialakítása: füvesített legyen, homokozó, beépített játékok. Homokozó. Terasz, árnyékolóval ellátva. Játékkészlet Motorok. Labdák. Rootikum, csúszda, rugós hinta, homokozó készlet, talicska. Egészségügyi szempontok: Könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen kialakítása Balesetet ne okozzon Ne legyen olyan kisméretű, hogy orrba, garatba kerülhessen Pedagógiai szempontok: Minden tevékenységformához legyenek megfelelő mennyiségű, minőségű, biztonságos, esztétikus játékszerek, figyelembe véve a kivitelezés, az elhelyezés szempontjait. Lényeges a pihenő sarok kialakítása. A nyugodt, elmélyült játék biztosításához szükséges a megfelelő, egyszerű, és betartható szabályok és betartása. III. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI A dolgozói létszám szükségletet meghatározza az, hogy Egy bölcsődei csoport gyermeklétszáma 12-14 fő. A szakmai szempontokat figyelembe véve a bölcsődei csoportok maximális megengedhető feltöltöttsége 120 % lehet. A bölcsőde személyi feltételei: intézmény vezetője a Mesevár Óvoda és Bölcsőde vezető, szakmai vezető a bölcsődei csoport gondozónője. Két fő gondozónő Egy fő takarító Munka és pihenőidő meghatározására a KJT. és a hatályos jogszabályok érvényesek. IV. EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS MINT BÖLCSŐDEI FELADAT 1. Közvetlen prevenció Vitamin Gyermekfogászati prevenció Levegőzés Fertőtlenítés, légtisztító spray A higiéniai szokások rögzítése, helyes alkalmazása Germicidlámpa 2. Gyógyszeradás, elsősegély Lázas, hurutos, antibiotikumokkal kezelt, beteg gyerek nem jöhet bölcsődébe Egyes nem fertőző (allergia, anyagcsere, vese-húgyúti, epilepszia stb.) betegségben szenvedő gyerekeknek, ha szükséges a háziorvosa által előírt gyógyszerét beadhatják a bölcsődében, de ezt dokumentálni kell. Sürgős esetben csak láz- és fájdalomcsillapítót kap a gyerek. Szülőt értesítjük, majd dokumentáljuk a csoportnaplóban, és az üzenő füzetben. A szülőknek írásban kell nyilatkozniuk a gyógyszerszedéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben (milyen gyógyszert kaphat a gyerek (anamnézis lap), milyen gyógyszert kapott a gyerek (üzenő füzet) Minden bölcsődében kell mentődobozt elhelyezni. A szabvány mentődobozt – MSZ 13 553 – hozzáférhető helyen kell tárolni A gyermekorvos állítja össze a bölcsőde gyógyszerkészletét, melyben kell, hogy szerepeljenek: lázcsillapítók (kúp, tabletta, szirup,) görcsoldók (kúp, tabletta) allergia elleni szerek (tabletta, szirup, injekció, kenőcs) 3.Élelmezés 3.1. A kisgyermektáplálás A bölcsődei élelmezés során a korszerű csecsemő és kisgyerek-táplálási elveket kell figyelembe venni úgy, hogy a táplálék: Mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű, A higiéniás követelményeknek megfelelő A megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített és élvezhető legyen A korszerű táplálkozási elveknek és konyhatechnikai eljárásoknak figyelembevételével a gondozónő az élelmezésvezetővel és a bölcsőde orvosával közösen állítja össze, legalább két hétre előre az étlapot, a korosztály élelmezési-, nyersanyagnormáinak figyelembevételével. 3.2. Az étkezés közegészségügyi szabályai A bölcsődei étkeztetésre a 9/1985.(X.23.) EüM.-BkM. Számú „Az étkeztetéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályokról” szóló együttes rendelet vonatkozik. V. A BÖLCSŐDE EGÉSZSÉG-, BALESET- ÉS MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS SZABÁLYAI 1. Egészségvédelemmel kapcsolatos szabályok Az egészségvédelmi követelmények betartását a bölcsőde vezetője és orvosa rendszeresen ellenőrizze. A bölcsődés gyerekek egészségvédelme: A betegség gyanúját a gondozónő jelzi a szülőknek, aki gondoskodik a mielőbbi elvitelről. A bölcsődében sürgősségi ellátás történik. A betegség kezelése a család orvosának a feladata. Betegség után a szülő köteles orvosi igazolást hozni, melyet a gondozónő a bölcsődei gyermek-egészségügyi törzslapon dokumentál, a bölcsőde orvosa számára megőriz. A járványügyi előírásokat, az ÁNSZT előírásokat, az orvos és a bölcsődei egészségvédelmi szabályokat maximálisan be kell tartani. A bölcsődei dolgozók egészségvédelemmel kapcsolatos szabályai: A dolgozók kötelesek a munkába lépés előtt a munkaköri alkalmassági vizsgálaton megjelenni. A dolgozónak rendelkeznie kell érvényes ernyőszűrési lelettel. A dolgozó köteles bejelenteni, ha ő, vagy a közös háztartásban lévő személynél betegség gyanúja jelentkezik. (pl. hasmenés). Takarítás Hetente egyszer és járvány idején soron kívül fertőtleníteni kell. A fertőtlenített játékokat meleg folyóvízzel többször, alaposan le kell öblíteni. A bölcsőde helyiségeit 2-3 évenként festeni és 6 évenként mázolni kell. Szennyes-ruha kezelése, mosása Minden gyerek tisztázása után fertőtleníteni kell a pelenkázót. Az egyszer használatos pelenka zárt fóliazsákban a települési hulladékkal együtt kezelendő. 2.Balesetvédelemmel kapcsolatos szabályok A balesetvédelemmel, munkavédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos szabályokra a Mesevár Óvoda szabályozásai a mérvadóak. Ezen kívül a gondozónők elsősegély-nyújtási ismereteit rendszeresen fel kell eleveníteni. VI. A BÖLCSŐDEI DOKUMENTÁCIÓ A dokumentációk részletes tartalmát a Bölcsődei Ügyviteli – iratkezelési szabályzat tartalmazza. A gyermek felvételével kapcsolatos dokumentációk felvételi szabályzat felvételi könyv Adatszolgáltatással kapcsolatos dokumentációk Bölcsődei napi jelenléti kimutatás Bölcsődei jelentések – havi, évi Napi jelenlét jelentése TEVADMIN rendszerben A gyermek fejlődésével kapcsolatos dokumentációk Gyermek-egészségügyi törzslap Fejlődési napló Fertőző betegségek naplója Csoportnapló Üzenő füzet Hiányzások kimutatása Élelmezéssel kapcsolatos dokumentációk heti étlapterv étkezők nyilvántartása, étkezési térítési díj elszámolása (a többi az óvodával megegyező) Egyéb dokumentumok Ellenőrzési napló Házirend Stáhl Györgyné Mesterházi Mária intézményvezető szakmai vezető


Bölcsődei házirend


HÁZIREND A bölcsőde címe: Mesevár Óvoda és Bölcsőde Nagyvázsony Petőfi u.13-15. Telefonszáma: 88/264-051, 20/ 285 4754 Az intézményvezető neve: Stáhl Györgyné Intézményvezető helyettes neve: Schumacher Józsefné Szakmai vezető: Mesterházi Mária 1. A bölcsőde naponta reggel 6,30-tól fogadja az érkező gyermekeket. Kérjük, hogy 8,30-9 óra között ne zavarják a reggelizést, a gyermekükkel lehetőleg ezen idő előtt érkezzenek. A gyermekek legkésőbb 17 óráig tartózkodhatnak az intézményben. 2. A bölcsődéből a gyermeket csak a szülők, vagy az általa az üzenő füzetben írásban megbízott személy/-ek/ vihetik el, 14 éves kor alatti kiskorú e feladattal nem bízható meg. 3. A bölcsődében két gyermeknek tudunk egy szekrényt biztosítani a ruhái elhelyezésére. Kérjük, hogy csak a legszükségesebb dolgokat tárolják a szekrényekben . A bölcsődében hagyott és behozott tárgyakért felelősséget nem tudunk vállalni. 4. A bölcsődét bölcsőde orvos látogatja, a státuszlapon rögzíti észrevételeit. 5. A bölcsődébe csak egészséges gyermek hozható! A közösség egészségének megtartása érdekében lázas, antibiotikumot szedő vagy fertőzésre gyanús gyermek a bölcsődét nem látogathatja. A családban előforduló fertőző betegségről a bölcsődét haladéktalanul értesíteni kell! Ha a gyermek gyógyszert szed, vagy gyógyhatású készítményt kap, arról a szülő az üzenő füzetben köteles tájékoztatni gyermeke gondozónőjét. 6. Abban az esetben, ha a gyermek napközben megbetegszik a bölcsődében, a kisgyermeknevelő értesíti a szülőt, illetve a hozzátartozót. Ehhez feltétlenül szükséges a pontos cím és telefonszám. A változásokat kérjük azonnal bejelenteni. Kérjük, hogy ilyen esetben minél előbb gondoskodjanak a gyermek hazaviteléről, illetve orvosi ellátásáról, ezzel is növelve a mielőbbi gyógyulás esélyét. 7. Betegség miatt hiányzó gyermeket, gyógyulása után csak orvosi igazolással tudunk fogadni. A megtörtént kötelező védőoltásokról folyamatosan kérjük a tájékoztatást. 8. Ha a szülő a gyermekét betegség vagy más ok miatt nem hozza a bölcsődébe kérjük 7,45 óráig közölje az intézménnyel. 9. A család és a bölcsőde kapcsolatának szélesítése és erősítése érdekében lehetőséget adunk a szülővel történő fokozatos beszoktatáson túl a kisgyermeknevelő – szülő napi találkozásaira, az értekezletekre, csoportbeszélgetésekre. Bölcsődénk kapui mindig nyitva állnak, módot adunk a családoknak a bölcsőde életébe való betekintésre is. 10. Az üzenő füzetbe történő bejegyzéseiket szívesen és örömmel fogadjuk, akár a gyermek egészségi állapotára, akár a gyermek fejlődésére, vagy otthoni eseményekre vonatkoznak. 11. Kérjük, hogy a térítési díjat az előre jelzett napon fizessék be !A be nem jelentett hiányzás esetén a szülők a térítési díj visszafizetésére nem tarthatnak igényt. Az előre befizetett és fel nem használt összeg a következő hónapban túlfizetésként kerül elszámolásra. Fizetési vagy egyéb gondjaik esetén forduljanak bizalommal az intézmény vezetőjéhez aki felvilágosítással és segítőkészséggel áll szíves rendelkezésükre. 12. A bölcsődébe élelmiszert ne hozzanak be! 13. Felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy olyan ékszereket (főként fülbevalót) adjanak a gyermekre, ami nem könnyen kapcsolódik ki és nem balesetveszélyes. 14. A bölcsőde területén és a bölcsőde udvarán a dohányzás szigorúan tilos! 15. A bölcsőde ünnepnapokon és munkaszüneti napokon zárva tart .A nyári és téli zárást a szülők igényeihez igazodva a fenntartó határozza meg. A nyári zárás idejéről a szülőket minden év február 15-ig tájékoztatjuk. A nyári zárás ideje alatt igény szerint ügyeletes bölcsődét biztosítunk. 16. A bölcsőde Érdekképviseleti Fórumot működtet, melynek munkájában szülők, dolgozó és az Önkormányzat képviselője vesznek részt. A Fórum szükség szerint, de legalább évente 1 alkalommal ülésezik. 17. Az Érdekképviseleti Fórum dönt az elé terjesztett intézményi panaszokról,intézkedéseket kezdeményez az Önkormányzatnál, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Megyei Intézeténél, és más hatáskörrel rendelkező szervnél. 18. Az Érdekképviseleti Fórumnak címzett panaszt az Intézményvezetőnél kell benyújtani. 19. Az Intézményvezető haladéktalanul értesíti az Érdekképviseleti Fórum Elnökét a panasz benyújtásáról. 20. Az Érdekképviseleti Fórum ülését az Elnök hívja össze. 21. A panasztevőt kifejezett kérelmére az Érdekképviseleti Fórum ülésén meg kell hallgatni. 22. A panasztevőt az Elnök értesíti az ülés időpontjáról azzal, hogy távolmaradása az ülés megtartását és a panasz kivizsgálását nem akadályozza. 23. Az Érdekképviseleti Fórum üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni. 24. Az Érdekképviseleti Fórum Elnöke a panasz Intézményvezetőnél történt benyújtásától számított 15 napon belül értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának eredményéről. 25. A gyermek szülője, vagy más törvényes képviselője az intézmény fenntartójához, vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha az intézmény vezetője, vagy az Érdekképviseleti Fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet. A házirend betartását köszönjük!
Nagyvázsony, 2015.09.01. Mesterházi Mária Stáhl Györgyné szakmai vezető intézményvezető



Bölcsődei SZMSZ


Mesevár Óvoda és Bölcsőde Nagyvázsony Petőfi u. 13.15. BÖLCSŐDE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 3 1.1. Általános rendelkezések 3 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmát meghatározó jogszabályok 3 1.3. Az intézmény meghatározása az Alapító Okirat szerint 4 1.4. Az intézmény szakmai felügyelete 5 1.5. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya 5 2. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE 6 2.1. Az intézmény vezetőségének tagjai, jogkörei 7 2.2. A vezetők közötti feladatmegosztás 7 3. A MŰKÖDÉS RENDJE 8 3.1. A bölcsőde nyitvatartási rendje 8 3.2. Az intézmény munkarendje 8 3.3. A bölcsőde ügyvitele 9 3.4. A gyermekek felvétele 10 3.5. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések 12 4. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 13 4.1. Család-bölcsőde kapcsolata 13 4.2. Munkatársi kapcsolatok 13 4.3. Értekezletek 13 4.4. A külső kapcsolattartás 14 5. AZ INTÉZMÉNY HIGIÉNIAI SZABÁLYOZÁSAI 14 5.1. A bölcsőde higiénéje 14 5.2. A bölcsődei dolgozók higiénéje.....................................................................................15 6. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE 16 6.1. Általános szabályok 16 6.2. Az épületek használati rendje 16 6.3. Az intézmény helyiségeinek a használatára vonatkozó szabályok 16 6.4. Az udvarok használati rendje 17 7. ÓVÓ-VÉDŐ RENDELKEZÉSEK 17 7.1. Bölcsőde orvos főbb feladatai 17 7.2. Az intézmény dolgozóinak a feladata a gyermekbalesetek megelőzése érdekében 18 7.3. Gyermekvédelmi tevékenység 18 7.4. Bombariadó esetére meghatározott szabályok 18 8. AZ IRATKEZELÉS SZABÁLYAI 19 8.1. A beérkező iratok és küldemények kezelése 19 8.2. Iktatás, az iratok nyilvántartásba vétele 19 9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 20 ZÁRADÉK 21 MELLÉKLETEK 22 1. BEVEZETÉS 1.1. Általános rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat célja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény, valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki, jogok érvényesülésének elősegítése, a szülők, gyermekek, pedagógusok és a gondozónők közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének biztosítása. A Mesevár Óvoda és Bölcsőde bölcsődéjének működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ elkészítéséért az intézményvezető felelős, az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a nevelőtestület, a nem pedagógus dolgozók közössége, és a Szülői Szervezet. A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy a jogszabály biztosította keretek között megállapítsa az óvoda és a bölcsőde működésének szabályait. 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmát meghatározó jogszabályok A Mesevár Óvoda és Bölcsőde bölcsődéje, a vonatkozó törvényeknek, és a végrehajtására kiadott rendeletekben foglaltaknak megfelelően üzemel, a törvényesség keretein belül a helyi sajátosságokat figyelembe véve. 1997. évi XXXI. törvény. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. 259/2002. (XII. 18.) Kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozás engedélyezéséről 235/1997. (XII. 17.) Kormány rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról. 133/1997. (VII. 29) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és szakellátások térítési díjairól és igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról. 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről. 40.§ (1) a/aa/ab/ac/ad/b/ (2) (3) (4), 43.§ a/b/c/ca/cb/cd / (2)(3), 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról. 257/2000. (XII. 26.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIIII. Törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról. 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatinak működési nyilvántartásba vételéről. 9/2000. (VIII.4.) SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról. 9/1985. (X.23.) Eüm-BkM. Együttes rendelete az étkezéssel kapcsolatos Közegészségügyi szabályokról. Gyvt.42.§ (1) (2) (3) (4)a/b/,(5),139.§,148.§ (1) (2) (3) (4) (5) (6) (8) (10) (10a) 150.§ (1)b/ (3) (5) (6) a/ b/ c/ d/ 1.3. Az intézmény meghatározása az Alapító Okirat szerint Intézmény neve: Mesevár Óvoda és Bölcsőde Helyrajzi száma: 667 Alapítás éve: 1897., 2006. Bővítés bölcsődével,tornateremmel Az intézmény típusa: Napközi otthonos óvoda és bölcsőde Fenntartó neve és címe: Nagyvázsony Közös Önkormányzati Hivatal 8291 Nagyvázsony Kinizsi u. 96. Típusa szerinti besorolása: A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő Pénzügyi-gazdasági feladat ellátása: Nagyvázsony Közös Önkormányzati Hivatal OM - azonosító száma: 036956 Intézmény székhelye: 8281 Nagyvázsony Petőfi u. 13-15. Működési köre: Nagyvázsony,Barnag,Mencshely,Pula,Vöröstó községek teljes közigazgatási területe Alapító okiratának kelte, száma:: 2013. 05. 31. 627 - 3/2013. Csoportok száma: Bölcsődei: 1 csoport Működési engedély alapján engedélyezett bölcsődei gyermeklétszám: 20 fő Jogszabályban meghatározott közfeladata: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. 42 par. –ban meghatározott bölcsődei ellátás a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátása, szakszerű gondozása és nevelése. Az intézmény alaptevékenysége: Szakfeladatok: 889101-1 Bölcsődei ellátás 889109-1 Gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó egyéb szolgáltatás 562912-1 intézményi étkeztetés 562917-1 Munkahelyi étkeztetés A feladatellátást szolgáló vagyon: A fenntartó Önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlan, a leltár szerinti kis- és nagy értékű tárgyi eszközök, immateriális javak, készletek. A vagyon feletti rendelkezés joga: Az intézményt fenntartó Önkormányzatok által biztosított pénzeszközök felett az intézményvezetője rendelkezik. Az intézmény berendezései, leltár szerint nyilvántartott eszközei, vagyontárgyai az intézményvezető irányításával a nevelő-oktató tevékenységhez szabadon felhasználhatók, de nem idegeníthetők el. A vagyoni eszközök felett az intézménynek használati joga van, melynél fogva jogosult és köteles a vagyoni eszközök rendeltetésszerű használatára, működtetésére. Az intézmény bélyegzőinek hivatalos szövege: Körbélyegző felirata: Mesevár Óvoda és Bölcsőde Nagyvázsony Petőfi u.13-15. Hosszú bélyegző felirata 1.: Mesevár Óvoda és Bölcsőde Nagyvázsony Petőfi u. 13-15. Hosszú bélyegző felirata 2.: Mesevár Óvoda és Bölcsőde 8291 Nagyvázsony Petőfi u. 13-15. Adószám: 16881060-1-19 Számlaszám: 73200017-11269575 1.4. Az intézmény szakmai felügyelete Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Budapest Damjanich u.48. 1.5. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A bölcsődébe járó gyermekek közösségére a gyermekek szüleinek, illetve törvényes képviselőinek közösségére a nevelőtestületre szakgondozókra a nevelőmunkát segítő dolgozókra egyéb munkakörben dolgozókra AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE Az intézmény két szervezeti egységből áll, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat az intézményvezető látja el. A bölcsődei dolgozók szakmai munkájának ellenőrzése, irányítása a szakmai vezető feladata. A bölcsődei és óvodai feladatokat ellátó szervezeti egységek szakmai szempontból önállóak, tevékenységüket a rájuk vonatkozó jogszabályok, szakmai előírások alapján látják el. Az intézmény szervezeti egységeinek meghatározásánál alapelv, hogy a feladatokat zavartalanul és a legeredményesebben láthassák el, a szakmai felkészültségüknek megfelelően. Közalkalmazotti közösség tagjainak feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza, melynek aktualizálása minden év szeptember.01-ig megtörténik. ( 1 sz. melléklet munkaköri leírások) A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. 1.2. Az intézmény vezetőségének tagjai, jogkörei Az intézmény élén intézményvezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, akit az alapító (fenntartó) pályázat útján nevez ki (bíz meg). Magasabb vezető beosztású közalkalmazott. Az intézmény szervezeti egységeinek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak: 1fő intézményvezető, 1fő szakmai vezető (bölcsőde) Az intézményvezetőség a munkaterv szerint ülésezik. A vezetői értekezlet összehívását a vezetőség bármely tagja kezdeményezheti. A vezetőség tagjai szóbeli és beszámolási kötelezettséggel bírnak az éves munkatervben meghatározottak alapján. 1.3. A vezetők közötti feladatmegosztás 1.3.1. Az intézményvezető kizárólagos jogkörébe tartozik a nevelőtestület vezetése az intézmény képviselete az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása az alkalmazottak feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása az alkalmazottak fegyelmi felelősségre vonása, közalkalmazotti jogviszonyuk (munkaviszonyuk) megszüntetése Meghatározza a bölcsőde dolgozóinak munkakörét, munkarendjét, elkészíti az éves szabadságolási tervet Tervezi és szervezi a gondozónők szakmai képzését, továbbképzését a balesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek irányítása Az intézményvezető munkaköri leírását a fenntartó készíti el. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a bölcsődével kapcsolatos feladatokat a szakmai vezető látja el. Abban az esetben ha mindkét fél akadályoztatott a munkavégzésben az intézményvezető erre az időre írásban jelöli ki a helyettest. 2.2.2. A bölcsőde szakmai vezetőjének feladatköre Személyes hatáskörben szervezi és irányítja a bölcsőde szakmai munkáját. Megbízását az intézmény vezetőjétől kapja. Anyagilag, erkölcsileg és fegyelmileg felelős a vezetése alatt álló bölcsőde munkájáért, valamint szervezi és irányítja a bölcsődében folyó gondozási és nevelési munkát, így különösen: A beosztott gondozónők munkáját rendszeresen ellenőrzi Éves beszámolót készít a bölcsőde munkájáról. Vezeti az előírt dokumentációkat és elkészíti a bölcsőde működésével kapcsolatos jelentéseket, ellenőrzi a gondozónői adminisztrációk határidejének betartását. Felügyel a higiénés követelmények betartására Megszervezi a gyermekek rendszeres orvosi vizsgálatát A beteg, lázas gyermek szüleit értesíti Feladata a gyermekbalesetek megelőzése Részt vesz a rendszeres leltári munkában 2. A MŰKÖDÉS RENDJE A költségvetési szerv a fenntartó rendelkezése alapján 5 napos munkarenddel üzemel (hétfőtől péntekig). 3.1. A bölcsőde nyitvatartási rendje Az intézmény nyitva tartási ideje: 6,30 órától 17,00 óráig – napi 10,30 óra. Az intézményt reggel a munkarend szerint 6,30 órára érkező gondozónő és dajka nyitja. A gyermekek fogadása és a gyermekekkel való foglalatosság gondozónő jelenlétében 6,30 órától 17,00 óráig történik. A bölcsődében a heti munkaidő 40 óra. Kétműszakos munkarendet alkalmazunk,. A dolgozók munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az intézmény vezetője engedélyezi. A bölcsődei nevelési év szeptember 01-től a következő év augusztus 31-ig tart. Évközi szünetek: Nyári nagytakarítási szünet – időtartama 3 hét, a szülők tájékoztatása február 15.-ig megtörténik. A bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét a fenntartó hagyja jóvá. A fenntartó a bölcsődei szünet idejére a szülő kérésére gondoskodhat a gyermek intézményi gondozásának megszervezéséről. Téli szünet – felmérést készítünk a szülők körében, hogy milyen arányban igénylik ez idő alatt a bölcsődei ellátást. A decemberi ünnepek közötti időben szülői igények függvényében, fenntartói jóváhagyással a bölcsőde zárva tarthat. 3.2. Az intézmény munkarendje 3.2.1. A csecsemő és kisgyermekgondozók munkarendje A csecsemő és kisgyermek gondozónők munkaideje heti 40 óra, amely kötelező órákból és a nevelőmunkával valamint a gyermekekkel a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A kötelező órák számát jogszabály határozza meg. Az intézményben dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelő részletes feladatait, kötelezettségeit és jogait minden dolgozó névre szóló munkaköri leírásban kapja meg. A gondozónők munkarendjét és munkaköri leírását a bölcsőde szakmai vezetője készíti el a bölcsőde zavartalan működésének az érdekeit figyelembe véve, mely munkarend a biztonságos működés érdekében év közben is változtatható. 3.2.2. A nevelő-gondozó munkát segítő alkalmazott munkarendje A takarító munkarendjét - a munka törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban - az intézményvezető és a bölcsőde szakmai vezetője állapítja meg, a bölcsőde zavartalan működésének az érdekeit figyelembe véve. 3.2.3. Az alkalmazottak távolmaradásának az igazolása Az alkalmazottaknak a munkából való távolmaradását és annak okát, a lehető legkorábban, előzetesen jelentenie kell közvetlen felettesének, hogy gondoskodni lehessen a szakszerű helyettesítésről. 3.3. A bölcsőde ügyvitele Gondozási ügyvitel: Bölcsődében a gyermekek gondozásával kapcsolatban az alábbi nyilvántartásokat kell vezetni: Felvételi könyv (bölcsőde szakmai vezető vezet, 2 évig megőrzendő) Minden bölcsődébe felvett gyermeket be kell vezetni, a sorszámozást az év elején kell kezdeni és év végén lezárni. A folyamatosan gondozottakat a következő évben újból be kell jegyezni. Bölcsődei gyermek-egészségügyi törzslap: (5 évig megőrzendő) 1-2 oldalát felvételkor a bölcsőde szakmai vezető tölti ki, az anya által elmondottak és az egészségügyi kiskönyv alapján. I. pótlap 1. oldal: a felvételi státus. Felvétel előtt az orvos tölti ki. 2. oldal: a státus epikrisis, ennek rovataiba a bölcsődei gyer- mek orvos részletesen beírja az előírt és elvég- zett időszakos vizsgálatok eredményét. A fejlődési lapon a gondozónő rögzíti a gyermek testi, szellemi, értelmi fejlettségét. Csoportnapló A gondozónő bevezeti a munkaideje alatt a csoportban történt lényeges eseményeket, esetleg beadott gyógyszereket, valamint a szolgálatot átvevő gondozónő számára közléseit. Fertőző betegségek naplója: (bölcsőde szakmai vezető vezeti, 3 évig megőrzendő) Fel kell tüntetni a bölcsődében fertőző betegségben megbetegedettek nevét, betegségét, a megbetegedés napját, a zárlatokat, a szűrővizsgálatokat és azok eredményét. Üzenő füzet: A szülő által beszerzett füzet, amelyet a gyermek első bölcsődébe vitelekor az anyaga gyermek gondozónőjének ad át. A szülő bejegyzi a gyermekkel kapcsolatos közölni valóit, a gondozónő a nap folyamán történteket. A füzet erősíti a szülő és a bölcsőde kapcsolatát, kizárja a szóbeli közlésből adódó félreértéseket. 3.4. A gyermekek felvétele 3.4.1. Bölcsődei felvétel Bölcsődei csoportba felvehető gyermeklétszámot a működési engedélyünk 20 gondozottban maximálja. Gyermek bölcsődei felvételét kérheti : szülő,(törvényes képviselő) szülő hozzájárulásával - körzeti védőnő - gyermekorvos vagy háziorvos - szociális ill. családgondozó - gyermekjóléti szolgálat - gyámhatóság Szülők a felvételi kérelmet az intézmény vezetőjének jelzik. Túljelentkezés esetén a Fenntartó és az intézmény vezetője közösen döntenek a gyermekek felvétele felől. Felvehető az a gyermek, akinek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára biztosítjuk: akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül akinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. Jegyző elrendeli A szülőnek, (törvényes képviselőnek) a gyermek bölcsődei jelentkezéséhez csatolni kell a házi gyermekorvos vagy a háziorvos igazolását arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható. Nem gondozható bölcsődében a fertőző beteg gyermek mindaddig, amíg a házi gyermekorvos vagy a háziorvos igazolása szerint ez az állapota fennáll. Az Európai Unió tagállamainak munkavállalóként Magyarországon tartózkodó állampolgárai és gyermekei: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1977. évi XXXI. Törvény 4. § (1.) bekezdés b. pont rendelkezése szerint a törvény hatálya kiterjed a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosultsági körbe tartozó személyekre is, amennyiben a bölcsődei ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Más jogcímen - önálló vállalkozó, diák, - itt tartózkodókra a törvény hatálya nem terjed ki. Az Európai Unió tagállamainak nem munkavállalóként Magyarországon tartózkodó, illetve az Európai Union kívüli állampolgárok és gyermekei: A Gyvt. 4 § (1) bekezdés (a) pontja alapján a törvény hatálya kiterjed az itt tartózkodó menekültekre és letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezőkre. Magyarországon tartózkodó diplomaták és gyermekeik: A Gyvt. Hatálya nem terjed ki ezekre a személyekre, és a gyermekjóléti alapellátásokhoz, így a bölcsődei ellátáshoz – nem kapcsolódnak diplomáciai kiváltságok, könnyítések, mentességek. Tehát, ha a szülő a feltételeknek megfelel, akkor gyermeke számára a magyar állampolgárságú gyermekekkel azonos jogcímen veheti igénybe a bölcsődei ellátást, így az állami támogatást is. A fenntartó szabályozza azt, hogy a bölcsőde nyújthat e ellátást a Gyvt. hatálya alá nem tartozó gyermekek részére. Ebben az esetben a fenntartót és az intézményvezetőt nem köti a Gyvt. 148. § (2) bekezdés rendelkezése, miszerint a bölcsődei ellátásért csak az étkezésért állapítható meg térítési díj. Amennyiben a bölcsőde biztosítja az ellátást, a szülővel kötött megállapodásban térítési díjként kérheti a teljes önköltségnek megfelelő összeget. A bölcsődei ellátás megszűnik: bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31.), ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig. Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. Szülő kérésére (költözés, egyéb okok miatt) Felvételi kérelmet beadott szülők felvételi értesítőt kapnak postai úton, (vagy személyesen, ha bejönnek az intézménybe), a felvételnél közölt időpontig. 3.4.2. Bölcsődei felvételi sorrendiség 1. helyen: Gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, házi gyermekorvos, körzeti védőnő, jegyző kérelmére a gyermek veszélyeztetettsége vagy szociális rászorultsága miatt. 2. helyen: Munkavégzés miatt kéri a szülő a gyermeke felvételét. Munkáltatói igazolás bemutatása szükséges. 3. helyen: Iskolai tanulmányok miatt kéri a szülő gyermeke felvételét. Iskolalátogatási igazolás bemutatása szükséges. 4. helyen: Vidéki szülő gyermeke. Alapító okirat szerint. A külföldi állampolgárságú szülő gyermeke, ha a feltételeknek megfelel, azonos elbírálásban részesül, mint a magyar állampolgárságú szülő gyermeke. 3.5. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A gyermek távolmaradását a szülőnek be kell jelentenie. Lezajlott betegség után a szülő köteles orvosi igazolást bemutatni. A három napnál hosszabb (utazás, szabadság stb.) hiányzás után a gyermekek szülői igazolással jöhetnek közösségbe. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 2.1. Család-bölcsőde kapcsolata A bölcsődének és családnak közös kötelessége és közös felelőssége a bölcsődébe felvett gyermekek gondozása és nevelése. Egymás munkáját nem nélkülözheti, mert kárba vész a legjobb nevelőmunka is, ha nincs meg az összhang a család és a bölcsőde munkája között. E cél érdekében létre kell hozni a bölcsődei szülőcsoportos közösséget. Működése előiskolája kell legyen az óvodai szülői munkaközösségnek. Az óvodai szülői szervezet munkájában részt vehet a bölcsődei szülői szervezet tagjai. A szülő gondozónő kapcsolatot erősítik a családlátogatások, napi találkozások, fogadóórák, nyílt napok, szülői értekezletek, szülőcsoportos beszélgetések, amelyek teret adnak az egészségügyi felvilágosító munkának, a gondozás és nevelés kérdéseinek egyeztetésének. 2.2. Munkatársi kapcsolatok A bölcsődei munka feltétlen csoportos tevékenység. A gondozási és nevelési feladatok csak jó munkatársi kapcsolatokkal, jó munkahelyi légkörben valósíthatók meg. A bölcsődei ellátás területén minden munkafolyamat szorosan kapcsolódik, egyetlen munkafolyamat sem nélkülözhető. A saját munkaterületén minden dolgozónak szakmailag, emberileg a maximumot kell nyújtania. Fontos szabály, egymás munkájának megbecsülése, tiszteletben tartása, segítése, emberi-szakmai nézeteltérések egyeztetése, tisztázása, humánus megoldása. Gondozónő – Óvónő kapcsolat erősödik az átszoktatás, beszoktatás folyamatában, közös értekezleteken. 2.3. Értekezletek Szülők – bölcsőde évente, programozott – általános kérdések, szülő csoportos negyedévenként – személyes jellegű kérdések, egyedi problémák, megoldások. Munkatársi: Óvoda – bölcsőde évente, és szükség szerint. Bölcsőde valamennyi dolgozójának negyedévenként és szükség szerint. Egyéni munka megbeszélés – szükség szerint. Óvoda és bölcsőde kapcsolata a közös elhelyezésből adódóan szoros sokoldalú: szakmai – munkatársi – ügyviteli – gazdasági 2.4. A külső kapcsolattartás Az eredményesebb működés elősegítése érdekében az intézmény a szakmai szervezetekkel, társintézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet. Az intézmény szoros kapcsolatot tart a különböző szakmai szervezetekkel, így a helyi Gyermekjóléti Szolgálattal, a Területi Szociális és Gyámhivatallal, a Magyar Bölcsődék Egyesületével, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével. 5. AZ INTÉZMÉNY HIGIÉNIAI SZABÁLYOZÁSAI 5.1. A bölcsőde higiénéje A bölcsőde egyik alapfeladata, hogy a gyermekek higiénikus ellátását és higiénés készségre való szoktatását biztosítsa. Legfontosabb követelmények: A bölcsőde közvetlen környezetének tisztántartása. A játszóudvar, kert, homokozó rendben tartása. A szemét, ételhulladék zárható edényben tárolása, mielőbbi elszállítása. A bölcsőde minden helyiségét naponta portalanítani és nedves, meleg-fertőtlenítőszert tartalmazó vízzel kitakarítani úgy, hogy a gyermekek napirendjét nem zavarja. A játékokat hetenként, de szükség esetén azonnal, fertőtlenítőszert tartalmazó meleg vízzel le kell mosni. A helyiségek folyamatos tisztántartása mellett a tálalókonyhát, évente, a többi helyiséget két-három évente kell meszelni, hat évente mázolni. A ruházat higiénéje: A gyermekek ágyneműjét két hetente, ha beszennyeződött azonnal váltani kell. A törülközőt a gyermek saját jelével ellátott törülközőtartón kell elhelyezni, és hetenként váltani. A szennyes ruhát e célra rendszeresített műanyag szennyes tartóban összegyűjtve, a mosóhelységébe kell szállítani, ahol a ruházat mosása, szárítása vasalása történik. Az étkezés higiénéje: Az étkeztetés az Önkormányzat konyhájáról történik, előre összeállított étrend és létszám alapján . Az étel szállítása és melegítőkonyhai tálalása az előírások szerint zajlik, továbbá jól zárható, üvegdugós edénybe ételmintát kell venni, ragasztószalaggal lezárni és azt 48 óráig hűtőszekrényben megőrizni. A záró cédulán rögzíteni kell a dátumot, az étel megnevezését, az eltevő nevét. A reggeli és uzsonna nyersanyagait a felhasználásig hűtőszekrényben kell tárolni. A tejet, tejterméket hűtőben a húsneműeket zárt hűtődobozban hűtőben. A tálaláshoz, étkezéshez használt edények, evőeszközök higiénikusak, esztétikusak legyenek. Étkezés után gyermekszobából az étkezéshez használt edényeket és az ételmaradékot azonnal el kell távolítani, az étkezés helyét fertőtlenítőszeres meleg vízzel feltakarítani. Az edények mosogatása: az ételszállító és az étkező edényeket mosogató gépben vagy a fehér mosogatóban, háromfázisú mosogatással kell megtisztítani. A tálalókonyha rendjére és tisztaságára különös gondot kell fordítani. Csak az oda beosztott személyek tartózkodhatnak a tálalókonyhán! 5.2. A bölcsődei dolgozók higiénéje Bölcsődében csak olyan dolgozó alkalmazható, aki egészségügyi könyvvel rendelkezik és abban a fertőzésmentességet és alkalmasságot igazoló érvényes bejegyzések hiánytalanul megvannak. A dolgozók évente az intézmény üzemorvosánál köteles alkalmassági vizsgálaton megjelenni. A dolgozók egészségügyi könyvét a munkaadó köteles tárolni, őrizni. Kötelezően előírt ismétlődő vizsgálatok: tüdőszűrés, alkalmassági vizsgálat évente. Kötelező székletvizsgálat annál a dolgozónál, akinél nem tisztázott eredetű, hasmenéssel járó megbetegedés lép fel, akinek a környezetében dizentéria, salmonella, coli v sigella fordul elő. A dolgozóknak a gyermekközösség megvédése érdekében, saját személyére vonatkozóan a személyi higiéne követelményeit a legmesszebbmenően szem előtt kell tartania. A gondozónőknek nem kell egyenruhát viselniük, a ruha színben, szabásban való változatossága, tisztasága, csinossága gyermekek esztétikai és higiénés nevelését is elősegíti. Fertőző betegségek gyanúja vagy fennforgása esetén az ilyen betegségekkel kapcsolatos érvényben lévő rendelkezések, minisztériumi utasítások szerint kell eljárni. 6. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE 6.1. Általános szabályok Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodók kötelesek: A közösségi tulajdont védeni A berendezéseket rendeltetésszerűen használni Az intézmény rendjét és tisztaságát megőrizni Az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni A tűz-és balesetvédelmi előírások szerint eljárni A munka-és egészségvédelmi szabályokat betartani. Aki betörést észlel, haladéktalanul értesítenie kell a rendőrséget és az intézmény vezetőjét. A rendőrség megérkezéséig az épületbe senki sem mehet be. A dolgozók kötelesek a munkahelyükön az elvárható rendet és fegyelmet megtartani. 6.2. Az épületek használati rendje A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használhatják, hogy az ne zavarja a nevelő tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak az ellátását. 6.3. Az intézmény helyiségeinek a használatára vonatkozó szabályok A gyermekek az intézmény helyiségeit és létesítményeit és berendezéseit csak felnőtt felügyelete mellett használhatják. Az egyes csoportszobák működési idejét az éves munkaterv határozza meg. A csoportszobában a gyermekek gondozónői felügyelettel tartózkodhatnak. A csoportszobában a mobiltelefont lenémított állapotban tarthatja magánál a gondozónő,csak nagyon indokolt esetben használhatja munkaidő alatt.. Az audio – vizuális eszközöket csak felnőtt használhatja. Az intézmény melegítő konyhájában a HACCP rendszer szabályai szerint folyik a munkavégzés. A konyhában csak a munkaköri leírásuk alapján meghatározott személyek tartózkodhatnak. Dohányozni az egész intézmény területén tilos! A szülőkre vonatkozó intézményi szabályokat a házirend tartalmazza. (A szülők gyermeküket a gondozónőnek kell átadják, illetve a gondozónő tudtával vihetik el.) 6.4. Az udvar használati rendje Az intézmény udvarán a gyermekek csak gondozónői felügyelettel tartózkodhatnak, az ott lévő játékokat, létesítményeket csak gondozónői felügyelettel használhatják. A technikai dolgozó csak a legszükségesebb esetben felügyelhet a gyermekekre. 7. ÓVÓ-VÉDŐ RENDELKEZÉSEK 7.1. Bölcsőde orvos főbb feladatai 1.) A bölcsődébe történő beszoktatás után részletes orvosi vizsgálat és az előzményi (anamnézis) adatok összegyűjtése, feldolgozása és dokumentálása. 2.) A bölcsődébe járó gyermekek időszakos orvosi vizsgálata során – csecsemő esetén havi, egy év felett negyedévenkénti gyakoriságban – a gyermek fizikai, érzelmi állapotának, illetve szocializációjának ellenőrzése, amelyhez felhasználja a saját és a gondozónői dokumentációt. 3.) A feltárt egészségügyi problémák gondozónővel, szülővel, a gyermek háziorvosával történő megbeszélése, illetve szükség esetén szakvizsgálat kérés. /A többször módosított 98/1990. (V. 1.) MT rendelet 19/b. § (4) bekezdése alapján a gyermekvédelmi intézmények orvosainak (hasonlóan a szociális intézmények orvosaihoz) a szakorvosi ellátásra utalási jogosultsága azonos az alapellátás orvosaiéval (házi orvos, házi gyermekorvos)/. 4.) Baleset, betegség esetén elsősegélynyújtás, illetve a sürgős terápia megkezdése a háziorvoshoz kerüléséig. 5.) A házi patika összeállítása és felújítása. 6.) Három hónapnál hosszabb hiányzás után a bölcsődébe visszatért gyermek egészségi állapotának ellenőrzése, figyelve az esetlegesen lezajlott betegségekre (orvosi igazolás). 7.) Krónikus betegségeknél a speciális gyógyszerezés, diéta, gyógytorna figyelemmel kísérése, állapotváltozás gyanúja esetén a háziorvossal, kezelőintézménnyel kapcsolatfelvétel. (Eredmény kérése.) 8.) A közösség védelme érdekében a védőoltások figyelemmel kísérése. 9.) Járványveszély esetén az érvényben lévő rendelkezéseknek megfelelő intézkedések megtétele. 10.) Óvodába kerülés előtt az egészségi állapot (óvoda alkalmasság) felmé- rése, a törzslapon és az átjelentőn a státusz rögzítése. 11.) Az integrált csoportba járó fogyatékos gyermekeknél a Bölcsődei felvétel előtt az egészségügyi alkalmasság megítélése. 12.) Az élelmezésvezetővel közösen a gyermekek étrendjének összeállítása a törvény által meghatározott élelmezési normák és korszerű táplálkozás elveinek megfelelően. A fenti normák és a higiénés rendszabályok betartásának legalább negyedévenkénti ellenőrzése. 13.) A gondozónőkkel és a bölcsőde szakmai vezetőjével a gondozási-nevelési munka során felmerült összes egészségügyi probléma megbeszélése és a megoldási lehetőségek keresése. 14.) A bölcsőde szakmai vezetőjével közösen a bölcsőde higiénéjének, tárgyi felszereltségének és a dolgozók munkaalkalmasságának ellenőrzése. 15.) A gondozónők számára egészségügyi továbbképző, a szülők számára ismeretterjesztő előadások tartása. 7.2. Az intézmény dolgozóinak a feladata a gyermekbalesetek megelőzése érdekében A balesetveszélyes körülményt a munkavédelmi szabályzatban rögzítetteknek megfelelően kell elintézni. Minden csecsemő-és kisgyermek gondozónő felelős a csoportjába járó gyermekek egészségének és testi épségének megóvásáért. 7.3. Gyermekvédelmi tevékenység A gyermekvédelmi munka minden dolgozó feladata. Amennyiben bármelyik dolgozó a gyermeknél veszélyeztetésre utaló jelet tapasztal, a gyermekvédelmi felelős közreműködésével kötelesek jelezni a Gyermekjóléti Szolgálatnak. A nevelési-gondozási év legelső szülői értekezletén a gondozónők informálják a szülőket a bölcsődében folyó gyermekvédelmi munkáról, és a gyermekvédelmi szervek utolérhetőségéről. 7.4. Bombariadó esetére meghatározott szabályok Az intézményben a tűzvédelmi szabályzatban meghatározottak szerinti, menekülő útvonalakat állandóan akadálymentesen kell hagyni. A váratlan eseményekre való szakszerű intézkedés és viselkedés érdekében a menekülést az intézmény minden épületében évente legalább egyszer el kell gyakorolni. Bomba, vagy ismeretlen eredetű, gyanús idegen tárgy észlelése esetén az intézmény épületét minden bent tartózkodónak azonnal el kell hagynia. A bombariadóval kapcsolatos teendőket a helyszínen tartózkodó vezető köteles irányítani. A bombariadót az intézményvezető a rendőrségnek az alábbi adatok közlésével jelenti: az intézmény neve, pontos címe emberélet van-e veszélyben a vélt bomba által veszélyeztetett épületek, a bejelentő neve, lakcíme, telefonszáma és a bejelentés időpontja. A bombariadóról minden esetben értesíteni kell a fenntartót. 8. AZ IRATKEZELÉS SZABÁLYAI 8.1. A beérkező iratok és küldemények kezelése Az intézménybe hivatalos iratot az intézményvezető irodájában kell leadni az intézmény vezetőjének. Az irat átvételéről kérésre igazolást kell kiállítani. Az intézménybe beérkező posta átvételére az intézmény vezetője, jogosult. A beérkező postát mindenkor az intézményvezető bontja és szortírozza. Minden névre szóló postai küldemény az illetékesnek kerül átadásra felbontás nélkül. A feladó nélkül érkezett küldeményeket felbontás nélkül vissza kell juttatni a postahivatalnak. Az intézmény hivatalos ügyiratait az intézmény felelős vezetője elolvassa, iktatja és rendelkezik az ügyintézés személyéről és határidejéről, melyet az ügyiraton minden esetben fel kell tüntetni. A folyóiratokat az intézmény vezetője nézi át elsőként, majd azokat az arra kijelölt polcon kell tárolni. 8.2. Iktatás, az iratok nyilvántartásba vétele Minden kimenő iratot, mely az intézményt érinti, az intézmény felelős vezetője írja alá és látja el körbélyegzővel. Az intézményvezető által átnézett iratokat a jogszabályoknak megfelelően iktatórendszerben iktatószámmal látja el. Az iktatószám sorszámból, alszámból és évszámból áll. Az azonos ügyhöz tartozó ügyiratok azonos sorszám és beérkezésük alapján emelkedő alszámmal szerepelnek az iktatókönyvben. A hivatalos iratok irattárazását és selejtezését a hatályos jogszabályoknak, a Selejtezési és a Leltározási Szabályzatokban foglaltaknak megfelelően kell elvégezni. 9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzatot a bölcsőde munkatársai fogadják el. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatálybalépés napja a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának napja. Amennyiben a szervezeti és működési szabályzat felterjesztésére válasz nem érkezik, a hatályba lépés napja a felterjesztéstől számított 31. nap, illetőleg - ha a felterjesztésről a képviselőtestület dönt - a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselőtestületi ülés napja. Az SZMSZ rendelkezéseit az intézményvezető és a bölcsőde szakmai vezetője kötelesek ismertetni minden közalkalmazottal. Az SZMSZ tartalmát érintő jogszabályi változások esetén a Szabályzatot ki kell egészíteni, vagy szükség esetén módosítani kell. Mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról az intézmény vezetője gondoskodik. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartó önkormányzat jóváhagyásával 2016.………………...……. napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Nagyvázsony, 2016.01.25. Szakmai vezető Intézményvezető ZÁRADÉK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a bölcsőde munkatársai elfogadták: ................................................ .................................... aláírás, dátum 2. A Szervezeti és Működési Szabályzatról az Érdekképviseleti Fórum egyetértő véleményt nyilvánított: ............................................... ...................................... aláírás, dátum MELLÉKLETEK 1 sz . Munkaköri leírások: Bölcsőde szakmai vezető Csecsemő és kisgyermekgondozó Takarító


Óvodai Házirend
MESEVÁR ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE NAGYVÁZSONY HÁZIREND Intézmény OM - azonosítója: 036956 Készítette: …………………………….. intézményvezető aláírás Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: …/2016. (….) határozatszámon elfogadta: ……………………………………… nevelőtestület nevében névaláírás …………………………………………………… szakalkalmazottak nevében névaláírás Véleménynyilvánítók: ………………………………………….. Szülői Szervezet nevében névaláírás …/2016. (….) határozatszámon jóváhagyta: ……………………………………………………. intézményvezető Ph. Egyetértését kinyilvánító: ………………………………………………… fenntartó nevében névaláírás Hatályos: a kihirdetés napjától 2016. A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: www.mesevar-ovoda.hu Iktatószám: Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2. A Házirend jogszabályi háttere 3. Bevezető rendelkezések 3. A Házirend hatálya 3. 1. Általános információk az óvodáról 5. 2. Az intézmény nyitvatartása 6. 3. Az óvodai elhelyezés igénybevételének lehetősége 7. 4. A távolmaradás igazolása 9. 5. Az igazolatlan mulasztás következményeinek meghatározása 9. 6. A gyermekek érkezésének és távozásának eljárásrendje 9. 7. Gyermekek az óvodában 10. 8. A gyermekekre vonatkozó védő-óvó intézkedések 11. 9. Szülők az óvodában 13. 10. Helységek, berendezések használati rendje 14. 11. A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok 15. 12. A gyermekek felszerelései és eszközei 15. 13. A gyermekek étkeztetése az óvodában 16. 14. A térítési díjak befizetésének és visszafizetésének rendje 16. 15. A szabályozható jogok érvényesítésének eljárásrendje 17. 16. A jutalmazó és fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 19. 17. A Mesevár Óvodában a gyermekek nagyobb csoportjának/közösségeinek minősül: 19. 18. Záró rendelkezések – A Házirend módosítása 19. 19. Legitimációs záradék 20. A Házirend jogszabályi háttere A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 3.§ (5)-(7), ( 5.§ (1), 20.§ (1)-(10), 21.§, 51.§,(1)-(2)-(3)-(4)-(5)-(6), 63.§ (1)-(4), 82.§ (1)-(5), 85.§ (3), 122.§ (11), 129.§ (5), Nkt. 8.§ (1),(2), 25.§(2)-(4), 32.§ (1)i)f)g), 46.§ (2)(3)a)b)c)e)f)g)h) (4), 42.§ (2) (6), 47.§ (2)(6), 49.§ (1)(2), 50.§ (10), 53.§ (1)(10), 58.§ (1), 59.§(3), 69.§ (4), 72.§ (1)-(5)a), 83.§ (2)i), 85.§ (1), 1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról 229/2012.Korm.rend. 23.§(1) Bevezető rendelkezések A köznevelési törvény Nkt. 25.§ (4) bekezdés, valamint a 20/2012, (VIII.31.) EMMI rendelet 5.§ (1) alapján a Mesevár Óvoda és Bölcsőde – (melynek székhelye: 8291 Nagyvázsony Petőfi u.13-15.) alkotta meg házirendjét. A házirend hatálya A házirend a kihirdetés napján lép hatályba, 2016. ………………-én, amikor elhelyezésre kerül az SZMSZ-ben az intézményi dokumentumok nyilvánosságáról szóló részben meghatározott helyen. Ezzel egyidejűleg az SZMSZ is hatályba lép. A házirend hatálya kiterjed az intézmény valamennyi óvodával jogviszonyban álló minden gyermekre, óvodapedagógusra és a pedagógiai munkát közvetlenül segítőkre, valamint a szülőkre, - azon személyekre, akik az intézménnyel jogviszonyban nem állnak, de részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában. A házirend területi hatálya kiterjed: - az óvoda területére Az óvoda által szervezett – a Pedagógiai Program végrehajtásához kapcsolódó – óvodán kívüli programokra. Az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira. Kedves Szülők! E belső szabályozó dokumentumunk készítésénél a jogszabályi elvárásokat, az elmúlt évek gyakorlatára építve az Önök elvárásait, jogait és kötelezettségeit, valamint gyermekeik mindenekfelett álló érdekeit vettük figyelembe. Kérjük, hogy az alábbiakban megfogalmazott házirendet figyelmesen olvassák végig, és a gyermekek valamint az eredményes együttműködés érdekében törekedjenek a benne foglaltak betartására! A házirendünkben megfogalmazott szabályok az óvodánkba történő jogszerű belépéstől az intézmény elhagyásáig terjedő időre, illetve – évente, a szülőkkel történő megállapodás szerint – a nevelési időn túl, vagy az intézmény épületén kívül szervezett programok ideje alatt érvényesek. Nevelőtestületünk köszöni megelőlegezett bizalmukat és együttműködésüket! Óvodánk nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére és fejlesztésére törekszik. A gyermekek fejlődését tudatosan tervezett és szervezett nevelési helyzetek megteremtésével tesszük lehetővé, segítjük elő. Óvodánk a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig a családi nevelés kiegészítőjeként a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye. Nevelési alapelveink között meghatározó: a gyermeki jogok és személyiség tisztelete, elfogadása, szeretete és megbecsülése, mely a gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatását jelenti. Óvodánkban a nevelőmunka a mindenkor érvényben lévő Köznevelési törvény, az Óvodai nevelés országos alapprogramja, a Pedagógiai program a Szervezeti és Működési Szabályzat, Éves munkaterv valamint az Önértékelési program szerint folyik, mely dokumentumok nyilvánosak és az Önök számára elérhetők a www.mesevar-ovoda.hu honlapunkon. A működésünket szabályozó dokumentumainkban foglaltak megvalósításához az óvoda és a család sokoldalú, bizalomra épülő együttműködése szükséges. 1. Általános információk az óvodáról Az intézmény hivatalos elnevezése: Mesevár Óvoda és Bölcsőde Az intézmény címe és elérhetősége: Székhelye: 8291 Nagyvázsony Petőfi u. 13-15. Tel.: 88/264-051, 06/20 2854754 E-mail: ovoda@vazsonykom.hu Web: www.mesevar-ovoda.hu Intézményvezető: Stáhl Györgyné Az óvoda fenntartója, címe és elérhetősége: Nagyvázsony Község Önkormányzata Nagyvázsony Kinizsi u.96. Telefon: 88/264-011 E-mail: info@nagyvazsony.hu Az óvoda férőhelyszáma: 100 fő A bölcsőde férőhelyszáma: 12 fő Az intézményvezetés tagjai: Intézményvezető Intézményvezető helyettes Fogadó órájuk: előre egyeztetett időpontban Fejlesztést segítő szakemberek: Logopédus Fogadó órájuk: előre egyeztetett időpontban 2. Az intézmény nyitva tartása Intézményünk hétfőtől péntekig, öt napos munkarendben, folyamatosan működik. Az óvoda napi nyitvatartási ideje:6:30-17:00- óráig lépcsőzetes munkakezdéssel illetve befejezéssel napi 10.30 óra. Az ünnepekkel kapcsolatos nyitvatartási rendet intézményünk évente, a jogszabályban meghatározottak szerint szervezi. Az óvoda nyitását követően, valamint a zárást megelőzően a gyermekek létszámától függően összevont csoportok működhetnek: reggel 6:30- 7:30- óráig délután 16.00-tól 17. 00-óráig Az összevonás nevelési évente kialakított rendjét a nevelési év kezdésekor az óvónők ismertetik a szülőkkel, és a faliújságokon írásbeli tájékoztatást is közzétesznek. A gyermekekkel az intézmény teljes nyitva tartása alatt - a csoportok heti és napirendjének megfelelően - óvodapedagógus foglalkozik. A nevelési év szeptember 1.-től augusztus 31.-ig tart, mely két részből áll: 1. Szervezett tanulási időszak: szeptember 1.-től május 31.-ig 2. Nyári időszak: június 1.-től augusztus 31.-ig Az óvoda épületének üzemeltetése a nyári zárva tartás alatt szünetel. Ekkor történik az éves felújítás, karbantartás, nagytakarítás. Ez idő alatt az óvodában meghatározott napon ügyelet tartása kötelező délelőtt 8:00-13:00 óráig. Az ügyeleti napot a fenntartó határozza meg. A nyári zárva tartás alatt a hivatalos ügyeket az intézmény vezetője, illetve az általa kijelölt személy intézi. A nyári zárás időpontjáról legkésőbb február 15-ig, hirdetmény formájában (faliújság) tájékoztatjuk a szülőket. A nyári zárva tartás alatt, amennyiben a szülő nem tudja gyermeke felügyeletét megoldani, a Zánkai Óvodával kötött megállapodás alapján- abban az intézményben tudja igénybe venni a gyermek ellátását. Az iskolai őszi, téli és tavaszi szünetek, illetve nagyobb hiányzások esetén a nevelési év közben az óvodai élet zavartalan működését biztosítva, de az ésszerűség és takarékosság jegyében írásban felmérjük a várható létszámot. Amennyiben a gyermekek létszáma csoportonként a 10 főt nem éri el, élünk a csoportok összevonásának lehetőségével, ügyelet biztosításával. Ha a gyermeklétszám óvodai szinten nem éri el a tíz főt az intézmény zárva tart. Rendkívüli esetben (pl. pedagógushiányzás) csoportösszevonást a törvényes létszámkeret betartásával és a nevelőtestület véleményének figyelembevételével az intézményvezető rendelhet el. Távolléte esetében a döntést az intézményvezető helyettes hozza meg. Létszámtól függetlenül nem vonható össze az a gyermekcsoport, ahol zárlattal járó fertőző megbetegedés van. A nyári időszakban is, alacsony létszám esetén összevont csoporttal működhet az óvoda. (Az összevont csoport létszáma: max. 25 fő). Nevelés nélküli munkanapok igénybevételének eljárásrendje A törvényi előírásoknak megfelelően intézményünk nevelési évente öt munkanap erejéig, nevelés nélküli munkanapokat szervezhet, melyeken az arra igényt tartók számára ügyeleti ellátást biztosítunk. A nevelés nélküli munkanapokat a nevelőtestület szakmai továbbképzésére, valamint az intézmény működésével kapcsolatos tervezési és értékelési feladatok ellátására használjuk fel. A nevelés nélküli napok időpontjáról a szülők legkésőbb hét nappal előbb hirdetmény formájában (faliújság) értesítést napnak. Rendkívüli szünet elrendelésére a fenntartó engedélyével egészségügyi okokból, természeti vagy más katasztrófa esetén kerülhet sor. 3. Az óvodai elhelyezés igénybevételének lehetősége Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A fenntartó által meghatározott jelentkezési határidőt legalább 30 nappal a jelentkezés előtt nyilvánosságra hozzuk. A jelentkezés a gyermek és a szülő személyes megjelenésével történik. A jelentkezési időpont előtt lehetőséget biztosítunk az óvodai élet megtekintésére. Túljelentkezés esetén előnyben részesülnek a kötelező körzethez tartozó gyermekek. A már hozzánk járó gyermekek testvérei szintén előnyt élveznek. A létszám beteltét követően a jelentkező gyermekeket az óvoda vezetője előjegyzésbe veszi, és megüresedő hely esetén jelentkezési sorrendben –telefonon értesíti a szülőket. A felvételről a törvényi előírások értelmében az intézmény vezetője, túljelentkezés esetén az e feladatra alakult bizottság dönt. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. A jelentkezéshez szükséges személyi okmányok: a) gyermek születési anyakönyvi kivonata, annak igazolására, hogy betöltötte a harmadik életévét, b) lakcím igazoló kártyája, c) a gyermek TAJ kártyája d) a gyermek oltási könyve, annak igazolására, hogy a kötelező oltásokat megkapta. e) 20/2012. számú rendelete szerint az óvodába történő beiratkozáskor be kell mutatni a személyazonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt. Az intézmény vezetője a gyermek felvételéről és az elutasításáról a szülőt 15 munkanapon belül írásban értesíti. Az óvodába történő felvétel a beiratkozással, a felvételi adatlap kitöltése után válik érvényessé. Más óvodából történő átjelentkezés esetén a korábbi óvodából a gyermek egészségügyi törzslapját, fejlődési lapját/naplóját, és az óvoda igazolását szükséges csatolni az óvodánkba történő beiratkozáskor. Mikor részesülhet a gyermek óvodai ellátásban? Három éves kortól mindaddig, amíg a gyermek eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a körzetben hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesített, és még van üres óvodai férőhely. Az óvoda biztosítja felvételét vagy átvételét annak a gyermeknek, aki köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A gyermek igénybe veheti az óvodát, amikor: a) a felvételhez szükséges kort betöltötte b) teljesen egészséges (kivéve a sajátos nevelési igényű gyermekeket) Kötelező az óvodai ellátás igénybevétele: a) 2015. szeptember 1- től a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni. A jegyző a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. A kötelező óvodai nevelés fejlesztő nevelésben is teljesíthető. Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a) ha a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján (ebben az esetben a gyermek kimaradását a szülőnek be kell jelentenie jelezve, hogy gyermeke melyik óvodába távozik), b) ha a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására, c) az étkezési térítési díj felszólításra történő befizetésének elmulasztása esetén, d) ha a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján. e) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről az óvoda írásban értesíti a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzatot. 4. A távolmaradás igazolása Kérjük a szülőket, hogy gyermekük bármilyen távol maradását szíveskedjenek bejelenteni. a) Beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az óvodát. b) Ha az óvodapedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit. c) Azt, hogy a gyermek ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időszakát is. d) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell az óvoda által készített nyomtatványon. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, majd azt igazolja, a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. 5. Az igazolatlan mulasztás következményeinek meghatározása a) Ha a távolmaradást a szülő nem igazolja, a mulasztás igazolatlan. b) Ha a gyermek tankötelesként vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben tíz napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, továbbá a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat. 6. A gyermekek érkezésének és távozásának eljárásrendje A gyermekeknek a nyitás kezdetétől folyamatosan, de lehetőség szerint a csoportok heti és napirendjének zavartalansága, valamint nevelőmunkánk eredményessége érdekében 8:30- óráig célszerű beérkezniük saját csoportjaikba. A szülők gyermekeiket a nyitvatartási idő alatt bármikor behozhatják és hazavihetik, ha az óvodai tevékenység zavarása nélkül a következő szabályok betartása és tiszteletben tartása mellett teszik: a) Kérjük, hogy gyermekeiket minden esetben kísérjék be az óvodába és adják át az óvodapedagógusnak, távozáskor pedig szintén az óvodapedagógustól kérjék ki. b) Az óvoda kapuján vagy bejárati ajtaján gyermekeiket egyedül ne engedjék be és ki sem. c) A gyermeket az óvodából a szülő, illetve csak az általa megbízott személyek kérhetik ki. A megbízásról a szülő, illetve az általa megbízott személy köteles az óvónőket értesíteni. d) A szülő írásos engedélye szükséges ahhoz, hogy az óvodapedagógusok a gyermeket testvérrel vagy számukra idegennel haza engedjék. Az írásos engedélyt a szülőnek kell átadni az óvónőnek. e) Válás esetén a bírósági vagy gyámhivatali hatósági határozatban foglaltak szerint köteles az óvoda a gyermeket kiadni. Határozat hiányában az óvoda köteles mindkét szülő számára a szülői jogoknak megfelelően eljárni. f) Amennyiben a család önhibáján kívül nem tud a gyermek hazaviteléről a zárás idejéig gondoskodni, az óvónő köteles a gyermekkel az intézményben 20 percet várni, majd felvenni a szülővel a kapcsolatot. Amennyiben a szülő nem elérhető a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat segítségével az otthonába juttatni, - a szülőknek, illetékes hozzátartozóknak átadni. g) Idegenek kíséret nélkül nem tartózkodhatnak az óvodában. Az óvodás korú gyermekek a teljes nyitva tartás idejében jogosultak az óvodában tartózkodni. 7. Gyermekek az óvodában A gyermek joga hogy… a) az óvodában biztonságban és egészséges környezetben neveljék: óvodai életrendjét pihenő idő, szabad idő, megfelelő testmozgás beépítésével, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. b) személyiségét, emberi méltóságát, és jogait tiszteletben kell tartani, és számára fizikai és lelki erőszakkal szemben védelmet kell biztosítani. c) személyiségi jogait, cselekvési szabadságát és magánéletéhez való jogát az óvoda tiszteletben tartsa, ez a joggyakorlás azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében. d) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben részesüljön. e) adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesüljön, illetve f) az óvoda vagy szülei közbenjárásával - pedagógiai szakszolgálat segítségért forduljon. g) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön A gyermekek kötelessége a) az intézményes nevelésben részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A tankötelezettség kezdetéről az óvoda vezetője, ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, az óvoda vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. b) óvja saját és társai testi épségét, egészségét. c) a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, d) elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, e) hogy betartsa az óvoda helyiségei és az óvodához tartozó területek használati rendjét f) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje az óvodában használt játékokat és eszközöket, óvja az óvoda létesítményeit és eszközeit. g) hogy az óvoda valamennyi dolgozója és óvodástársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. Az óvodaköteles gyermekek óvodába járásának szabályai A gyermeknek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig betölti a 3. életévét, a nevelési év kezdő napjától legalább 4 órában kötelező óvodai foglalkozáson részt venni. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni , tankötelezettségét teljesíteni Az óvoda nevelőtestületet kéri és ajánlja, hogy az óvodaköteles korú gyermeket lekésőbb 8óra 30’-re hozzák be az iskolaalkalmasság elérése érdekében. 8. A gyermekekre vonatkozó védő - óvó intézkedések melyeket a gyermekeknek az óvodában történő tartózkodás során be kell tartaniuk: Gyermekeinkkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a tevékenységeikkel együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év megkezdésekor, illetve szükség szerint (kirándulások és egyéb programok, új gyermek érkezését követően, udvarra menetel előtt, stb.) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetjük, melynek tényét és tartalmát a csoportnaplókban dokumentáljuk. Kérjük a szülőket a szabályok közös foganatosítására és betartatására: A gyermekek egészsége érdekében a gyermekek által betartandó előírások: a) étkezés utáni fogmosás saját fogmosó felszereléssel b) étkezés előtti, WC használat utáni kézmosás c) saját jelével ellátott törölköző használata d) a WC rendeltetésszerű használata e) étkezéseknél a szükséges mennyiségű étel elfogyasztása f) szomjúság csillapítására nem csak az étkezéshez felszolgált ital, illetve ivóvíz fogyasztása g) ebéd utáni ágyon pihenés, alvás h) friss levegőn történő mozgásban való aktív részvétel i) a csoportszobába váltócipőben léphet be A gyermekek testi épsége érdekében a gyermekek által betartandó előírások: a) a helyiségek és az udvar rendjének betartása b) a játékok, evőeszközök rendeltetésszerű használata c) az orrnyílásba és szájba idegen anyagokat nem vihet be d) alvásidőben csak az óvónő által engedélyezett tárgyat tarthatja magánál e) a csoportszobából csak engedéllyel a szülő vagy a dajka felügyelete mellett léphet az engedélyezett helyiségbe f) az udvaron tartózkodás során csak a játszórészen tartózkodhat g) az épületből csak a szülővel (törvényes képviselővel) léphet ki, miután bejelentette az óvónőnek, s csak akkor, ha az óvónő a bejelentést tudomásul vette h) társát vagy társai játékát nem zavarhatja i) társai testi épségét nem veszélyeztetheti, fizikai bántalmazást és lelki terrort, fenyegetést nem alkalmazhat Kérjük, hogy: a) Érkezéskor a szülők személyesen adják át gyermekeiket a vele foglalkozó óvónőnek, illetve ugyanilyen módon jelezzék távozási szándékukat. Felelősséget csak ebben az esetben tudunk vállalni. b) A gyermekek védelme érdekében a bejárati kapu zárának használata valamennyi dolgozó és szülő feladata. c) A gyermekeket szüleik, vagy az általuk (írásban) meghatalmazott nagykorú személy viheti el az óvodából. Tíz éven felüli, de kiskorú gyermek testvérét csak abban az esetben viheti el az óvodából, ha a szülő ezt írásban kéri. d) A balesetek megelőzése érdekében kérjük, hogy gyermekeik ne viseljenek a mindennapokban ékszert, vagy olyan ruhadarabot, amely balesetveszélyes helyzeteket teremthet. Az óvoda működése során az illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ, munkavédelmi szakhatóság, tűzvédelmi szakhatóság) által meghatározott szabályokat be kell tartani. Az óvodában bekövetkezett rendkívüli esemény (tűz és bombariadó, természeti katasztrófa, terror-támadás) esetén a gyermekek elvárható magatartási, viselkedési szabálya: a rendkívüli eseménynél használt jelzés hallatára (három hosszú csengetés) a gyermekek kötelesek az őket ellátó felnőttek utasításait maradéktalanul végrehajtani, képességeikhez mérten a lehető legrövidebb idő alatt teljesíteni. Baleset, tűz és bombariadó esetén a tűzriadó tervben meghatározott menekülési útvonalon hagyják el a gyerekek és a felnőttek az intézmény épületét. Az intézmény dolgozóira vonatkozó védő – óvó előírásokat az SZMSZ tartalmazza. Az óvodába járó minden gyermeknek és szüleiknek feladatát képezi az ide vonatkozó szabályok betartása: a) A gyermek felnőtt felügyelete nélkül nem lehet, így ha a szülő az óvodában gyermekét a pedagógustól átvette, a továbbiakban, teljes felelősséggel felel annak testi épségéért, abban az esetben, ha még az óvoda területén belül tartózkodik. A szülők, pedagógusok feladata a gyermekbalesetek megelőzésében a) A szülő gyermekét átöltöztetés után az óvónőnek adja át. b) A gyermek egyedül nem jöhet az óvodába, még a kaputól sem. c) Délutáni udvari élet esetén kérjük, hogy a szülő menjen oda a pedagógushoz, vegye át gyermekét, és csak ezután távozzanak el az óvodából. d) Az óvodai élet során a gyermekek csak felnőtt kísérettel mehetnek ki az udvarra, illetve be a mosdóba, ahol szintén felnőtt felügyeletet kell biztosítani. e) Kérjük, a szülőket, hogy a balesetek elkerülése érdekében gyermekük átvétele után az óvoda udvarát játszótéri tevékenységre ne használják. f) Ha a szülő olyan használati eszközt, játékot, berendezési tárgyat észlel az óvodában, amely megrongálódott, vagy balesetveszélyt hordoz, kérjük azonnal jelezze az óvoda vezetőjének. g) Kérjük a szülők munkahelyi és lakáscímét, valamint telefonszámát, annak változásait szíveskedjenek bejelenteni a csoportos óvodapedagógusoknak, hogy baleset, vagy betegség esetén azonnal értesíteni tudjuk Önöket. h) Baleset esetén Önökkel egy időben azonnal értesítjük az óvoda orvosát, vagy szükség szerint a mentőket. 9. Szülők az óvodában A szülőkkel való közös nevelési elvek kialakítása Az óvodánkba járó gyermekeket arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el társaik egyéniségét, másságát, tudják kifejezni magukat, de legyenek képesek alkalmazkodni is. Az esetleges konfliktusokat a durvaságot mellőzve, erőszakmentesen oldják meg. Ezen törekvésünk sikerének érdekében kérjük a szülőket, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben. Például mellőzzék gyermek előtt az indulatos, negatív megjegyzéseket mások gyermekére, annak származására, az óvodára, az ott dolgozó felnőttekre, és kerüljék gyermekeik verekedésre való biztatását még abban az esetben is, ha előző nap az Önök gyermekét érte sérelem. Együttműködés: Annak érdekében, hogy gyermekeiket a nekik legmegfelelőbb módszer szerint neveljük, szükség van igazi együttműködésre, nyitottságra, és őszinteségre. Komolyabb probléma, konfliktus, vagy ellentét esetén mindenképpen keressék fel az óvodapedagógust, illetve szükség szerint az óvodavezetőt és velük közösen próbálják megoldani a konkrét helyzetet. A szülőknek lehetőségük van rá – és mi pedagógusok igényeljük is -, hogy az óvodában folyó pedagógiai munka kialakításában a megfelelő fórumokon aktívan részt vegyenek, ötleteikkel segítsék elő a közös gondolkodást. A szülők joga különösen, hogy: a) megismerje az óvoda pedagógiai programját, házirendjét, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, c) gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét d) kezdeményezze szülői szervezet létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen, e) írásbeli javaslatát az intézményvezető, a nevelőtestület, a Szülők Közössége, az óvodapedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül, a Szülők Közösségétől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon, f) az óvodavezető, vagy az óvodapedagógus hozzájárulásával a nap bármely szakában részt vegyen a foglalkozásokon, g) az óvoda által meghatározott feltételek mellett kérje a nem kötelező szolgáltatások megszervezését, h) halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjeként gyermeke óvodába járatásához - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - anyagi támogatást kapjon i) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, j) az oktatási jogok biztosához forduljon. A szülő kötelessége, hogy a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az óvodával, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, b) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó óvodapedagógusokkal, c) három éves kortól biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá öt éves kortól tankötelezettségének teljesítését, d) tiszteletben tartsa az óvoda pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. e) elősegítse gyermekének a közösségbe való beilleszkedését, az óvoda rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítatását, f) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében, g) gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a gyermekével foglalkozó óvodapedagógusok kezdeményezésére, a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. E kötelességek megvalósítását segítő fórumaink: a) Szülői értekezletek, szülői programok, előadások, b) Játszódélutánok, nyílt napok, közös rendezvények. c) Az óvónőkkel történő rövid, esetenkénti megbeszélés, problémafeltáró, elemző segítségadás d) Családi beszélgetés: fogadóórák, családlátogatások e) A gyermekek évi két alkalommal történő értékelésének (erősségek és fejlesztendő területek) megbeszélése f) Partneri elégedettség mérés évente. Kapcsolattartás: Kérjük Önöket, hogy gyerekükkel kapcsolatos, esetleg magánjellegű beszélgetésekre az óvodapedagógusok figyelmét munkája közben hosszabb időre ne vonják el a gyerekcsoporttól, mert ez könnyen balesetet idézhet elő, és zavarhatja a nevelés folyamatát. Gyermekükkel kapcsolatosan információt csak a saját óvodapedagógusaiktól vagy az óvodavezetőtől kérjenek. 10. Helységek, berendezések használati rendje Az óvoda helyiségeit, berendezési és felszerelési tárgyait nyitvatartási időben az óvodába felvett gyermekek használhatják. A csoportszobákban szülők, vendégek, hozzátartozók csoportosan csak kizárólag az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhatnak (pl. nyílt nap, ünnepélyek, fogadó órák, értekezletek, játszódélutánok, stb.). Igény szerint - az óvodapedagógusok egyetértésével és a csoport zavarása nélkül - a szülők a nap bármely szakában bekapcsolódhatnak gyermekek óvodai életébe, tevékenységébe. Az óvoda helységeit - kivéve a pedagógiai program szerint szervezett ünnepeket és egyéb rendezvényeket - más, nem nevelési célra átengedni kizárólag a gyermekek távollétében, az óvodavezető engedélyével lehet. A helységek tisztaságának fenntartása, a berendezési tárgyak épségének megőrzése az óvodai dolgozók, szülők és gyermekeik számára egyaránt kötelezettség és elvárás. 11. A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok Intézményünk működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. a) Az óvodában csak teljesen egészséges gyermekek tartózkodhatnak! b) A gyermekek óvodába lépésekor – a jelentkezés során – a szülőnek tájékoztatást kell adnia gyermeke rejtett betegsége felől. Amennyiben ez később jut az érintett óvodapedagógus tudomására, élhetünk az orvosi, pszichológusi kivizsgálás indítványozásával. c) Az óvodában megbetegedő lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. d) A gyermekek részére gyógyszer csak tartós betegség esetén, orvosi javaslat alapján adható be az óvodában. e) Lázas, beteg, megfázott, gyógyszert fogyasztó, lábadozó gyermeket a saját, és óvodástársai egészségének védelmében nem vehetünk be. Ilyen esetben az óvodapedagógus kötelessége a gyermek átvételének megtagadása. f) Betegség után az óvodapedagógus csak orvosi igazolással együtt veheti át a gyógyult gyermeket. g) Fertőző gyermekbetegség esetén, az óvodát azonnal értesíteni kell a további megbetegedések elkerülése érdekében szükséges preventív intézkedések miatt (Fokozott elővigyázatosság, fertőtlenítés, védőoltás miatt). h) Az óvoda a gyermek fejtetvessége esetén - az aktuális egészségvédelmi rendelkezések alapján – jár el. 12. A gyermekek felszerelései és eszközei Az óvodába gyermekeiket tisztán, egészségesen és gondozottan hozzák be szüleik. Az eredményes nevelő/ fejlesztő tevékenység érdekében az alábbi felszerelések szükségesek: a) Váltócipő a csoportszobai tartózkodáshoz (jól szellőző, megfelelő lábtartást biztosító lábbeli) b) Udvari játszóruha és cipő c) Testnevelés foglalkozáshoz kényelmes ruha (rövidnadrág, póló, kislányoknak lehet dressz, tornacipő) d) Egy-két váltás alsónemű és időjárásnak megfelelő váltóruha. e) A gyermekek ruhája és cipője gyakran összecserélődhet, éppen ezért biztonságérzetük fokozása, és a könnyebb felismerés érdekében is kérjük jellel ellátni ruháikat és cipőiket. f) Az óvodai ünnepek és egyéb rendezvények alkalmával szükséges ünneplő, vagy egyéb más ruházat szükségességéről a szülőket időben tájékoztatjuk. g) A speciális foglalkoztatás eszközeit (logopédiai fejlesztés, vízhez szoktató úszás, stb.) az érintett szülőkkel egyeztetjük. h) Az óvodai neveléshez nem szükséges eszközök behozatalát lehetőség szerint kérjük mellőzni. Amennyiben erre sor kerül, fontosnak tartjuk és kérjük bejelenteni, vagy átadni a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógusnak. Értékes tárgyakért, behozott és viselt ékszerért – az óvoda dolgozói nem tudnak felelősséget vállalni. Az ékszerek eltűnése esetén az óvoda nem tartozik felelősséggel. i) A gyermekek gyógyszert, pénzt, tűzgyújtó eszközöket, vágó-szúró eszközöket az óvodába nem hozhatnak. j) A szülők gyermekeik részére az ún. „befogadás-beszoktatás” ideje alatt cumit, cumisüveget, vagy egyéb személyes holmit, tárgyat behozhatnak. k) Kedvenc játékeszköz bemutatásra behozható, de ha a játékba is bevonják, akkor az óvodai játékeszközökhöz hasonlóan kezelendők (mindenki játszhat vele a nap folyamán), megrongálódásuk esetén azonban az óvoda kárfelelősséget és kártérítést nem vállal. l) Az utcai közlekedéshez használt gyermek kerékpárokat az óvodában a kijelölt helyen lehet tárolni, őrzésüket az óvoda nem tudja biztosítani, így megrongálódásuk, eltűnésük esetén az intézményt kárfelelősség és kártérítés nem terheli. m) A testápoláshoz szükséges személyes tárgyak (fésű, fogkefe) tisztántartásáról az óvoda dolgozói, cseréjük biztosításáról pedig az óvodapedagógusok jelzései alapján a szülők gondoskodnak. 13. A gyermekek étkeztetése az óvodában A gyermekek napi háromszori étkezésének megszervezése az óvoda feladata, mely élelmiszerekből az ételmintát kötelesek vagyunk 48 órán át megőrizni (ANTSZ) kivétel: születésnapi, névnapi kínálás, kirándulások alkalmával kiegészítő tízórai, az egész csoport számára vitamin pótlására szolgáló plusz gyümölcs, zöldség. Óvodánkban a gyermekek háromszori étkezésben részesülnek, melyet - naponta gyümölccsel és zöldséggel egészítünk ki. A szükségleteknek megfelelő – a csoportok többségében folyamatosan szervezett – reggeli 9:00- óráig tart. Ebéd: 12:00-13:00, Uzsonna: 15:00- órakor kerül elfogyasztásra. Kirándulások alkalmával a konyha hidegélelmet biztosít a gyermekek részére. Kérjük, hogy az óvoda területén ne kínálják gyermekeiket édességgel, és egyéb élelmiszerekkel. 14. A térítési díjak befizetésének és visszafizetésének rendje A térítési díj mértékét az óvoda fenntartója költségvetési évenként állapítja meg. Az esedékes térítési díjról a szülőket tájékoztatjuk. A befizetések rendje a) A befizetés időpontjának pontos dátumát – havonta két nap – az óvodában jól látható helyre, legkésőbb egy héttel korábban, az erre rendszeresített hirdetőn függesztjük ki. Befizetésre azokon a napokon van lehetőség. Kérjük önöket a befizetési időpont betartására, mert pótbefizetést csak nagyon indokolt esetben fogadhatunk el. b) A havi térítési díj összege a hivatalos munkanapok száma alapján kerül megállapításra. c) A befizetés készpénzes fizetéssel valamint átutalással történhet. d) Befizetésre a jelzett napokon 8 - 12 óráig van lehetőség a Kinizsi Pál Általános Iskola épületében az élelmezésvezetőnél . Étkezési igény lejelentése – az esetleges visszafizetés rendje a) A gyermek távolmaradásának bejelentése automatikusan maga után vonja az étkezés lemondását is. b) Hiányzás esetén az étkezést személyesen, valamint telefonon lehet lemondani előző nap. Az aznapi hiányzás (betegség) esetén a konyháról elvihető a gyermek ebédje. c) Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. Étkezési támogatás igénybevételének lehetősége a) Három vagy több gyermek esetén a szülő, nyilatkozata alapján b) Gyermekvédelmi támogatásra jogosultak – az önkormányzati határozat bemutatását követően - ingyenes étkezésben részesülnek c) a család egy főre eső jövedelme nem éri el a meghatározott összeget- szülői nyilatkozat alapján d) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek – MÁK igazolás 15. A szabályozható jogok érvényesítésének eljárásrendje Az intézményvezető felelős: Az óvoda a gyermeki jogok érvényesülésének ellenőrzéséért, jogsérelem esetén a megfelelő intézkedések meghozataláért, A rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesülés joggyakorlásának eljárásrendje: Az intézmény a nevelési év kezdetekor írásban kéri a szülő hozzájárulását rendszeres egészségügyi felügyelet ellátása körébe tartozó orvosi vizsgálatok gyermekén történő lefolytatásához. A szülői hozzájárulást az óvodai csoportnaplóban lefűzve kezeli. A vizsgálat időpontjáról 7 nappal a vizsgálatot megelőzően értesíti a szülőt. Az óvoda egészségvédelmi szabályai Csoport és egyéb foglalkoztató szobában szülő csak cipővédő használatával vagy váltócipőben tartózkodhat. A táplálkozással kapcsolatos egészségvédelem A közétkeztetéssel kapcsolatos rendelkezések szerint, az óvodába házilag készített ételt behozni és azt a gyermekeknek feltálalni nem szabad. A gyermekek névnapi és születésnapi köszöntését gyümölcsök, esetleg a kereskedelemben kapható, bevizsgált aprósütemények felhasználásával ajánlott megszervezni. A túlzott cukorka és cukros üdítők fogyasztását kerülni ajánljuk. Orvosi ellátás Az egészségügyi vizsgálatokat az óvodások egészségügyi ellátását biztosító évenkénti vizsgálatok keretében végzi el a gyermekorvos, fogorvos és a védőnő. A vizsgálatokon való részvételt – a szülők előzetes hozzájárulását beszerezve - minden gyermek számára biztosítani kell. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje a) Az óvodába járó gyerekek intézményen belüli egészségügyi gondozását a fenntartó által kijelölt orvos és védőnő látja el. b) Az óvoda orvosa (nevét a mindenkori munkaterv tartalmazza) évente minimum 2x vizsgálja a gyerekeket, ha szükséges szakorvosi rendelőbe irányít. c) A védőnő havi rendszerességgel, illetve szükség és igény szerint látogatja az óvodát, vezeti az egészségügyi törzskönyveket, tetvességi vizsgálatot végez, figyelemmel kíséri a védőoltások meglétét. d) Szakorvos végez évente fogorvosi szűrést. Egyéb rendelkezések a) A konyhában és mosdóhelyiségekben - egészségügyi szempontból - csak az óvoda dolgozói tartózkodhatnak! b) A gyermekeket felügyelet nélkül hagyni szigorúan tilos! c) Az óvoda épületében és azon kívül 5 méter távolságban dohányozni tilos! A gyermek állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesítés, pedagógiai szakszolgálathoz fordulás érvényesítésének segítését szolgáló eljárásrend. Az óvoda gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi: értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét - szükség szerint, de legalább félévenként - rögzíti. Rögzíti továbbá a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. Az eredmények megítélésében és az intézkedések meghatározásában a csoport óvodapedagógusait szükség szerint a szakszolgálat munkatársai (logopédus, gyógypedagógus, pszichológus) segítik, annak érdekében, hogy a gyermek állapotának és személyes adottságának megfelelő ellátásban részesülhessen. a) Szükség szerint, de legalább fél évenként a tapasztalatokat a csoport óvónői megosztják a szülővel, a szülő számára otthon elvégezhető feladatot ad a fejlesztésben; b) A szülő az óvodapedagógusoktól módszertani tanácsot kap ehhez, szakkönyvi segítséget kérhet. A gyermekcsoportban hospitálhat a nap bármely időszakában. c) Indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét. d) A szakszolgálati javaslat bemutatásától kezdődően a gyermek a délelőtti időszakban a javaslatban foglaltaknak megfelelő fejlesztésben részesül. 16. A jutalmazó és fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Az óvodában alkalmazott jutalmazási intézkedések formái a) szóbeli dicséret négyszemközt b) szóbeli dicséret a csoporttársak előtt c) szóbeli dicséret a szülő jelenlétében d) Rajzpályázatokon vagy sportversenyeken nyert oklevelek kifüggesztése a csoportszoba „Büszkék vagyunk rád” oldalára Az óvodában alkalmazott fegyelmező intézkedések formái a) szóbeli figyelmeztetés b) határozott tiltás c) leültetés az óvodapedagógus mellé azzal az utasítással, hogy gondolja végig tettét, majd megbeszélés d) bizonyos játéktól meghatározott időre való eltiltás e) bizonyos játszótárssal való játéktól meghatározott időre távoltartás f) a szülő jelenlétében történő elbeszélgetés A dicsérő és fegyelmező intézkedések elvei a) következetesség b) rendszeresség; c) minden gyermeknél a személyiségéhez illesztett legeredményesebb formát kell alkalmazni 17. A Mesevár Óvodában a gyermekek nagyobb csoportjának/közösségeinek minősül: a) az egyes óvodai csoportokban a csoport aktuális tanévi létszámának 25%-a, b) intézményi szinten a teljes intézményi létszám 25%-a. 18. Záró rendelkezés - A Házirend módosítása A házirend módosítására akkor kerülhet sor, ha a vonatkozó jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülők képviselőik útján javaslatot tesznek, s ezt a nevelőtestület elfogadja, ill. a nevelőtestület erre javaslatot tesz. 19. Legitimációs záradék A nevelőtestület a 11. /2016. sz. határozatával 2016.január 25. napon a Házirendet elfogadta. Nagyvázsony, 2016. január hó 25. P.H. ………………………………………. intézményvezető aláírása Óvodai SZMSZ
Szervezeti és Működési Szabályzat MESEVÁR ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE Nagyvázsony AZ SZMSZ JOGSZABÁLYI ALAPJA 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (R.) 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről (Ber.) 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1995. évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskolaügyi ellátásról 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Az intézmény hatályos alapító okirata Nevelőtestületi határozatok Vezetői utasítások TARTALOM Bevezető 5. I. rész: Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb- a szerv költségvetés vezetési szervként való működéséből fakadó –szabályozások 7. 1. A költségvetési szerv neve 7. 2. OM azonosító 7. 3. A költségvetési szerv székhelye 7. 4. A költségvetési szerv típusa 7. 5. Az alapító okirat kelte, száma 7. 6. A költségvetési szerv törzskönyvi azonosító száma 7. 7. A költségvetési szerv (közszolgáltató közintézmény) közfeladata alaptevékenysége 7. 8. A költségvetési szerv működési köre 9. 9. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok 9. 10. A költségvetési szerv alapító szerve 9. 11. A költségvetési szerv alapításának éve 9. 12. A költségvetési szerv irányító szerve 9. 13. A költségvetési szerv fenntartó szerve 9. 14. Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke 9. 15. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások 9. 16. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság 10. 17. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások 10. 18. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája 11. 19. a költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok 13. 20. Belső kontroll rendszer 13. II. rész: Az óvoda közoktatási intézményként való működése 1. Működés rendje 17. 2. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje 18. 3. A vezetők közti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 19. 4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje 34. 5. A vezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái 35. 6. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 38. 7. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel 42. 8. Intézményi védő, óvó előírások 43. 9. Az intézményben folytatható reklám tevékenység szabályai 49. 10. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 49. 11. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 51. 12. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé 53. 13. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések 53. 14. Lobogózás szabályai 55. 15. A fakultatív hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása 56. 16. Hivatali titok megőrzése 56. 17. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség vezetői beosztást betöltők részére 56. 18. A telefonhasználat eljárásrendje 58. 19. A helyiségek használati rendje 58. 20. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének rendje 59. 21. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje 60. 22. Az iratkezelés szervezeti rendje 64. Záró rendelkezések 65. Bevezető A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Mesevár Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban SZMSZ) fogadta el. Az SZMSZ célja, hogy megállapítsa a Mesevár Óvoda és Bölcsőde működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak: érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Az SZMSZ időbeli hatálya Az SZMSZ az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól. Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően. Módosítása: az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület A kihirdetés napja: ........................................ Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: Az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában. A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek). Az SZMSZ területi hatálya kiterjed: Az óvoda területére. Az óvoda által szervezett - a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó - óvodán kívüli programokra. Az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok, szabályzatok: Alapító okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program Házirend Gyakornoki Szabályzat Iratkezelési és Adatkezelési Szabályzat Továbbképzési program, beiskolázási terv Közalkalmazotti Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Munkavédelmi Szabályzat Leltározási és Selejtezési Szabályzat Együttműködési Megállapodás I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb- a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó- szabályozások 1. A költségvetési szerv neve: Mesevár Óvoda és Bölcsőde 2. OM azonosító: 036956 3. A költségvetési szerv székhelye: Nagyvázsony Petőfi u.13-15.. 4. A költségvetési szerv típusa: köznevelési intézmény, óvoda 5. Az alapító okirat: Kelte: 2014.12.04. 6. A költségvetési szerv törzskönyvi azonosító száma: 19-TNY-806-2/2015-665340 7. A költségvetési szerv (köznevelési intézmény) alaptevékenysége: Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, a felvételi körzetében található, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.. Szakágazat száma Szakágazat megnevezése 851020 Óvodai nevelés Kormányzati funkciószám Kormányzati funkció megnevezése 091110 091140 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás Óvodai nevelés, ellátás Jogszabály: 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 363/2012.(XII.17.) évi kormányrendelet Az óvodai nevelés alapprogramja 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról Pedagógiai Program Szakágazat száma Szakágazat megnevezése 851020 Óvodai nevelés Kormányzati funkciószám Szakfeladat megnevezése 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Jogszabály: 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről törvény 4. § 25. pontjának értelmezése alapján sajátos nevelési igényű gyermek, az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, továbbá az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. 091130 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás Jogszabály: 32/1997.(XI.5.) MKM a Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei A kisebbségi óvoda a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki, a tartalmakhoz felhasználja a kisebbségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. A kisebbségi óvodai nevelés formája B) Kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda A kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda mindkét nyelv (a kisebbség nyelve és a magyar nyelv) fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül. A két nyelv használatának arányát a nevelési programban az óvodai élet kezdetén a gyermekcsoport nyelvismerete határozza meg. A hangsúly a kisebbségi nyelv fejlesztésére helyeződik. 096015 Óvodai intézményi közétkeztetés 096025 Munkahelyi étkeztetés 890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 8. A költségvetési szerv működési köre: Nagyvázsony, Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó közigazgatási területe 9. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok A költségvetési szerv jogállása: jogi személy, az alapító okirat rendelkezése szerint önállóan működő költségvetési szerv. Meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait a Nagyvázsony Község Önkormányzata látja el. 10. A költségvetési szerv alapítója: Dr. Óváry Ferenc 11. A költségvetési szerv alapításának éve: 1897 12. A költségvetési szerv irányító és felügyeleti szerve: Nagyvázsony Község Önkormányzata 13. A költségvetési szerv fenntartó és működtető szerve: Barnag, Mencshely, Nagyvázsony, Pula, Vöröstó Önkormányzatai 14. Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke A költségvetési szerv vállalkozási és kiegészítő tevékenységet nem folytat.. 15. Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az alaptevékenység szerinti feladatok ellátását a 2011. évi CXC a nemzeti köznevelésről szóló törvény és végrehajtási rendeletei, és az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint elkészített pedagógiai program szabályozza. A költségvetési szerv gyermekcsoportjainak száma: 4 A költségvetési szervbe felvehető maximális gyermeklétszám: 100 fő Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan kérdésben dönt, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A döntések előkészítésében, végrehajtásában részt vesznek a pedagógusok és szülők is. Az óvoda jogszabályban előírt nyilvántartást köteles vezetni a gyermekek és a felnőtt alkalmazottak adatairól. A nyilvántartott személyes és különleges adatok kezeléséről, továbbításáról, nyilvánosságra hozataláról az óvoda Adatkezelési Szabályzata rendelkezik. 16. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság A közintézmény feladatainak ellátásához biztosított vagyon: az ingatlan, Nagyvázsony, Petőfi u. 13-15. hrsz. 667 terület: 8434m2 beépített terület: 796m2 és a mindenkori mérlegben kimutatott vagyontárgyak. A költségvetési szerv épülete az önkormányzati törzsvagyon része, korlátozottan forgalomképes, így a költségvetési szerv nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékul felhasználni ezeket. A költségvetési szerv a vagyon feletti rendelkezés jogát, az Önkormányzat képviselőtestületének a mindenkori - a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló - rendelete szerint jogosult gyakorolni. 17. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások A költségvetési szerv az irányító szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A fenntartási, működési költségeket az évente összeállított, az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetésben kell meghatározni. A költségvetés tervezésével, végrehajtásával és beszámolásával kapcsolatos feladatok végrehajtását az intézményvezető látja el. Aláírási jogkör Az intézmény nevében kiadmányozási jogköre a vezetőnek van. Akadályoztatása esetén az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokat a vezető - helyettes írja alá. Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata: „Hosszú bélyegző: Az óvoda neve, címe Körbélyegző: Középen címer, körben az óvoda neve, címe Mesevár Óvoda és Bölcsőde 8291 Nagyvázsony Petőfi u.13-15. Mesevár Óvoda és Bölcsőde Nagyvázsony Petőfi u. 13-15. 18. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Az óvodát az intézményvezető irányítja, magasabb vezető beosztású közalkalmazott. Munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik, visszavonásig érvényes. Feladatait a vezető helyettes közreműködésével látja el. Munkaköri leírását a fenntartó készíti el. Intézményen belül megtalálható: alá - és fölérendeltség azonos szinten belül mellérendeltség Az óvodán belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: - vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. A szerv szervezeti felépítéséből struktúrájából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes egységek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is. A dolgozók, középvezető, és magasabb vezető közötti szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat a munkaköri leírásnak kell tartalmaznia. Az intézmény engedélyezett létszáma: Óvoda: Nevelőtestület: 9 fő A nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak: 4 fő Pedagógiai asszisztens: 1 fő( 2013. szeptember 01-től a köznevelési törvény szerint) Bölcsőde: Kisgyermek nevelő-gondozó: 2 fő Kisegítő: 1 fő 18.1. Az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok és hatáskörök 18.1.1. A munkáltatói jogok gyakorlása: Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv, míg az egyéb munkáltatói jogokat az irányító szerv vezetője, képviselője gyakorolja. Az intézményben a munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Az óvodában dolgozó alkalmazottak létszámát a 2011. évi CXC a nemzeti köznevelésről szóló törvény 95. § -nak megfelelően a 2. és 3. számú melléklete alapján kell meghatározni. A foglalkoztatottak engedélyezett létszáma az irányító szerv által jóváhagyott költségvetési rendeletben kerül meghatározásra. A költségvetési szerv vezetője a 2011. évi CXC törvény 69. § (1) bek. meghatározottakon túl felel: az intézményi vagyon rendeltetésszerű használatáért az alapító okiratban előírt követelmények megfelelő ellátásáért a gazdálkodásban a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, valamint annak teljességéért és hitelességéért 18.1.2. A munkakörökhöz tartózó feladat - és hatáskörök Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat - és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a kapcsolódó felelősségi szabályokat az egyes munkakörök általános munkaköri leírásait a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák. (lsd. .... melléklet) A helyettesítés rendjét a vezető munkakörökre jelen szabályzat, míg más munkakörök esetében a részletes helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. 18.1.3. A munkaköri leírás tartalmazza A munkahely a munkavállaló, a munkakör megnevezését A munkaidő a közvetlen felettes meghatározását A munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás és jogkörét Az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat, jogokat A munkaköre szerinti ellenőrzését A munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat Az óvoda alapdokumentumai, az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazottak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett. gyermekvédelmi megbízott tűz és munkavédelmi felelős munkaközösség vezető 19. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok: a költségvetési szerv számlaszáma:73200017-11269575 a számlavezető pénzintézet neve: KINIZSI BANK a számlavezető pénzintézet címe: Nagyvázsony Kinizsi u. 82. a költségvetési szerv adószáma: 16881060-2-19 20. Belső kontroll rendszer 20.1. Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó: szakmai tevékenységgel összefüggő és gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. Az ellenőrzések ellenőrzési terv alapján történnek, melyet az intézmény éves munkaterve tartalmaz. A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, mely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa az alábbi célokat: a tevékenységeket, műveleteket szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) összhangban hajtsa végre, teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és szabályozásnak, megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől, és a nem rendeltetésszerű használattól. 20. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja egyrészt az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, másrészt a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A belső ellenőrzés általános elvi követelményei: Biztosítsa az intézmény felelős vezetői számára az információt az intézményben folyó nevelő - oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról. Az ellenőrzés során előtérbe kell, hogy kerüljön a támasznyújtás, segítségnyújtás, együttgondolkodás, ösztönzés. Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését. Fogja át a pedagógiai munka egészét. Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint a pedagógiai program szerint előírt) működését. Segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását. Támogassa a mintaadó kezdeményezéseket, mutasson rá a tévedésekre, hiányosságokra. A szülői közösség, észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az intézmény valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását. Támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását. Az óvodavezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről. Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelőmunkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Hatékonyan működjön a megelőző szerepe. Az ellenőrzés kiterjed: munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre, a működési feltételek vizsgálatára. Az ellenőrzés fajtái: tervszerű, előre egyeztetett szempontok szerint, spontán, alkalomszerűen, - a problémák feltárása, megoldása érdekében, - napi felkészültség mérése érdekében. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során a pedagógusok és a nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkafegyelme. a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, az óvónő-gyermek, dajka- gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, a nevelőmunka színvonala, eredményessége a tanulási folyamatok a foglalkozások szervezése előzetes felkészülés, tervezés, felépítés és szervezés az alkalmazott módszerek, a gyermekek tevékenysége és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása az eredményesség vizsgálata, a pedagógiai program követelményeinek teljesítése, a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége a gyermekek fejlődésének nyomon követése, értékelése, fejlesztése. Az egyes nevelési évekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az óvodai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az óvodavezető a felelős. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvoda vezetője dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az óvoda vezetője a szakmai munkaközösség Nevelési évenként egy alkalommal, minden alkalmazott ellenőrzésére, értékelésére sor kerül. Az ellenőrzés tapasztalatairól a vezető feljegyzést készít, amelyet ismertet az óvodapedagógussal. A pedagógusok értékelése a nevelőtestület által elfogadott pedagógus értékelési rend szerint folyik. A nevelési év záró értekezletén az óvodavezető értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az óvodavezető által megfogalmazott általános tapasztalatok eredményeit fejlesztési célzattal felhasználva készíti el az óvoda következő évi munkatervét. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, értekezletekre való felkészülés dokumentációk ellenőrzése értekezleteken való aktivitás, csoportlátogatás, 20. 3. A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje Az intézményben függetlenített belső ellenőr nincs, így a feladatot az Önkormányzat által felkért személy látja el. Az intézményben a belső ellenőrzés a hatályos 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról megfelelően történik. A belső ellenőrzés célja, hogy: biztosítsa az óvoda vezetője számára a megfelelő mennyiségű és minőségű információt a törvényes működéshez, különös tekintettel a gazdálkodásra, és a pénzügyi tevékenységre, feltárja a gazdasági követelményektől való eltérést, szabálytalanságot, hiányosságot, mulasztást, megszilárdítsa a belső rendet, fegyelmet, vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás, selejtezés végrehajtásának megfelelőségét. Az óvoda kialakította gazdálkodásának folyamatára és sajátosságaira tekintettel azokat az eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a feladatok ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodását biztosítja. A belső ellenőrzés magába foglalja az: előzetes folyamatba épített és utólagos ellenőrzést Belső ellenőrzésre jogosultak: óvodavezető óvodavezető-helyettes A belső ellenőrzés ütemterv alapján történik. Az ellenőrzés eredményéről az érintettet tájékoztatni kell: kedvező tapasztalatok ® elismerés, feltárt hiányosságok ® megszüntetésre vonatkozó intézkedés ® felelősségre vonás ® megelőzés feltételeinek biztosítása. II. rész Az óvoda köznevelési intézményként való működésére vonatkozó szabályok 1. A működés rendje A nyitva tartás rendje Az óvoda hétfőtől péntekig ötnapos munkarenddel működik. Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. Az óvoda üzemeltetése az SZMSZ által meghatározott nyári és téli zárva tartás alatt szünetel. Az intézmény: nyári zárva tartásának időpontjáról legkésőbb február 15-ig a szülőket tájékoztatjuk téli zárva tartás az iskolai téli szünet idejére ( amennyiben az előzetes felmérés alapján kevesebb, mint 10 szülő igényli a gyermekek ellátását). A szülőket erről a szeptemberi szülői értekezleten tájékoztatni szükséges. A nevelés nélküli munkanapokon biztosított ügyeleti ellátásra vonatkozó szülői igényeket írásban - a zárva tartás előtt 10 nappal – a csoportban dolgozó óvónőnek kell összegyűjtenie és továbbítani az óvoda vezetője felé. A nyári zárva tartás ideje alatt a fenntartó által megállapított napokon 9-13 óráig a hivatalos ügyek intézésére ügyeletet kell tartani. Az ügyeleti beosztást a szabadságok figyelembevételével az óvodavezető készíti el. A nyitvatartási idő napi 6,30 óra, reggel 17 óráig. Az óvoda vezetőjével történt előzetes egyeztetés, engedélyezés alapján ettől eltérő időben (rendezvény, szülő értekezlet, fogadó óra …) is. Az ügyelet reggel 6,30-7,30 -ig, ill. délután 16-17 óráig. Az óvodát reggel a munkarend szerint 6 órára érkező dajka, nyitja és délután a munkarend szerinti dajka zárja. A személyre szóló munkaidő beosztás az adott nevelési évre szóló munkaterv melléklete. Az alkalmazottak munkaidő nyilvántartásának dokumentálását a mindenkori jelenléti ív napi aláírása biztosítja. Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni: a nevelés nélküli munkanapok időpontját és felhasználását a szünetek időtartamát a nemzeti és óvodai ünnepek megünneplésének időpontját az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai nyílt nap tervezett időpontját. A nevelés nélküli munkanapok, valamint az ünnepek időpontjáról az első szülői értekezleten tájékoztatást kell adni, valamint minden csoport faliújságján szeptemberben ki kell függeszteni és az óvoda honlapjára, valamint a KIR rendszer közzétételi listájában meg kell jeleníteni. A megvalósulás ellenőrzéséért az óvodavezető helyettes a felelős. 2. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az óvoda zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását. Ennek érdekében a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje az alábbiak szerint kerül meghatározásra: Vezetői beosztás megnevezése Az intézményben való tartózkodás rendje Intézményvezető Heti munkaideje: 40 óra. 2013. 09. 01.-től kötelező óraszáma: 10 óra Intézményvezető helyettes Heti munkaideje: 40 óra. 2013. 09. 01.-től kötelező óraszáma: 24 óra Amennyiben tartós távollétnek nem minősülő szabadság, betegség, hiányzás esetén az egybeeső munkarend miatt az intézményvezető vagy helyettesének folyamatos benntartózkodása ezen időszakban nem oldható meg, úgy a helyettesítés rendjére vonatkozó szabály szerint kell eljárni. Az óvoda vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az óvoda vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a szakmai munkaközösség vezetőknek kell ellátniuk; c) együttes hiányzásukkor a helyettesítést az azonnali döntést igénylő kérdésekben a vezető által írásban felkért közalkalmazott pedagógus jogosult ellátni és intézkedni. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettes csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatja meg a vezető helyett, csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető teljes jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 2.1. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai A munkahelyen minden dolgozónak a munkakörére megállapított munkaidő kezdete előtt legalább 10 perccel meg kell jelennie munkavégzésre alkalmas állapotban, annak érdekében, hogy napi teendőit megfelelően előkészítse, továbbá kötelező órájának letelte utáni 10 percben az aznap használt eszközeit a szertári rendnek megfelelően elhelyezze. A pedagógus havonta köteles nyilvántartani kötelező óráján felüli munkaidejét az óvoda belső használatra elkészített nyomtatványán. Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ünnepségek, rendezvények, fogadóórák, gyermekek értékelése, szülős családokkal történő programok stb.) a pedagógus a kötelező órájának letöltése után, illetve pihenőnapon is berendelhető a 40 órás munkaidejének terhére. A szabadságolási terv alapján az óvodavezető a helyettessel egyeztetve engedélyezi a szabadságot. A dolgozó a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőnek vagy a helyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedhessen. Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben vezetői engedéllyel hagyhatják el az intézményt. A pedagógus munkaidő beosztását az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével, a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélheti csak el. 3. A vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A vezetőség Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőségnek célja, hogy a szervezet működéséhez a feltételeket biztosítsa, meghatározza feladatait a kifelé irányuló funkciók megvalósításában, és érje el a belső szervezettsége, hatékonysága révén a szervezetre bízott feladatok eredményes ellátását. A vezetőség tagjai: intézményvezető intézményvezető – helyettes szakmai munkaközösség vezetők bölcsődei szakmai vezető A kapcsolattartás a vezetőség tagjai között az éves munkatervben jelzettek alapján folyamatos. Az intézkedésekről, a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. A vezetők közötti munkamegosztást jelen szabályzat és a munkaköri leírás tartalmazza, mely az SZMSZ mellékletét képezi. A feladatok elosztásának alapelvei: az arányos terhelés, a folyamatosság. Utasítási, intézkedési jog gyakorlása A magasabb vezető, valamint vezető beosztásban dolgozó alkalmazottak a hozzájuk rendelt munkatársak, munkatársi közösségek tekintetében utasítási és intézkedési joggal rendelkeznek. Az utasítási és intézkedési jogkör kiterjedését minden dolgozó esetében világosan meg kell határozni a munkaköri leírásban. A vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot. 3.1. Az intézményvezető Az intézmény élén az intézményvezető áll, akit egy helyettes segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. Az intézményvezető munkaköri leírását a polgármester készíti el. Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével a jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat. Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei határozzák meg. Az intézményvezető - a köznevelési törvénynek megfelelően egy személyben felelős: az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyért, amelyet jogszabály, nem utal más hatáskörébe; az intézményi szabályzatok elkészítéséért; az intézmény pedagógiai programjának és más belső szabályzatának jóváhagyásáért; az intézmény képviseletéért; a nevelőtestület vezetéséért; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért; az intézmény szakszerű és törvényes működéséért; az ésszerű és takarékos gazdálkodásért; a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért; a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért; a pedagógiai munka magas elvárásoknak megfelelő megvalósításáért; a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért; az alkalmazotti érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért; a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért; a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért az intézményben; a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért; a munka-, és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért; a gyermekbalesetek megelőzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a feladatellátás ellenőrzéséért; a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért; a pedagógusi középtávú továbbképzési program elkészítéséért; a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért; a munkáltatói jogok gyakorlásáért; a közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információ-szolgáltatásért, a statisztikai adatszolgáltatásért; a különös közzétételi, valamint a helyben szokásos közzététellel kapcsolatos feladatok saját weboldalon keresztül történő ellátásáért, a közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi szabályok megtartásáért, az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, az irattári terv és az iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, megfelelő irattár kialakításért és működtetéséért, az iratkezeléshez szükséges feltételek biztosításáért, az iratkezelés felügyeletéért, az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért; az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért; az intézmény gazdálkodásában, a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért; a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért; Az intézményvezető feladata: az alkalmazotti közösség értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, a vezetői testület üléseinek előkészítése, vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése; a nevelőmunka irányítása, értékelése és ellenőrzése a középvezetőkön keresztül, az intézmény tevékenységének koordinálása; az intézmény gazdasági működésének irányítása, belső ellenőrzésének megszervezése az üzemelés folyamatosságának, gazdaságosságának figyelemmel kísérése; a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez, a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges személyi, tárgyi és módszertani feltételek biztosítása; a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a közalkalmazotti tanáccsal való együttműködés, illetve a szülői szervezetekkel való együttműködés a középvezetők bevonásával; szakmai együttműködés irányítása és szervezése a nevelési egységek között, az elemi költségvetés és beszámoló elkészítése, a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási, képviseleti jogkör gyakorlása, az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet-, és munkakörülményeire vonatkozó kérdéseikben, az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat,; kialakítja és működteti az intézményen belül azokat a folyamatokat, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását; dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat, egyéb belső szabályzat nem utal más hatáskörébe, dönt az intézményen belüli hatásköri és egyéb vitákban, kivizsgálja a bejelentéseket és panaszokat; gondoskodik a katasztrófa, tűz- és polgári védelmi, valamint a munkavédelmi feladatok ellátásáról (részletes feladatait a Munkavédelmi Szabályzat és a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza); a HACCP rendszer működtetése ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. Az intézményvezető kizárólagos jog és hatásköre a munkáltatói, a kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkör. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Képviseleti joga: az intézmény, mint jogi személy teljes körű képviselete 3.2. Az intézmény képviselőjeként történő eljárás rendje Hatáskörök átruházása A vezető képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházhatja át: betegség, tartós távollét, vagy más akadályoztatása esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik. Az intézmény képviselőjeként járhatnak el az egyes vezetők a következők szerint: Az egyes vezetők a helyettesítési rend szerint járhatnak el az intézmény képviselőjeként. Az intézményvezető egyedi felhatalmazása alapján a felhatalmazásban meghatározott ügyben és időtartamig jogosult az intézmény képviselőjeként eljárni. Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: A képviseleti jogosultság köréből az intézmény szakmai képviseletét a szakmai munkaközösség vezetőre; A munkáltatói jogköréből nevelőmunkát közvetlenül segítő és az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak közvetlen irányítását, munkájuk szervezését és ellenőrzését az intézményvezető helyettesre. 3.3. A kiadmányozás eljárásrendje Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a jelen SZMSZ-ben meghatározott kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog jogosultja az intézmény vezetője. Az intézményvezető kiadmányozási jogát átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható. A kiadmányozási jog átruházása nem érinti a hatáskör jogosultjának személyét és személyes felelősségét. Az intézmény vezetője külön utasításban kiadmányozási jogot biztosíthat ügyintézőnek és vezetőnek is. Az intézményvezető kiadmányozza az óvoda egésze tekintetében: az óvoda működését megállapító szabályzatokat, vezetői intézkedéseket, a helyi önkormányzatot érintő, az intézmény nevében kiadott leveleket, a szakigazgatási és szakhatósági szervek, a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a bíróságok és ügyészségek vezetői részére címzett iratokat, a munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörrel összefüggő döntések iratait, óvodai beszámolókat, munkaterveket, éves ellenőrzési terveket és értékelések dokumentumait, az intézményi költségvetéseket és költségvetési beszámolókat, az előirányzat-módosításokat, mindazon iratokat, melyek az óvoda egészét érintik, a helyi és országgyűlési képviselők megkeresésével összefüggő iratokat, a rendszeres statisztikai jelentéseket, mindazokat az iratokat, amelyekben a kiadmányozás jogát magának tartotta fenn. Az intézményvezető- helyettes kiadmányozza: a megkeresésekre, egyéb beadványokra adott válaszleveleket, valamint egyéb kiadmányokat, amennyiben azok kiadmányozását az intézményvezető nem tartotta fenn, és arra más nem kapott felhatalmazást, a feladatkörébe tartozó ügyekben a megkeresésekre, egyéb beadványokra adandó válaszlevelek előkészítése során hozott közbenső intézkedéseket, megkereséseket, amennyiben, azok kiadmányozását a vezető nem tartotta fenn, és arra más nem kapott felhatalmazást 3.4. Az intézményvezető - helyettes Vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Az intézményvezető helyettes munkaköri leírását az intézményvezető készíti el. Az intézményvezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkáját. Az intézményvezető- helyettes felelős: nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak irányításáért, tevékenységük ellenőrzéséért és értékeléséért, a pedagógusok szakmai munkájának ellenőrzésében való részvételéért a szülői szervezet működésének segítéséért a helyettesítési beosztás elkészítéséért a pedagógus és nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkaidő nyilvántartásának vezetéséért, elszámolásáért szabadságok ütemezéséért és naprakész nyilvántartásáért az intézmény működéséhez szükséges jogszabályban előírt belső szabályzatok előkészítéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a pedagógusok éves beiskolázási tervének előkészítéséért. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Képviseleti joga: a helyettesítési rend szerint és az óvodavezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt. Kiadmányozási joga: jelen szabályzat rendelkezései alapján 3.5. Szakmai munkaközösség vezető A nevelőtestület a szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választ, akit az intézményvezető bíz meg egy nevelési évre a feladatok ellátásával, – a megbízás meghosszabbítható legfeljebb öt évre - aminek tényét az óvoda éves munkaterve rögzíti. Tevékenységét a vezető írásos megbízása alapján, munkaköri leírásának megfelelően végzi. Feladata: a szakmai munkaközösség, önálló, felelős vezetése a munkaközösség működési tervének elkészítése a működéshez szükséges feltételek biztosítása értekezletek összehívása, bemutató foglalkozások szervezése, az új módszerek, eszközök, elméleti és gyakorlati ismeretek közzététele a pedagógiai munka színvonalának emelése az intézmény szakmai munkájának irányításában való részvétel, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítése szakirodalmi anyag feldolgozása, felhasználása a gyakorlati munka korszerű segítéséhez írásos elemzés, értékelés a munkaközösség munkájáról a nevelési év végén, beszámoló a nevelőtestület előtt, javaslatok a továbbfejlesztéshez a pedagógiai szemlélet korszerűsítése, a gyakorlati pedagógia kiemelkedő eljárásainak terjesztése, a pedagógusok közötti munkakapcsolat fejlesztése módszerek, eljárások kimunkálása a munkaközösség tagjaival szakterületén egységes követelményrendszer kialakítása: a gyermekek ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása Szakmai munkaközösség vezető jogai: ellenőrzi és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok PP - hez igazodó éves ütemtervét, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, az ütemterv szerinti előrehaladást és az eredményességet, hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezető felé, javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Képviseleti joga: A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az óvodán kívüli szakmai, módszertani rendezvényeken. 3.6. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik: Az alkalmazotti közösség, ezen belül: a nevelőtestület- óvodapedagógusok- kisgyermeknevelő-gondozók a szakmai munkaközösség a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajkák, pedagógiai asszisztens dolgozók közössége Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott képviselők közreműködésével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás formái: értekezletek megbeszélések fórumok rendezvények A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi - alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési, javaslattételi jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 3.6.1. Alkalmazotti közösség Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző óvodapedagógus, a többi dolgozó a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő más közalkalmazott. Az alkalmazotti közösségnek az intézményben foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja. Az alkalmazotti közösség jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az intézmény minden közalkalmazottja és közössége. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben – testületi jogkör esetén a testület egyszerű többség (50%+1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az alkalmazotti közösség tagjainak részletes feladatait a személyre szóló munkaköri leírások szabályozzák. 3. 6. 2. A nevelőtestület Az intézmény nevelőtestületét a nevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége alkotja. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket, a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei, a munka törvénykönyve szabályozza. A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve, törvényben továbbá az e szabályzatban meghatározott kérdésekben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét az Nkt. 70. §.§-(2), valamint annak végrehajtási rendelete határozza meg. A nevelőtestület véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület döntési jogköre: a) a pedagógiai program elfogadása, b) az SZMSZ elfogadása, c) az éves munkaterv elfogadása, d) az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, e) a továbbképzési program elfogadása, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, g) a házirend elfogadása, j) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben 3.6.3. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és szükség szerint rendkívüli értekezletet tart. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a Közalkalmazotti Tanács, az intézmény vezetője szükségesnek látják. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni 8 napon belül akkor is, ha azt a Szülői Szervezet kezdeményezte, annak eldöntéséért, hogy a nevelőtestület a kezdeményezést elfogadja e. Az óvoda rendes nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az intézmény vezetője hívja össze. A nevelőtestületi értekezletet az intézményvezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, a beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezlet levezetését az intézményvezető, akadályoztatása esetén a helyettes látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az intézményvezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni (határozatok tára). A nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekről lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza: a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvezető és hitelesítők nevét a jelenlévők nevét, számát az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét a meghívottak nevét a jelenlévők hozzászólását a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását a határozat elfogadásának szavazási arányát A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületi tagok közül két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvet aláírók hitelesítenek. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit és határozatait - kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. A határozatképesség eldöntésénél figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben a meghívás ellenére nem jelent meg. A nevelőtestület véleményét írásba foglalja, mely tartalmazza a szakmai munkaközösség véleményét is. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza. 3.6.4. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a félévenkénti nevelőtestületi értekezleten vagy rendkívüli esetben azonnal – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A megbízást az óvoda vezetője a feladat ellátására, annak időtartamára, határozott időre adja. (kivéve a vezető választást bonyolító bizottság) A megbízásnak tartalmaznia kell a bizottság feladatát a bizottság hatáskörét a nevelőtestület elvárását a beszámolás formáját a bizottság vezetőjének, tagjainak megbízását Ilyen bizottság lehet Pályázatfigyelő és készítő bizottság Program beválást vizsgáló bizottság stb. A nevelőtestület az éves munkatervében rögzíti a nevelési évben működő bizottságot, a bizottságok vezetőjének, tagjainak nevét, meghatározott esetben az eljárásrendet. 3.6.5. A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Csoportonként két óvodapedagógus dolgozik heti váltásban. Közvetlen felettese az óvodavezető. Létszám: 8fő Heti kötelező óraszám: 32 óra, heti munkaidő 40 óra. Délelőtti beosztás: Hétfőtől- csütörtökig: 7.15 – 13.45h -ig. Pénteken a kötelező óraszám befejezése 30 perccel megrövidül. Előzetes beosztás ill. a dolgozóval történt egyeztetés alapján az óvodapedagógusok között váltakozva kerül sor a reggel 6.30- 7.15 óra közötti ügyeletre / hetenkénti váltásban /. Délutáni beosztás: Hétfőtől- csütörtökig:9.30 -16.00-h-ig. A délutáni ügyeletet tartó óvodapedagógus: 10.30-17 h -ig dolgozik, szintén heti váltásban. Pénteken a kötelező óraszám kezdése 30 perccel megrövidül. Feladata: Az Nkt. 62. § (1) bekezdésében megfogalmazottakon túl: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, az Óvodai nevelés országos alapprogramja és az óvoda pedagógiai programja szerinti nevelése. Felkészül a foglalkozások megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a munkaközösség vezető iránymutatásainak megfelelően, felelőséggel és önállóan, saját módszerei és a munkaközösség - vezető által ellenőrzött, valamint a vezető által augusztus 30-ig jóváhagyott saját ütemterve szerint nevel. Az éves ütemtervben leírt foglalkozások megtartása kötelező. Szakmai autonómiája, hogy a szakmai munkaközösség által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott ütemtervi kereteken felül szabadon választja meg a foglalkozásokhoz a módszereket és szakmai anyagot. Minden nevelési év első szülői értekezletén a szülőkkel ismerteti a gyermekek értékelési rendszerét, majd évente kétszer (január, május) írásban is értékeli a gyermekeket és azt ismerteti a szülőkkel. Menedzseli a tehetséges gyermekeket. Ha erre valamilyen oknál fogva nem képes, ezt megbeszéli az intézményvezetővel. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására. Évente elkészíti, felülvizsgálja a munkájához szükséges eszközöket, a hiányt és az amortizációt jelenti az intézményvezetőnek. Csoportjában elvégzi az egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatokat. Munkájához szükséges ismeretek megszerzését folyamatos önképzéssel gazdagítja. Adminisztrációs tevékenységéhez az informatikai eszközök használatának képességét folyamatosan fejleszti. A napi nevelőmunkájához szükséges jogszabályokat folyamatosan figyeli és azokat megfelelően alkalmazza. Adminisztratív teendők ellátása: minden foglalkozásról a csoportnapló vezetése a felvételi és hiányzási napló naprakész vezetése a gyermekek hiányzásainak igazolására szóló bizonylatok dokumentálása vezeti a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentációt, a gyermek anamnézisét, valamint a testi (látás, hallás, mozgás), szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat képességekre, készségekre részleteiben lebontva az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően a mérések adatainak vezetése, elemzése az intézményvezetés vagy a munkaközösség-vezető kérésére szociometriai, pedagógiai felmérések elvégzése és összegezése statisztikák határidőre történő elkészítése a gyermek, szülőjének írásbeli nyilatkozatát beszerzi minden olyan óvodai, döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul szülői értekezleteken jegyzőkönyvet készít az intézményvezetőnek előkészíti a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvéleményt Felelőssége: a munkaköri leírásban, illetve az óvoda belső szabályzataiban rá háruló feladatokra, illetve a munkájához leltár szerinti eszközök felelősségére terjed ki. Beszámolási kötelezettsége: Év végén az egész éves teljesítményét kell értékelnie írásban a nevelőtestületnek. Felelőssége: a munkaköri leírásban, illetve az óvoda belső szabályzataiban rá háruló feladatokra, illetve a munkájához leltár szerinti eszközök felelősségére terjed ki. Beszámolási kötelezettsége: Év végén az egész éves teljesítményét kell értékelnie írásban a nevelőtestületnek. 3.6.6. A nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók közössége Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Közvetlen felettesük az intézmény vezető-helyettese. a) Dajkák Létszám: 4 fő Technikai dolgozók /dajkák/ munkaidő beosztása : Délelőtt: 6.00- 14.00 h -ig, Délután: 9.00-17.00h -ig Feladata: Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiénés feltételeket. közreműködik a gyermek egész napi gondozásában a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. Ellátja a környezetgondozási és baleset-megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt. A biztonságos játék feltételeinek megteremtése, - a játékeszközök kezelése, tisztántartása, - baleset és fertőzésveszély elkerülése Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazodva az óvónők irányítása mellett szervezi és végzi. Segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában. Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, segít az ételek kiosztásában, az edények leszedésében. A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyermekek jelének figyelembevételével. A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt. A játék- és egyéb tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő útmutatásait követve. A gyermek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben. Segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását. Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermek-csoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre. A napközben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön. A rábízott növények, állatok napi gondozásban részt vesz. Szakmai követelmények: Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hat az óvodás gyermekek fejlődésére. Tiszteli a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezeli. A technikai dolgozók a gyermekekről a szülőknek tájékoztatást nem adhatnak. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítja. Minden csoportba egy dajka van beosztva. A délelőtt dolgozó- két egymás mellett levő csoport ellátását, kiszolgálását biztosítja. A délután dolgozó hasonló feladatokkal szintén két csoport ellátását végzi. A dajkák átfedési időben , saját csoportjukban végzik feladataikat. Műszakcserét nagyon indokolt esetekben csak a vezető - helyettes engedélyével lehet végrehajtani. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Beszámolási kötelezettsége szóban nevelési évzáró értekezleten. c) Gondozónő és takarító Létszám: 3 fő Jogállása Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat a takarító részben önálló munkával, részben az intézményvezető iránymutatása alapján végzi. Munkaidő beosztása: napi 8 óra Délelőtt: 6.00-14.00h-ig Délután: 9.00-17.00h-ig Általános feladatok Ellátja a takarítási feladatokat. Tevékenységét jó munkaszervezéssel, ésszerűen végzi. Feladatellátása során figyelembe veszi az intézmény nevelési jellegét, ennek megfelelően teremt kapcsolatot a gyermekekkel, szülőkkel. Feladata, hogy a munkaterületén jelentkező, következőkben felsorolt feladatokat a munkaköri leírásában meghatározott rendszerességgel, illetve alkalomhoz kapcsolódva ellássa: A szőnyegeket szükség szerint porszívózza A bútorokat naponta portalanítja, az asztalokat fertőtleníti. A helyiségekben naponta a takarítás ideje alatt szellőztetést végez. A csoportszobákat és a folyosókat, valamint a mellékhelyiségeket (gyermek mosdó, öltöző, felnőtt mosdó öltöző stb.) naponta tisztítószeres, fertőtlenítős bő vízzel felmossa. Gondoskodik a felnőtt mosdók eszközeinek tisztán tartásáról, előkészíti a higiéniai eszközöket. Havonta egyszer nagytakarítja a szobai berendezéseket. Ápolja, locsolja az udvar növényzetét. Tisztán tartja az óvoda előtt a járdát. Gondozza az intézmény szobanövényeit Rendben tartja, takarítja az udvart., felkapálja a homokot stb. Alkalmanként jelentkező feladatok: Az intézmény nyitása, zárása hétvégi rendezvény esetén, a rendezvény során érintett munkaterület soron kívüli takarítása. Ezen feladatokat, az intézményvezető külön utasítása nélkül ellátja. A rendezvényeket követően, részvétel az eredeti rend visszaállításában. Felelőssége kiterjed: a számára kiadott eszközök, valamint a vegyszerek, tisztítószerek biztonságos tárolásáért, különös figyelemmel arra, hogy a gyermekekre veszélyes szerek illetéktelenek számára ne legyenek hozzáférhetőek. köteles a nevelői szobában található „Hibabejelentő füzetbe” beírni, ha a munkaterületén karbantartást igénylő állapotot észlel. munkaterületén az intézményi vagyon biztonságára való felügyeletére munkaterületéhez tartozó helyiség zárásáról való gondoskodásra A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. Beszámolási kötelezettsége: évente egyszer szóban az óvodavezető-helyettes felé. e) Pedagógiai asszisztens 2013. 09. 01.-től Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Munkáját a vezető helyettes által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében, az SZMSZ és munkaköri leírása alapján végzi. Jogállása Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Közvetlen felettese a vezető- helyettes. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat jogállásától függően az óvodapedagógus iránymutatása alapján végzi. Létszám: 1fő Beosztása, munkaideje: napi 8 óra, az intézmény aktuális igénye szerint. Főbb tevékenységek: Az intézményben folyó pedagógiai munka segítése: Köteles gondoskodni a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális segítéséről a pedagógusok iránymutatása szerint. A foglalkozásokon az óvónő irányításával segíti a csoportban folyó munkát, az eszközöket előkészíti, elrakja, segít a csoportszoba átrendezésében, a gyermekek eszközeinek előkészítésében, egyes gyermekeknek egyéni segítséget nyújt, hogy megfelelően tudjanak dolgozni. Ügyel a folyosói rendre, a WC rendeltetésszerű használatára, a kézmosásra, a gyermekek étkezésére. Részt vesz a reggeli, az ebéd és uzsonnáztatás lebonyolításában. Játék foglalkozásokat önállóan tart. Az udvaron a levegőztetésnél, sétánál segít a gyermekek öltözködésében, az udvari rend megtartásában, játékot kezdeményez. A délutáni pihenő alatt és szabadidejében szemléltető eszközöket készít, azokat karban tartja, előkészíti a következő napokra. Segít a gyermekek hazabocsátásánál. Óvónői útmutatás alapján önállóan egyéni vagy kiscsoportos fejlesztést végez. A megtanult fejlesztő terápiák egyes elemeit a pedagógus útmutatása szerint a gyermekekkel gyakorolja. Feladata minden egyéb , amivel a felettese alkalomszerűen megbízza. Felelőssége: kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, a gondjára bízott gyermekek testi épségéért teljes körű felelősséggel tartozik. Beszámolási kötelezettsége: évente egyszer szóban az intézményvezető-helyettes felé. 3.6.7. A szakmai munkaközösség A szakmai munkaközösség az óvoda pedagógiai programja, munkaterve, valamint a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A munkaközösség napi munkája során közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel. Munkájáról a nevelési értekezleteken szóban beszámol, tájékoztatja az egész nevelő testületet. A kapcsolattartás szóban és/vagy email-ben is történhet. A szakmai munkaközösség feladata: a munkaközösség vezetőjének megválasztása vagy javaslattétel az intézmény vezetőjének a munkaközösség-vezető személyére, a szakmai munkaközösség az intézmény pedagógiai programja, munkaterve alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykedik, felméri és értékeli a gyermekek tudás és neveltségi szintjét, a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az óvodai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására, egységes követelményrendszer kialakítása: a gyermekek ismeretszintjének folyamos ellenőrzése, mérése, értékelése, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, véleményezése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, segítségnyújtás a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, segítségnyújtás az éves munkaterv elkészítéséhez, fejlesztő munkához módszertani segítségnyújtás, javaslat a munkaközösség tagjának elismerésére, elmarasztalására, az intézményvezetői pályázatokhoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, kiválasztja az óvodában használható módszertani könyveket, segítségnyújtás az óvodában folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, segítségnyújtás a gyermekvédelmi feladatok ellátásával összefüggő feladatok végrehajtásához és a különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációja, valamint a tehetségfejlesztést szolgáló feladatok minél eredményesebb megvalósításához, a pedagógusok szakmai munkájának támogatása, módszerek, eljárások segítése, megvalósítása, értékelése, valamint publikációk közzététele a testületben. Együttműködés, részvétel a pedagógusok munkájának segítésében A munkaközösség témájában közös tervező, elemző, értékelő tevékenység. Módszertani értekezletetek és gyakorlati napok közös szervezése. A szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása. A munkaközösség tagjai szakmai fejlődésének, továbbképzésének irányítása, a megjelenő új szakirodalom tanulmányozása és felhasználása. A szakmai munkaközösség felelőssége, hogy a szakmai innovációk összhangban álljanak az intézmény munkatervével, pedagógiai programjával. Kapcsolattartás rendje: Az intézményvezető szóbeli tájékoztatása meghatározott időközönként a munkaközösség tevékenységéről. Írásban beszámoló, összefoglaló elemzés, értékelés, készítése a nevelőtestület számára az éves feladatterv teljesítéséről, az elvégzett fejlesztési folyamatról. A szakmai munkaközösség együttműködésének rendje a munkaközösség tagjainak munkakapcsolata folyamatos, nevelési évenként minimum négy alkalommal (a nevelési év tervezése, a félév értékelése, a nevelési év értékelése, valamint az éves feladatok szervezése) értekezletet tartanak, a kapcsolattartásban egyre növekvő szerepet kell adni az e-mailes információnak és kommunikációnak. A szakmai koncentrációt igénylő kérdésekben értekezletek megtartása, közös javaslatok megfogalmazása. 4. Az intézményvezető vagy intézményvezető – helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, valamint hivatalos távolléte alatt a vezető helyettes helyettesíti. Az intézményvezető akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodában az intézményvezető helyettes látja el, az azonnali döntést nem igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével. Az intézményvezető, tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek az egy hónapnál hosszabb időtartam minősül. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés). Az intézményvezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az intézményvezető által írásban adott megbízás alapján történik. Az írásban adott megbízás hiányában az intézményvezetőt a szakmai munkaközösség vezetője, távolléte esetén az intézményben legrégebb óta dolgozó közalkalmazott pedagógus helyettesíthetik. A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: a helyettes csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatja meg a vezető, vezető-helyettes helyett, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában, illetve írásbeli megbízásában felhatalmazást kapott, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben a kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 5. A vezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái Az óvodai szintű szülői szervezettel való együttműködés szervezése az intézmény vezetőjének feladata. Az intézményvezető és a szülői szervezet elnöke az együttműködés tartalmát és formáját az éves munkaterv és a szülői szervezet munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A szülői szervezet működésének feltételeiről az intézményvezető gondoskodik. A szülőkkel történő kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen Szabályzatban meghatározott eseteken túl a házirend is tartalmazza. A szülők az Nkt.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet, hozhatnak létre. A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási rendje Az óvodai szintű szülői szervezet vezetőjével az intézményvezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus kompetenciáját meghaladó ügyekben az intézményvezető helyettes tart kapcsolatot. A szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van. Ha a szülői szervezet az intézmény működésével kapcsolatosan véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyben javaslatot tett, a vélemény és a javaslat előterjesztéséről – 8 napon belüli rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásával – az intézményvezető gondoskodik. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. Az intézmény vezetője a szülői szervezet elnökét legalább félévente tájékoztatja az intézményben folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. A csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőjével az óvodapedagógus tart kapcsolatot. A szülői szervezet részére biztosított jogok Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a szülői szervezet élhessen a vélemény nyilvánítási, javaslattevő jogával, ennek keretében véleményt nyilváníthasson, javaslatot tehessen az alábbi esetekben: az SZMSZ elfogadásakor a működés rendje, a gyermekek fogadása belépés és benntartózkodás rendje, azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módja, külső kapcsolatok rendszere, formája, módja az ünnepélyek, megemlékezések rendje rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás az adatkezelési szabályzat elfogadásakor gyermekeik személyes adatainak kezelésével kapcsolatban a házirend elfogadásakor a szülőket anyagilag is érintő ügyekben a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben a szülői értekezlet idejének meghatározásában az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában a munkatervnek a szülőket is érintő részében a hit és vallásoktatás helyének meghatározásában vezetői pályázatnál az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan. Élhessen kezdeményezési és javaslattételi jogával, azaz kezdeményezhesse: szülői szervezet létrehozását, és delegálhassa a szülők képviselőjét, nevelőtestület összehívását, egyes kérdésekben az érdemi válasz adást; Képviseli a szülőket és a gyermekeket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez. Egyéb jogával, így figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét képviselője részt vehet a gyermekbalesetek kivizsgálásában ha a szülői szervezet a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékozódni kíván, a kérést az intézményvezetőhöz kell címezni a tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban, a szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői szervezet képviselőjének a szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyek - a gyermekek nagyobb csoportját a házirend határozza meg - nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál, a meghívásról az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. ha a szülői szervezet a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az intézményvezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. A szülői szervezet képviselői minden értekezlet után kötelesek a következő csoportos szülői értekezleten beszámolni a mindenkit érintő információkról. A szülői szervezet feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az óvoda helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az óvoda működését. A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek, a szülői szervezet jogszabályban meghatározott véleményezési és javaslattevő jogkörének eseteiben eljárva köteles írásban nyilatkozni. A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők: szóbeli személyes megbeszélés, tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében, munkatervek egymás részére történő megküldése, értekezletek, ülések, szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásokhoz, azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a munkaterv tartalmazza. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata, hogy az óvodai Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükséges: Információs bázis megadása (az intézmény nyilvános dokumentumai, az intézmény működésével kapcsolatos irat), a hozzáférés biztosítása. Közvetlenül rendelkezésre bocsássa azokat a dokumentumokat, melyek az óvoda Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükségesek. Óvodán belül megfelelő helység, szükséges berendezés biztosítása. Az óvodai Szülői Szervezet feladata, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, jogainak gyakorlásával segítse az intézmény hatékony működését támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét véleményezze az óvoda tevékenységének eredményességét. 6. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel. Általános Iskola Az intézmény vezetője, pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak a település iskolájának igazgatójával, pedagógusaival. A kapcsolattartás célja az iskolába lépő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködés kialakítása. A kapcsolattartó pedagógus személye az évenkénti munkatervben kerül meghatározásra, feladatait megbízás alapján látja el. Kapcsolattartó: az intézmény vezetője és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus A kapcsolat tartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése. A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum, rendezvényeken való részvétel, szülői értekezlet. óvodások iskolával való ismerkedése szakmai programokon való kölcsönös részvétel volt óvodásokkal kapcsolatos után követéses vizsgálat Gyakoriság: nevelési évenként az iskolai beiratkozás előtt, illetve nevelési évenként az első félévet követően. Az óvoda biztosítja, hogy az információit a szülők felé továbbítja. Az óvoda orvosával, védőnőjével, gyermekfogászattal Kapcsolattartó: az intézmény vezetője A feladatellátásra szóló megállapodást az Önkormányzat jogosult megkötni. A kapcsolat tartalma: a gyermekek egészségügyi ellátását és az egyéb iskola-egészségügyi feladatokat végző szervezet, az intézményvezetővel egyeztetett rend szerint, együttműködve végzi a preventív munkát. A védőnő feladatkörébe tartozó feladatokat egyeztesse. Segíti az óvoda pedagógiai programját képező testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket, veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzését. Az intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében. A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre, konzultáció, dokumentumelemzés. Gyakoriság: nevelési évenként a feladatra szóló megállapodás tartalma szerint. Az alkalmazottak alkalmassági munkaegészségügyi vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás az intézményvezető kötelessége, a vizsgálaton való részvétel kötelessége pedig az alkalmazotté. A pedagógiai szakszolgálatokkal Kapcsolattartó: az intézmény vezetője, és az adott nevelési évre a munkatervben megbízott óvodapedagógus. A kapcsolattartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben. A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, A kapcsolattartás formája elsősorban eseti, mely kiterjed a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény megkérésére az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítására a gyerekek a pedagógiai szakszolgálatban történő fejlesztésére, foglalkozására az intézményvezető konzultációs kapcsolatot tarthat a pedagógiai szakszolgálattal a vizsgálatra küldött, vagy fejlesztő foglalkozásokon résztvevő gyermekekkel kapcsolatban. Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően a logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint. A sajátos nevelési igényű illetve fogyatékosság tényét kizárólag a szakértői és rehabilitációs bizottságok állapíthatják meg, komplex – orvosi, pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai – vizsgálat alapján. Feladata: - a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét. Logopédiai Szolgálat és az óvoda kapcsolata Kapcsolattartó: az intézmény vezetője, és az adott nevelési évre a munkatervben megbízott óvodapedagógus. A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, fejlesztés, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel. Az óvoda ingyenes logopédiai szolgáltatását a logopédus biztosítja, az adott évben a gyermeklétszámnak megfelelően megállapított óraszámban. Gyakoriság:A logopédus rendszeres kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal, konzultáció, információ átadás, a logopédiai ellátás eredményessége, értékelése a nevelési év végén Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Gyámügyi Hivatallal Kapcsolattartó: intézményvezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős. A kapcsolat tartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása, prevenció. A kapcsolat formája, lehetséges módja: esetmegbeszélésen, előadásokon, rendezvényeken való részvétel segítség kérése a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt. a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése - ha az óvoda a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen, esetmegbeszélés - az óvoda részvételével a szolgálat felkérésére évente 6 alkalommal közös intézkedési terv kidolgozása a hátrányos helyzet csökkentésére, prevenciójára, szülők tájékoztatása (a Gyermekjóléti Szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen megkeresését. Gyakoriság: nevelési évenként minimum 2 alkalommal, illetve szükség szerint. A gyermekvédelmi feladatok meghatározását az óvoda nevelési programja tartalmazza. Fenntartóval Kapcsolattartó: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, illetve az intézmény érdekeinek képviselete. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, mely kiterjed az intézmény működésével, működtetésével összefüggő feladatok ellátására az intézmény alapdokumentumainak előterjesztésére, ha erre szükség van az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére az intézmény gazdálkodási, törvényességi ellenőrzésére az intézmény szakmai munkájának eredményességére, a szakmai munka értékelésére, a program alapján végzett értékelések nyilvánosságra hozására A kapcsolattartás formái szóbeli tájékoztatás beszámolók, jelentések egyeztető tárgyaláson, értekezleten, való részvétel a fenntartó rendelkezéseinek átvétele, végrehajtása speciális információ szolgáltatás az intézmény működéséhez, gazdálkodásához, szakmai munkájához kapcsolódóan statisztikai adatszolgáltatás az intézmény működésének és tartalmi munkájának értékelése Gyakoriság: éves munkaterv és szükség szerint Az intézmény vezetője évente 1 alkalommal átfogó módon beszámol az intézmény tevékenységéről. Gyermek programokat ajánló kulturális intézményekkel, szolgáltatókkal Kapcsolattartó: az intézmény vezetője, és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus A kapcsolat tartalma: színvonalas gyermek műsorok, előadások szervezése, lebonyolítása. A kapcsolat formája: intézményen belül, és intézményen kívüli kulturális programok látogatása a gyermekekkel, illetve ajánlása a szülők felé. Gyakorisága: az adott nevelési évre szóló munkatervben meghatározva, a szülői szervezet véleményének kikérésével. Alapítvány kuratóriuma Kapcsolattartó: intézményvezető A kapcsolat tartalma: Az alapítvány munkájáról folyamatosan tájékoztatja a nevelőtestületet és a szülői szervezetet. Gyakoriság: nevelési évenként egyszer a kuratórium és az intézményi igények alapján Német Kisebbségi Önkormányzat Kapcsolattartó: intézményvezető A kapcsolat tartalma: a nemzetiségi hagyományok ápolása, felelevenítése, gyakorlása. A kapcsolattartás formája: az intézményen belül, és az intézményen kívüli hagyományőrző programokon való részvétel. Gyakoriság: az adott nevelési évre szóló munkatervben meghatározva Egyházak és óvoda kapcsolata Kapcsolattartó: Az egyházak képviselőivel az intézményvezető tartja a kapcsolatot. A kapcsolat tartalma: Vallásgyakorlással összefüggő jogok, kötelezettségek megállapítása az alkalmazottakra az Nkt. Vhr.3. § 8) bek. foglaltak megtartásával történik. Az óvodás gyermekek részére a történelmi egyházak által nyújtott hittan, szülői igény szerint, szakképzett hitoktatóval szervezhető, akit az egyház és szülők bíznak meg. Az óvoda biztosítja a vallási neveléshez szükséges helyet és az eszközöket. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni a szülői szervezet véleményét. Az óvodában szervezett hitoktatás szabályait a Házirend tartalmazza. Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás Kapcsolattartó: intézményvezető A kapcsolat tartalma: Az intézményvezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. A PSZSZ éves munkatervének, továbbképzési tervének, havi programterveinek megismerése, az érdeklődés szerinti részvétel biztosítása Megjelenő igény szerint szakmai segítség kérése Szaktanácsadás PSZSZ munkatársak meghívása szakmai napjainkra 7. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely A gyermek érkezésekor: a gyermek átöltöztetéséhez és óvónőnek felügyeletre átadásához, valamint a kísérő távozásához szükséges A gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételéhez, átöltöztetéséhez, valamint a távozáshoz szükséges Ezekben az időpontokban, az intézmény dolgozói meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe valamint minden más személy A külön engedélyt az intézmény vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint, egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni A szülőnek, a gondviselőnek az óvoda által tartott értekezletekre, meghívott programokra való érkezésekor. A meghívottaknak az óvoda valamely rendezvényén való tartózkodásakor. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése, benntartózkodása, a következők szerint történhet: Az óvodába érkezőt fogadó alkalmazott az illetőt a vezetői irodába kíséri, aki belépéséhez kapcsolódóan rendezi, intézi kérését. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményvezetővel való egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az intézményvezető engedélyezi. Ügynökök, üzletkötők, kereskedők belépésének, benntartózkodásának szabályai Belépésüket kötelező módon jelezni kell az intézményvezetőnek Benntartózkodásuk, tevékenységük vezetői engedélyhez kötött, aki döntése meghozatalában kötelező módon veszi figyelembe az intézmény jellegét. Az intézmény vezetője engedélyezheti kereskedők belépését, benntartózkodását jótékonysági programokon gyerekek részére szervezett programokon az óvodai játszónapokon ünnepkörökhöz kötődő gyermekkönyv terjesztésekor az óvoda dologi beszerzéseihez kötődő ajánlatok megismerésekor (játék, tisztítószer, könyv…) A benntartózkodás az intézményvezető által jelölt helyiségben történik A belépés, benntartózkodás engedélyezése minden esetben előzetesen egyeztetett időpontban, megfelelő információk beszerzését követően történhet Alkalmi ügynökök, kereskedők belépése, benntartózkodása TILOS! 8. Intézményi védő, óvó előírások 8.1. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézményvezető feladata az egészségügyi felügyelet és a rendszeres orvosi vizsgálatok megszervezése. Az intézményvezető biztosítja az egészségügyi munka feltételeit. Gondoskodik a gyermekek szükséges óvónői felügyeletéről és szükség szerint a vizsgálatokra történő előkészítéséről. Az óvodába járó gyerekek intézményen belüli rendszeres egészségügyi felügyeletét a fenntartó önkormányzat és a háziorvosi szolgálat közötti megállapodás keretében háziorvos és védőnő látja el nevelési évenként . Évente egy alkalommal fogorvosi, szemészeti és hallás szűrés történik. A kötelező védőoltások az óvodában nem adhatók be. Az iskolai beiratkozás előtt kötelező egészségügyi vizsgálatokat a háziorvos a rendelőben végzi a szülő felügyelete alatt. Amennyiben az orvosi vizsgálatok elvégzéséhez a szülő nem járul hozzá, erről írásban kell nyilatkoznia. . 8.2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Minden óvodapedagógus a köznevelési törvényben előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Minden óvodapedagógus feladata: A gyerekek életkorának megfelelő balesetvédelmi oktatás megtartása, tartalmának és időpontjának rögzítése. Baleset esetén a szükséges intézkedések megtétele és dokumentálása. Körültekintő játékvásárlás, használati utasítás szerinti alkalmazás. Kirándulások biztonságos előkészítése. A védő, óvó előírások figyelembe vételével viheti be az óvodai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. Szülők tájékoztatása a gyerekek ruháiban, ékszerhasználatában és játékaiban rejlő baleseti forrásokról. Szülők hozzájárulásának igénylése tömegközlekedési eszközökön való utazáshoz, valamint minden óvodán kívüli tevékenységhez (dokumentálja). Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A munkakörönként kialakított általános és specifikus ismereteket nevelési évenként ismétlődő oktatáson való részvételükkel kötelesek megszerezni. Az óvodai egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozónak körültekintően kell megszervezni a gyermekek tevékenységét, a védő-, óvó előírások figyelembe vételével. Az óvónőknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Különösen fontos ez, ha: az udvaron tartózkodnak ha különböző közlekedési eszközzel közlednek (kirándulás előtt ……) ha az utcán közlekednek ha valamilyen rendezvényen vesznek részt ha a közeli építkezést stb. látogatják meg és egyéb esetekben. Az intézmény vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell, a szükséges intézkedéseket megteszi. Minden pedagógus feladata, hogy a veszélyforrást az intézményvezető felé jelezze. A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket. Az óvoda csak megfelelő minősítési jellel ellátott játékokat vásárol. Az óvoda dolgozóinak feladatai Az intézmény vezetőjének feladatai az alábbiak: Ellenőrizze, hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos gyermekek esetében az orvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése. Gondoskodjon a védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzések, figyelmeztető táblák, hirdetmények kifüggesztéséről, illetve azok tartalmának évenkénti ismertetéséről. Az intézmény vezetőjének felelőssége: hogy az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be a gyermekbalesetek megelőzése érdekében a vezető és a munkavédelmi felelős feladata a gyermekekkel foglalkozó valamennyi alkalmazott figyelmét felhívni a veszélyforrásokra (csoportszoba, udvar, séták, kirándulások, játékeszközök stb.) valamint a bekövetkezett baleset utáni eljárással kapcsolatos szabályok megfogalmazása, a teendők ismertetése a veszélyekre figyelmeztető jelzéseket, táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente kétszer ismertetni kell évente az intézmény egész területe felmérésre kell, hogy kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége. Az óvodai alkalmazottak felelőssége: Olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására. A foglalkozások során az intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a gyermekekben a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében. Fejleszteni kell a gyermekek biztonságra törekvő viselkedését. Mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá. Javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. Munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére. Veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. A gyermekek és az intézményvezető figyelmét folyamatosan fel kell hívni a veszélyhelyzetekre. Az azonnali veszélyelhárítás a baleset megelőzése érdekében. Az óvodapedagógus a foglalkozásokra csak olyan sajátkészítésű és kereskedelemben gyártott eszközöket vihet be a gyermekeknek, amely megfelel a jogszabályban jelzett megfelelőségi követelményeknek. 8.3. Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén: a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívni, ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni, a balesetet, sérülést, okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni, a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az intézmény vezetőjének és a szülőnek. Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni. Az intézmény nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, a veszély forrást jelentő munkahelyüket mindig zárják ( tisztító szertár). a munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgokat csak a munkáltató engedélyével viheti be. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítéséért az intézményvezető felel, a végrehajtás a munkavédelmi felelős feladata. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az óvoda munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata, Tűzvédelmi Szabályzata, Kockázatbecslés értékelés szabályzata tartalmazza. Az óvoda Házirendje rögzíti a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó szabályokat, az intézményi óvó-védő előírásokat. Az intézményben bekövetkezett gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős államtitkár által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a kiskorú gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító intézményében meg kell őrizni. A gyermekbalesetek jegyzőkönyvezése és nyilvántartása a munkabiztonsági megbízott feladata. Nem súlyos balesettel kapcsolatos feladatok: a baleset körülményeinek kivizsgálása jegyzőkönyv készítés bejelentési kötelezettség teljesítése Súlyos balesettel kapcsolatos további előírások: azonnali jelentési kötelezettség a fenntartó felé legalább középfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező személy bevonása a baleset körülményeinek a kivizsgálásába A baleset körülményeinek kivizsgálásánál biztosítani kell a szülői szervezet képviselőjének részvételét. A munkabiztonsági megbízottnak különleges felelőssége, hogy gyermekbalesetet követően intézkedik annak megelőzésére, hogy hasonló eset ne forduljon elő az óvoda minden alkalmazottját tájékoztatja 8.4. A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése 8.4.1.Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok Az óvodapedagógusoknak lehetőségük van óvodán kívüli programok szervezésére is: kirándulás, séta színház, múzeum, kiállítás látogatás sport programok iskolalátogatás stb. A szülők a nevelési év kezdetén írásban nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük az óvodán kívül szervezett programokon részt vegyen. Ezt a dokumentumot át kell adni az irattár részére. Az óvodapedagógusok feladatai: A csoport faliújságján tájékoztatják a szülőket a program helyéről, indulási és érkezési időpontjáról, az útvonalról, a közlekedési eszközről. Az óvodapedagógusoknak az óvodai foglalkozásokon a gyermekekkel ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a különböző veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét a pedagógus a csoportnaplóban köteles dokumentálni. Különleges előírások: A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani. Tömegközlekedés igénybe vételekor 8 gyermekenként 1 fő felnőtt kísérő - de minimum 2 fő. Bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1 fő felnőtt kísérő. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről. 8.4.2. A szülői igények alapján szerveződő önköltséges szolgáltatásokon való részvétel szabályai: a szülő önkéntes elhatározásán alapuló előzetes, írásos nyilatkozatban közli, hogy gyermeke felügyeletét a foglalkozás idejére olyan személyre bízza, aki nem az óvoda alkalmazottja tudomásul veszi, hogy ezen idő alatt az óvodát nem terheli felelősség a vezető és a szolgáltatást nyújtó közötti együttműködés feltételeit meghatározó dokumentum elkészítése vezetői feladat. A tanfolyamokkal kapcsolatban az intézmény semmilyen kötelezettséget nem vállal. Az óvodában bármilyen külső szolgáltatást csak pedagógus végzettségű személy tarthat. 8.4.3.Az óvodai alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályok: Az intézmény valamennyi alkalmazottjának érvényes munkaköri alkalmassági orvosi véleménnyel kell rendelkeznie. A HACCP előírások betartása és betartatása minden alkalmazott felelőssége. Az intézmény egész területén tilos a dohányzás! A közétkeztetés, a higiénés helyzet egészséges életmódot támogató intézményi munkarend kialakítása és gyakorlati megvalósítása minden alkalmazott feladata. 8.5. Óvó védő előírások amelyeket a gyermekeknek meg kell tartani az óvodában való benntartózkodás során A balesetek megelőzésére vonatkozó szabályok Az óvoda helyiségeinek használatára vonatkozó szabályok Az udvar használatára vonatkozó szabályok A séták alkalmára vonatkozó szabályok A kirándulásokra vonatkozó szabályok A tornaterem használatára vonatkozó szabályok Színház, múzeum, kiállítás látogatásra vonatkozó szabályok Sport programokra vonatkozó szabályok Iskolalátogatásra vonatkozó szabályok A fakultáción való részvétekre vonatkozó szabályok Óvoda helyiségei: a játékok rendeltetésszerű használata. Bútorok, eszközök biztonságossága, megfelelő fényforrás – szellőztetés, megfelelő hőmérséklet, az elektromos eszközöknek állandó helyet biztosítunk, használaton kívül zárható helyre tesszük. Az elektromos rendszer védőföldelése biztosítva legyen, a konnektorok a gyerekek elől ledugózva. Bútor, játék, vizesblokk folyamatos karbantartása, hibák kijavítása, megfelelő méretű berendezési tárgyak. Udvar: meg kell győződni a tárgyi feltételek biztonságosságáról, az udvari játékoknak mindig előírásnak megfelelő állapotúnak kell lennie. A fajátékok folyamatos karbantartása, fafelületek megfelelő kezelése. Séta: időjárási tényezők figyelembe vétele, megfelelő öltözet biztosítása a gyermekek számára. Közlekedési szabályok betartása, a felnőtt kísérők száma megfelelő legyen. Kirándulás: időjárási tényezők figyelembe vétele, közlekedési szabályok betartása, kényelmes öltözet, lábbeli a gyermekek számára. A kirándulóhely biztonságos terület legyen a gyermekek játékához. Tornaterem: biztonságos sportszerek álljanak rendelkezésre a gyermekek foglalkoztatása során. A nevelő a fegyelem megtartásával, megfelelő instrukciókkal irányítsa a feladatokat, ismerje fel a balesetveszélyes helyzeteket, váratlan események bekövetkezésekor is képes legyen gyors döntést hozni. Padlózat száraz, csúszásmentes felület legyen. A tornaszereket mindig rendeltetésszerűen használják. Színház, múzeum: megfelelő hely, fényforrás, kíséret, megfelelő hangerő. Fegyelem megtartása. Sport: beteg, sérült gyermek ne sportoljon. A foglalkozás anyagához megfelelő bemelegítést biztosítson az óvodapedagógus. A sportszereknek mindig az előírásoknak megfelelő állapotban kell rendelkezésre állni. Szánkózáshoz a gyermek életkorának megfelelő terepet válasszuk ki. Iskola: a közlekedési szabályok betartatása, megfelelő fegyelem megtartása. Fakultáció: néptánc, ovifoci – csúszásmentes padlózat, megfelelő hely, biztonságos eszközök, fegyelem, eszközök helyes használata. 9. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Az intézményben reklámtevékenységet folytatni tilos, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, vagy társadalmi, közéleti, kulturális tevékenységgel függ össze. A reklámtevékenység engedélyeztetése: A megengedett jellegű reklám, szórólap elhelyezését minden esetben az intézményvezető, vagy a vezető – helyettes jóváhagyása után lehet az óvodában kifüggeszteni. . Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét; a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját; a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őrzi, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. Az intézményi hirdetőtábla használatának szabályai A hirdetőtáblára csak az intézmény vezetője által megbízott személy tehet ki hirdetményeket (szórólapokat, plakátokat). Minden hirdetményen szerepelnie kell az óvoda körbélyegzőjének. Szülő, illetve más idegen személy nem tehet ki hirdetést a faliújságra a vezető engedélye nélkül. Politikai hirdetmények, vallási hovatartozásra vonatkozó hirdetmények kifüggesztése szigorúan tilos. A vezető, illetve a vezető helyettes kötelessége a hirdetőtábla rendszeres napi ellenőrzése. 10. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) a tűz, a robbantással történő fenyegetés stb Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. A szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről az intézményvezető dönt. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős még: az intézményvezető -helyettes A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az intézmény vezetőjét az intézmény fenntartóját tűz esetén a tűzoltóságot robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget személyi sérülés esetén a mentőket egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézményvezető szükségesnek tartja A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket sajátos, felhívó jelzéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusa a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden gyereknek távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó nevelőnek a termen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A helyszínt és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. A gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvónőnek meg kell számolnia! Az épület kiürítése, a gyermekek elhelyezése a Tűzriadó tervben rögzítettek szerint történik. Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról a vízszerzési helyek szabaddá tételéről az elsősegélynyújtás megszervezéséről a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézmény vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről) a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani! Az intézményre és dolgozóira vonatkozó kérdésekben csak az intézmény vezetőjének engedélyével tehet nyilatkozatot a médiának minden alkalmazott. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. dokumentum tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a tűzvédelmi szabályzat tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tűz és munkavédelmi megbízott felel. A tűzvédelmi szabályzatban megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. 11. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Óvodai ünnepek A hagyományok ünnepek, ápolása elválaszthatatlan a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztésétől érzelmi életük gazdagításától. Megalapozzák a szűkebb és tágabb környezethez fűződő pozitív viszony alakulását, a népi kultúra ápolását A felnőtt közösségekben hozzájárulnak az összetartozás, a kölcsönös megbecsülés értékeinek erősítéséhez. Az óvodai ünnepeket, hagyományait a gyerekek közösségére vonatkozóan az óvoda Pedagógiai Programja tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg, melyet az intézmény évente, a közzétételi listában elektronikus formában az óvoda honlapján is megjelentet. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint szervezik meg az ünnepséget. Az ünnepélyek, megemlékezések a gyermekek nemzeti identitástudatának fejlesztésére, hazaszeretetük mélyítésére, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, közösség formálására szolgálnak. Az ünnepek, megemlékezések, a hagyományok ápolása, bővítése az intézmény jó hírnevének megőrzése az óvodai közösség minden tagjának kötelessége. Az ünnepek, megemlékezések, mindenkor a gyermek életkori sajátosságaihoz igazodnak. Az intézményi megemlékezések, a nemzeti és nemzetiségi, valamint az egyéb ünnepek megünneplésének rendjét és módját a pedagógiai program, jelen Szabályzat, továbbá a nevelési év rendjére vonatkozó éves munkaterv határozza meg. Hagyományok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának feladata, tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, növelése. A hagyományápolás eszközei: Ünnepségek, rendezvények Egyéb eszközök (pl. kiadványok) Az intézmény hagyományai érintik az intézmény ellátottjait a felnőtt dolgozókat a szülőket A hagyományápolás érvényesülhet az intézmény jelkép használatával gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével az intézmény belső dekorációjával Az óvoda nevét jelképező, logo megjelenítésének formái pólón leveleken meghívókon Rendezvényeken, kirándulásokon, közös óvodai ünnepeken a logo használatát szorgalmazzuk. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is Felnőtt közösségek hagyományai nevelési évnyitó tanácskozás: Az óvoda alkalmazottainak és a vezetők részvételével minden év szept.05.-ig. nevelési évzáró értekezletek az óvoda alkalmazottainak részvételével minden év június 20-ig szakmai napok, továbbképzések házi bemutatók karácsonyi ünnepség Pedagógus nap kirándulás A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával: Anyák napja évzáró karácsony A gyermeki élet hagyományos ünnepei: szüret, Márton-nap, Mikulás, karácsony, idősek köszöntése, farsang, március 15-e,tavaszköszöntő, húsvét, húsvéti játszóház, anyák napja, gyermeknap, nemzetiségi nap, évzáró , iskolai tanévnyitó előtti búcsúzás, Az óvoda minden dolgozójának kötelessége a készülődésben, ünneplésben részt venni. Az ünnepek nyilvánosak. Az óvodapedagógusok kezdeményezésére csoportszinten más ünnepélyek, rendezvények is nyilvánossá tehetők. Óvodai vagy csoportszinten - a gyermekcsoportok fejlettségének megfelelően - megünnepeljük a környezet, - és természetvédelem jeles napjait is. Víz Világnapja, Madarak és Fák Napja, Világtakarítási Nap, Állatok Világnapja, Földünkért Világnap, stb Egyéb rendezvények, események szervezésére a munkaterv és a nevelési terv szerint kerül sor. Fontos: a gyermek vallási, világnézeti vagy más meggyőződésének, nemzeti önazonosságának tiszteletben tartási kötelezettsége. 12. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű tájékoztatás nyilatkozatnak minősül. Nyilatkozattétel esetén az alábbi előírásokat kell betartani: Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. 13. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések Működési alapdokumentumok Alapító Okirat Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Éves Munkaterv Az Alapító Okirat elhelyezése Az Alapító Okiratunk a következő helyeken van elhelyezve: a fenntartónál, az intézmény vezetőjénél, az irattárban, Intézményünk honlapján, az Államkincstárban. A működési alapdokumentumok elhelyezése A felsorolt működési alapdokumentumok őrzése és nyilvános dokumentumként kezelése az intézményvezető feladata. Irattári elhelyezésük kötelező. A nyilvánosságot biztosítandó, az említett működési alapdokumentumok kihelyezése a következő helyekre történjen meg: fenntartó Intézményi honlapunk az intézményvezető KIR A dokumentumokba betekinthetnek a pedagógusok, a szülők, és az intézménnyel jogviszonyban nem állók is. Tájékoztatás a Pedagógiai Programról A szülők bármely szülői értekezleten tájékoztatást kérhetnek az intézmény vezetőjétől, vezető-helyettesétől és a csoportos óvodapedagógusoktól. A Pedagógiai Programmal kapcsolatos kérdéseket a nevelési év ideje alatt bárki, bármikor feltehet az intézmény vezetőjének, aki azokra az ügyintézési határidőn belül érdemi választ ad. Ennek pontos időpontja a szülővel történő előzetes egyeztetés alapján kerül meghatározásra. Szóbeli érdeklődésre, szóbeli tájékoztatást kaphat az óvoda képviseletére jogosult személyektől. Írásbeli kérés a nevelési év ideje alatt bármikor benyújtható az óvodavezetőnek és/vagy helyettesének címezve, aki az ügyintézési határidőn belül írásbeli tájékoztatást nyújt. Tájékoztatás a Házirendről Az óvodapedagógusok minden nevelési év első szülői értekezletén tájékoztatást adnak a házirendről. Az új beiratkozó kiscsoportos gyermekek szüleinek a beiratkozáskor a Házirend fénymásolt példányait - az átvétel szülő által történő aláírásával - átadjuk. A Házirend és az éves munkaterv különösen ennek esemény naptára elhelyezésre kerül a nevelői szobában is. Az Internetes nyilvánosságra vonatkozó feladatok A köznevelési törvény és annak végrehajtási rendeletei írja elő, hogy amennyiben az intézménynek van honlapja, azon az alapdokumentumok közül mit kell nyilvánosságra hozni. 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (1) pontja alapján a nevelési-oktatási intézményi közzétételi listában szereplő dokumentumok a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztató, b) a beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett csoportok száma, c) köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, e) a nevelési intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza. 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (2) pontja alapján az óvodai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza: az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségüket, szakképzettségüket, a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét, az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát. Az ehhez tartozó adatokat minden év szeptember 30-ig át kell adni az óvodai honlap kezelésével foglakozó személy részére. Az adatközlés időpontja: Az intézményvezető és a vezető helyettes által biztosított adatokat az október 1-jei állapotnak megfelelően október 15.-ig továbbítja a KIR részére, az intézményi jóváhagyott dokumentumokkal együtt. Ezzel egy időben, kérelmet nyújt be a Hivatal felé, hogy a KIR-ben feldolgozott dokumentumokat az intézmény saját honlapján is megjelentethesse elektronikus formában. Tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, egyszer, az OSAP - jelentés megküldését követõ tizenöt napon belül felül kell vizsgálni. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat. Felelős:intézményvezető A pedagógiai program másolati példánya minden csoportban is megtalálható, ami a szülők számára nyomtatott formában bármikor hozzáférhető. A dokumentumok elhelyezéséről és a szóbeli és írásbeli tájékoztatás megkérésének módjáról a szülők a nevelési év kezdésekor tájékoztatást kapnak az óvodavezetőtől. Az óvoda lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők az óvodai beiratkozás előtti nyílt napokon is választ kapjanak kérdéseikre. Tájékoztatás a tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő nevelési évben a nevelő munkához szükség lesz. Felelős:intézményvezető Időpont: a megelőző nevelési év évzáró szülői értekezlete 14. Lobogózás szabályai A 132/2000. (VII.14.) kormányrendelet értelmében „A nemzeti lobogót állandóan kitűzve kell tartani.” A kormányrendelet a középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről előírja a középületek számára a megfelelő méretű zászló kitűzését, illetve a fel lobogózás szabályait. A zászló állandó minőségének megtartásáról a vezető gondoskodik. 15. A fakultatív hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása Az óvoda biztosítja a szülő kérése alapján a gyermek számára a történelmi egyházak által szervezett fakultatív hit-és vallásoktatást. Ehhez szükséges az óvoda és az egyház között létrejött együttműködési megállapodás, az egyház által biztosított hitoktató. Az óvodával kötött megállapodás alapján a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés folyamatát. Az óvoda biztosítja a tevékenységhez szükséges feltételeket. Az óvodában, tiszteletben kell tartani a gyermekek, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához írásban ki kell kérni a szülői szervezet véleményét. A hit és vallásoktatás igénylésének eljárásrendje: A történelmi egyházak képviselőinek kezdeményezésére, minden év szeptember első hetében kerül sor a szülői igények írásbeli megkérésére. Az igényeket az intézményvezető helyettes összesíti és továbbítja az egyház képviselőjének, aki a vezetővel történt egyeztetés után a kialakított szervezeti rendnek megfelelően, kezdi meg tevékenységét az intézményben. Az általuk tartott foglalkozások, napirendbe építve, elkülönülten az óvodai foglalkozásoktól kerülnek megvalósításra. 16. Hivatali titok megőrzése Az intézmény minden dolgozójának kötelessége a hivatali titok megtartása. A közalkalmazott nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az óvoda érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése súlyos vétségnek minősül. Az óvoda valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni. Hivatali titoknak minősül: amit a jogszabály annak minősít a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adat továbbá, amit az intézmény vezetője az adott ügy, vagy a zavartalan működés biztosítása, illetve az intézmény jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban írásban annak minősít. 17. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség vezetői beosztást betöltők részére. Általános rendelkezések Jogszabályi háttér Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII.tv. 11.§ (6.) bekezdés. A vagyonnyilatkozat-tétel személyi hatálya kiterjed az intézmény alkalmazásában álló mindazon személyre, aki döntésre vagy ellenőrzésre jogosult, azaz: az intézmény vezetője az intézmény vezető helyettese A vagyonnyilatkozat-tétel hatálybalépése A kihirdetés napjától számítva a visszavonásig érvényes. Felülvizsgálat módja Jogszabályi változás A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően, b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás-munka vagy feladatkör megszűnését követő 30 napon belül. c) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha a törvény eltérően nem rendelkezik 2 évenként köteles eleget tenni. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget c) pontban foglaltak esetében az esedékesség évében június 30-ig kell teljesíteni. Nem kell a b) pont szerint vagyonnyilatkozatot tenni a közszolgálatban álló személy foglalkoztatására irányuló jogviszony áthelyezéssel történő megszűnésekor, feltéve, ha az áthelyezés vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörbe, illetve feladatkörbe történik. A vagyonnyilatkozat őrzésért felelős személy Az intézményvezető esetében a fenntartó, az intézményvezető helyettes esetében pedig a munkáltatói jogkört gyakorolja, az óvodavezető. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni. A vagyonnyilatkozat átadásának, nyilvántartásának, tárolásának szabályai A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról a szükséges nyomtatványokat is tartalmazó tájékoztató átadásáról a munkáltató gondoskodik. A vagyonnyilatkozat egyik példányát a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A nyilatkozó és a munkáltató megbízásából az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban kerül sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. /Az azonosító betűjelből és számsorból áll./ A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékot – a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányát is – csak a jogszabályban meghatározott vagyonosodási vizsgált során az eljáró szerv bontja fel. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős személy ellenőrzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha a jogszabály rendelkezései szerint döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről. A jogszabályszerűen lezárt vagyonnyilatkozat elhelyezése a vezető esetében a fenntartónál, a helyettes esetében az intézmény páncélszekrényben történik. 18. A telefonhasználat eljárásrendje A dolgozó a mobil telefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében, néma állapotban tarthatja magánál és csak kivételes, sürgős esetben használható. Az intézményi vonalas telefon kivételes, sürgős esetben használható magáncélra. A pedagógus a gyermekek között munkaidejében mobiltelefonját magáncélú beszélgetésre sem a csoportszobában sem az udvaron nem használhatja. 19. A helyiségek használati rendje Az intézmény zárva tartásának ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézmény vezetője a fenntartóval egyeztetve határozza meg és azt a szülők és az alkalmazotti közösség tudomására hozza értesítés formájában. Az óvoda működési rendjére vonatkozó szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza az óvoda helyiségeinek használatára a gyermekek kíséretére az étkeztetésre vonatkozóan A dohányzás szabályaira vonatkozó előírásokat a magasabb jogszabályok szabályozzák. A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túl igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie, a használat céljának és időpontjának megjelölésével. Az intézmény helyiségeinek nyitvatartási időn kívüli használatát indokolt esetben a vezető írásban engedélyezi. A nyitva tartástól eltérő időponttól az engedélyezett helyiséghasználat esetén értesíteni szükséges az épület riasztását biztosító szervet. Az óvoda helyiségeit csak rendeltetésének megfelelően lehet használni. Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: A közös tulajdont védeni. A berendezéseket rendeltetésszerűen használni. Az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni. Az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni. Tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni. A munka és egészségvédelmi szabályokat betartani. Az intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet! 20. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének rendje 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 13. § 2 h) pontja, a 229/2012. (VIII.28.) Korm. rend, 30. § (6) bek. valamint a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 30. § (6) bek. alapján a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának eljárásrendje az intézményben az SzMSz mellékletében kiadott szabályzatban kerül meghatározásra. A Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni az óvoda: kezelésében lévő közérdekű adatok, közérdekből nyilvános adatok, valamint közalkalmazottainak, munkavállalóinak közérdekből nyilvános adata (továbbiakban együtt: közérdekű adat) igénylésénél, továbbá az óvoda hatásköre és illetékessége szerint kezelésében álló közérdekű adatok közzétételénél. A közérdekű adat fogalmát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény határozza meg. Ennek értelmében közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, Így különösen: a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek az intézmény a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthető formában tesz eleget. Az adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezések az intézmény Adat és iratkezelési Szabályzatában találhatók. 21. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az intézmény jelenleg nem használ elektronikus iktató rendszert, a szabályozást az intézménybe érkezett és keletkezett elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésére alakítja ki. A Szabályzat célja: Az Intézmény működése során keletkező iratok elektronikus úton történő létrehozásának, archiválásának, továbbításának, valamint az elektronikus úton érkező iratok kezelésének, megőrzésének szabályzása. A Szabályzat személyi hatálya: A Szabályzat minden dolgozó számára kötelező érvényű, aki munkája során iratkezeléssel kapcsolatba kerül. A szabályzat bizalmas információkat tartalmaz az Intézmény működését illetően, ezért tartalma SZOLGÁLATI TITOK! A Szabályzat betartásának ellenőrzése: A Szabályzat betartásának ellenőrzése az intézményvezető feladata, melyet rendszeres időközönként elvégez. Az ellenőrzés végrehajtása előzetes bejelentés nélkül történik! A Szabályzat tárgyi hatálya: kiterjed a védelmet élvező iratok teljes körére, felmerülésük és feldolgozási helyüktől, idejüktől és az iratok fizikai megjelenési formájuktól függetlenül, kiterjed az intézmény tulajdonában lévő, valamennyi informatikai berendezésre, valamint a gépek műszaki dokumentációira is, kiterjed az informatikai folyamatban szereplő összes dokumentációra (fejlesztési, szervezési, programozási, üzemeltetési), kiterjed a rendszer- és felhasználói programokra, kiterjed az adatok felhasználására vonatkozó utasításokra, kiterjed az adathordozók tárolására, felhasználására. Az elektronikus iratkezelés (adatkezelés) során használt fontosabb fogalmak: Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; Különleges adat: a)faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat; Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat; ÉRTELMEZÉSEK: Elektronikus irat: számítástechnikai program felhasználásával elektronikus formában rögzített, készített, elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón kezelnek, tárolnak; Funkciók: Érkeztető: a küldemény küldőjét, érkeztetőjét, belső címzettjét, az érkeztetés dátumát, az elektronikus úton érkezett küldemény sorszámát, a küldemény adathordozóját, fajtáját és érkezési módját rögzíti az iktatókönyvben, vagy külön érkeztető könyvben. Az érkeztetési adatok rögzítése, megtekintése, módosítása, lezárása, a küldemény bontása. Szignáló: az ügyben eljárni illetékes vezető kijelöli a szervezeti egység és/vagy ügyintéző személyt, az ügyintézési határidő és a feladat meghatározása az érkeztetési vagy iktatási iktatókönyvben személyesen vagy a szignáló írásbeli utasítása alapján. Iktatást végző: az irat nyilvántartásba vétele, iktatószámmal való ellátása az irattári tervnek megfelelően az iktatókönyvben. Az iratot továbbíthatja a vezetőnek, feljegyzést rögzíthet, ügyiratot lezárhat, irattárba tehet, az ügyiratot/iratot expediálhatja, továbbíthatja. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik fél számára hozzáférhetővé teszik. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki / vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetőleg a végrehajtással adatfeldolgozót bízhat meg. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki / vagy amely az adatkezelő megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. Adatbiztonság: az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy a megsemmisülés ellen. Iratnak minősül: Minden olyan írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármilyen eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült újság, folyóirat, vagy könyvjellegű kéziratok. Iratkezelő: Az a személy, aki munkája során irattal foglalkozik, iratot hoz létre, továbbít, vagy fogad. Ellenőrzés: Az a folyamat, amikor a Szabályzat betartását a vezető ellenőrzi. Az iratkezelés elektronikus technikai feltételeinek biztosítása a rendszergazda hatáskörébe tartozik. Az iratkezelés szakmai felügyeletét az intézményvezető látja el. A vezető a szakmai felügyelet keretén belül: rendszeresen, illetve szúrópróbaszerűen ellenőrzi az iratkezelési tevékenység szabályszerűségét, az észlelt problémákról tájékoztatja az érintett felelőst, ajánlásokat fogalmaz meg a szabálytalan vagy ésszerűtlen gyakorlat megváltoztatása, illetve az ügyviteli folyamatok megszervezése körében. Elektronikus Iratok létrehozása: Elektronikus irat létrehozása számítástechnikai eszközökkel történik. Az elektronikus úton keletkezett iratnak számítástechnikai eszközökön történő tárolása fájlokban történik. Az elektronikus iratokat lehetőleg olyan eszközön és formátumban kell létrehozni, melyek a felhasználás helyétől függetlenül ugyan azt az eredményt nyújtják. Kerülni kell a nem járatos fájlformátumok használatát és egyúttal törekedni kell a népszerű formátumok használatára. Minden fájlnak három fő tulajdonsága van: név, kiterjesztés, hely, továbbá, az iratkezelés szempontjából fontos tulajdonságai (attribútum): létrehozás dátuma, utolsó módosítás dátuma, utolsó hozzáférés dátuma, rejtett, írásvédett Az elektronikus úton létrehozott iratok végleges, jóváhagyott változatát ki kell nyomtatni, el kell látni a megfelelő azonosítókkal, továbbá megőrzés céljából archiválni kell. Azokat a dokumentum fájlokat, melyek várhatóan nem változnak meg, vagy nem cél a későbbiekben a megváltoztatása, írásvédetté kell tenni! (a kívánt fájlra jobb egérgombbal kattintva a Tulajdonság menüpont alatt az írásvédett tulajdonságba bal egérgombbal kattintva pipát kell tenni. Ettől kezdve a fájlt csak más néven lehet elmenteni, az eredeti tartalom nem változik meg.) Fájlok elnevezéseinek alapelvei: A fájl neve lehetőleg utaljon a tartalomra, a későbbi könnyebb azonosíthatóság érdekében, A fájl nevében a szóköz karaktereket lehetőség szerint _ karakterrel kell helyettesíteni, Ha lehetséges, kerülni kell az ékezetes betűk használatát, A fájlok elhelyezése mappákban történik. Az összetartozó fájlokat célszerűen egy mappában kell elhelyezni. A mappa nevének megválasztásakor a fájl elnevezéseinek alapelveit kell betartani. Elektronikus iratok küldése, fogadása Az elektronikus iratok e-mailben továbbíthatók, valamint elektronikus iratot e-mailben fogadhatunk. Elektronikus iratot Interneten keresztül le lehet tölteni, ki lehet tölteni. Az e-mailben érkező elektronikus iratot úgy kell tekinteni, mintha az hagyományos úton érkezett volna. Lehetőség szerint ki kell nyomtatni, iktatni kell, az iktatás során fel kell tüntetni az e-mail feladóját, az érkezés időpontját, illetve a sorszám előtt „e-mail” szöveggel kell külön is megjelölni, valamint papír alapon is meg kell őrizni. Az elektronikus úton elküldött irat megérkezéséről lehetőség szerint igazolást kell kérni! Az igazolásról kapott dokumentumot papír alapon meg kell őrizni és az irathoz kell csatolni. Az óvoda vezetője felelős: az iratok szakszerű és biztonságos megőrzéséért az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok iktatási rendszerének kialakításáért, működtetéséért, felügyeletéért, kijelöli a számítástechnikai rendszerének biztonsági követelményeiért általánosan és a rendszer üzemeltetéséért önállóan felelős személyt, az Iratkezelési Szabályzat elkészítéséért, jóváhagyásáért, szabályszerűségéért és a feladatoknak megfelelő célszerűségéért, a szervezeti egységek vezetőivel együttműködve az iratkezelés személyi és szervezeti feltételeinek kialakításáért, az Iratkezelési Szabályzatban foglaltak végrehajtásának rendszeres ellenőrzéséért, a szabálytalanságok megszüntetéséért, szükség esetén a szabályzat módosításának kezdeményezéséért, az iratkezelést végző, vagy azért felelős személy szakmai képzéséért és továbbképzéséért, egyéb jogszabályokban meghatározott iratkezelést érintő feladatokért. A dokumentumok tárolása és kezelése a vezető feladata. A jogosultságokat a szervezeti egységek vezetőinek egyénekre bontott jogosultsági javaslata alapján a vezető állítja össze. A jogosultságok beállítása, illetve módosítása a vezetői engedélyezést követően a rendszergazda feladata. 22. Az iratkezelés szervezeti rendje A szabályozás célja: Az óvoda iratkezelését úgy kell megszervezni, és az adatokat úgy kell rögzíteni hogy: az irat útja pontosan követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen, szolgálja az óvoda és annak valamennyi szervezeti egysége rendeltetésszerű működését, feladatainak eredményes és gyors megoldását, az irattári tervben meghatározott ideig biztosítsa az iratok épségben és használható állapotban való őrzését és a maradandó értékű iratok levéltári átadását. Az ügyvitel és ügyiratkezelés szervezeti rendje, a felügyeletet ellátó vezető Az intézményi feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezését, intézését, az ügyeket kísérő iratkezelést, valamint ezek ellenőrzését az intézmény vezetője irányítja az alábbiak szerint: A vezető elkészíti és kiadja az intézmény ügyviteli és iratkezelési szabályzatát jogosult az intézménybe érkező küldemények felbontására (ha ezt az fenntartja magának) jogosult kiadványozni kijelöli az iratok ügyintézőit meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét ellenőrzi, hogy az iratkezelés a vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai szerint történjen figyelemmel kíséri az iratkezelésre vonatkozó jogszabályokat és annak változásainak megfelelően módosítja az iratkezelési szabályzatot irányítja és ellenőrzi az óvodatitkár és a rendszergazda munkáját előkészíteti és lebonyolítja az irattári anyag selejtezését és levéltári átadását intézkedéseket kezdeményez az iratkezelési hiányosságok megszüntetése érdekében az irattári anyag károsodását előidéző rendkívüli esemény alkalmával közreműködik a hibaelhárítás és az anyagmentés megszervezésben rendszeresen ellenőrzi az irányítása alá tartozó ügyintézés és iratkezelés jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelő végrehajtását, informatikai rendszer vonatkozásában meghatározza az üzemeltetéssel és ellenőrzéssel kapcsolatos munkakörhöz szükséges informatikai ismereteket, kijelöli a számítástechnikai rendszer biztonsági követelményeiért felelős és a rendszer üzemeltetéséért önállóan felelős személyt jelen szabályzat, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján ellenőrzi az iratok védelmét és az iratkezelés rendjét A hiányzó, illetve elvesztett iratok ügyének rendezése Az ügyirat elvesztése, jogtalan megsemmisítése, hiánya munkajogi felelősségre vonást von maga után. Az ügyirat elvesztésének, jogtalan megsemmisítésének, eltűnésének okát és körülményeit - az irat eltűnésének észlelésétől számított 3 munkanapon belül az óvoda vezetőjének ki kell vizsgálnia. Bélyegzőkkel kapcsolatos rendelkezések A intézmény bélyegzőnek lenyomatát és a kiadmányozás rendjét jelen Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza. Záró rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat elkészítése az intézményvezető felelőssége, az óvoda nevelőtestülete fogadja el, az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény ................................ határozattal jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően Módosítása: az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a fenntartó, a nevelőtestület, a szülői közösség és a KT elnöke és a jogszabályi kötelezettség. Az SZMSZ nyilvánossága: A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az intézmény minden alkalmazottjával, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel és meghatározott körben használják helyiségeit. Az SZMSZ-ben foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. A hozzáférhetőség biztosítását jelen Szabályzat tartalmazza. ZÁRADÉK Készítette: ………………………….. 2016. január óvodavezető Ph. Nyilatkozatok A szülői képviselet, a Mesevár óvoda és Bölcsőde SzMSz-ének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez (a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, az intézmény, tájékoztatási kötelezettsége, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban) a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Kelt: ………. év …………………… hó …….. napján ………………………………………… A szülői szervezet elnöke A ..................................................... intézmény nevelőtestülete határozatképes ülésén készült jegyzőkönyvben szereplő ……….. %-os igenlő elfogadó határozat alapján ……….. év ………………………… hó ………. napján a Szervezeti és Működési Szabályzatát ................................................ határozatszámon elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. ………………………………………… …………………………………………… nevelőtestület képviselője nevelőtestület képviselője ………………………………………… …………………………………………… nevelőtestület képviselője nevelőtestület képviselője Kelt: …………………………... …………………………………………… óvodavezető Ph ........................................... , 2016. ................................................... Az elfogadott szervezeti és működési szabályzat kihirdetésének napja: Pedagógiai program
PEDAGÓGIAI PROGRAM Készült: Nagyvázsony, 1998. szeptember Módosítva: Nagyvázsony, 2004. május Nagyvázsony, 2010. december Nagyvázsony 2013. július „Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömet. De, hogy mit fogad el; azt bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik javára, amit maga is megkíván.” (Kodály Zoltán) Ajánljuk a programot azoknak, akik azonosulni tudnak azzal, hogy a kisgyermekkor fejlesztésének közege, nyelve, eszközrendszere a játék és a mese, akik elfogadják, hogy az egyéni képességfejlesztés és az olyan feltételek teremtése fontos, amelyben a gyermek életkorának és képességeinek megfelelően fejlődhet, akik a gyermek által teremtett közeget (játéktér) rendezett világként szemlélik, pedagógusként pedig szakmai és tárgyi tudásukat különféle helyzethez tudják alkalmazni. ADATLAP Az óvoda neve: Mesevár Óvoda és Bölcsőde Címe: 8291 Nagyvázsony Petőfi S. u. 13.15. A program neve: Pedagógiai Program Az óvoda felügyeleti szerve: Nagyvázsony Község Önkormányzata Jogállása: Önálló Gazdálkodása: Önállóan működő költségvetési szerv Szakágazati jele: 851020 Szakfeladatai: 881011 Óvodai nevelés, ellátás A program érvényességi ideje: 6 év Tartalomjegyzék 1. Az óvoda gyermekképe, arculata, szerkezete 6 1.1. Gyermekképünk 6 1.2. Óvodakép 8 1.3. Az óvoda szerkezetének bemutatása, személyi feltételek 10 2. Az óvodai nevelés célja, feladatai 11 2.1. Az óvodai nevelés célja 11 2.2. Az óvodai nevelés feladatai a személyiségfejlesztés területén 15 2.2.1. Az egészséges életmód alakítása, egészségnevelés 15 2.2.1.1. Környezet-egészségügy 18 2.2.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 22 2.2.3. Anyanyelvi-, az értelmi fejlődés, és nevelés megvalósítása 23 2.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének elvei 25 2.4. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 31 3. Az óvodai nevelésünk rendszere, elemei, modellje 32 3.1. Az óvodai nevelés rendszere 32 3.2. A rendszer elemei 34 3.2.1. Az anyanyelvi nevelés és kommunikáció kiemelt feladata és szerves része óvodai nevelésünknek. 34 3.2.2. A nevelés alapvető keretei: gondozás, egészséges életvitelre nevelés, erkölcsi, közösségi nevelés, szocializáció 34 3.2.3. Az óvodai élet tevékenységformái 36 3.2.4. A fejlesztés tartalmi eszközei 39 3.2.5. Kapcsolatok külső nevelési színterekkel: 41 4. Kiemelt nevelési elveink 42 5. A nevelés keretei 43 5.1. Gondozás, egészséges életvitelre nevelés 43 5.2. Erkölcsi, közösségi nevelés, szocializáció 47 6. A gyermekek tevékenységi formái 50 6.1. Játék 50 6.2. Munka 54 7. A fejlesztés tartalmi eszközei 57 7.1. Anyanyelvi nevelés 57 7.1.1. Logopédia 62 7.2. Verselés, mesélés 63 7.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 66 7.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 69 7.5. A külső világ tevékeny megismerése 72 7.5.1. Környezetvédelmi nevelés 75 7.5.2. Matematikai tapasztalatok szerzése 76 7.6. Egészségfejlesztő testmozgás 79 8. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 82 9. Baleset megelőzés 85 10. A pedagógiai program feltétel - rendszere 91 10.1. Apedagógiai program személyi feltételei 91 10.2. Továbbképzés, önképzés 92 10. 3. Tárgyi feltételek 92 11. Az óvoda szakmai dokumentumai 93 11.1. Észrevételek, vélemények, elemzés 94 12. Mellékletek 95 12.1. A német nemzetiségi nevelés programja 95 12.2. Pedagógiai Program eszköz és tárgyi feltételeinek, felújítási munkálatainak igénye az elkövetkezendő öt évben 120 12.3. Fejlesztő pedagógiai 122 12.4. Hagyományőrzés 125 12.6. A somadrin oldat hatása a gyermeki szervezetre 143 12.7. A bölcsőde szakmai programja 144 1. Az óvoda gyermekképe, arculata, szerkezete „Én tiszta vagyok, mint az ég, Én tiszta vagyok mint a levegő, Azt nem is lehet látni. Akkor engem sem látni? Az a semmi? Akkor most megfestem magamat. Akkor most nem is lehet semminek nevezni.” 1.1. Gyermekképünk Gyermekképünk, egy sokoldalúan, harmonikusan fejlődő gyermek, aki testileg, lelkileg egészséges, edzett, szellemi, erkölcsi és biólógiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény. Nyitott az őt körülvevő világ ingereinek befogadására. Azokhoz jól alkalmazkodik, képes kezdeményező szerepvállalásra. Érdeklődő, kreatív, kitartó, önérvényesítő. Önként, a saját teljesítő képességének megfelelően tevékenykedik. Nyíltan, szorongásmentesen beszél. Tőle elvárható szinten elmélyülten önmaga által, majd a felnőttek által ajánlott dolgokkal képes leleményes önállósággal foglalkozni. Keresi a kivitelezés lehetőségeit, a legjobb megoldást. Jól érzi magát a közösségben. Az új, változó és gazdag benyomásokkal való találkozás örömet jelent számára. Örömben, nyugalomban, szeretetteljes légkörben éli meg mindennapjait. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik egyéni ütemben, sajátos módon fejlődnek, egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesülnek és ameglévő hátrányaik csökkennek. Akik ebben a rohanó világban is képesek szeretetet adni, és másokért tenni, a különbözőséget elfogadni. Igénylik a társakkal való együttműködést, képesek mások, illetve egymás véleményét meghallgatni, elfogadni, kompromisszumot kötni. Az óvodánk nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Kulturális, történelmi és környezeti hagyományaink alapjának átörökítésére törekszünk a család segítségével. A mai értékeket vesztett rohanó világban gyermekeink korukhoz mérten érezzék meg a család, az óvoda, lakóhelyünk szerepét, fontosságát, szeressék azt, és tőlük elvárható szinten becsüljék meg, cselekvően tegyenek érte. Legyenek büszkék arra, hogy Nagyvázsony történelmi értékeket képvisel. „Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes. Azt, hogy hogyan éljek, mit tegyek, Mind az óvodában tanultam meg. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme, amit ott tanultam: Ossz meg mindet másokkal! Ne csalj játékban! Ne bántsd a másikat! Mindent oda tegyél vissza, ahonnét elvetted! Rakj rendet magad után! Ne vedd el a másét! Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál! Evés előtt moss kezet! Húzd le a vécét! A frissen sült sütemény és a hideg tej tápláló! Élj mértékkel! Mindennap tanulj, gondolkodj, rajzolj, Fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset! Délutánonként szundíts egyet! A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét és ne szakadj el egymástól! Ismerd fel a csodát!” ROBERT FULGHUM 1.2. Óvodakép Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3 éves korától az iskolába lépésig. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő) a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskoláskorba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodánkat 1897-ben alapították, melynek 100. évfordulóját 1997. júniusában ünnepeltük. A 110 éves évforduló keretén belül intézményünk a Mesevár Óvoda nevet vette fel, 2007-ben. Óvodánk községi környezetben, tágas udvarral a település közepén helyezkedik el. A gyermekek 2/3-a Nagyvázsonyból, a másik 1/3-a a körjegyzőség területéről (Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó) érkezik. A szülők elvárása az óvodával szemben elsősorban a kisgyermekkor védelme, felhőtlen gyermekéveinek támogatása, segítése, hosszabb távú pozitív értékek erősítése és az iskolai életre való felkészítése. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti és biztosítja a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását, valamint nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk a hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban migráns) gyermekeinek óvodai nevelésben az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Négy csoportos óvodánk barátságos, világos termekkel, melegítő konyhával rendelkezik. Óvodánk férőhelye 100 fő. Törekszünk arra, hogy a 3 év folyamatában a csoportban dolgozó óvónők személye változatlan legyen. Tágas, gondozott udvarunkban, biztonságos, esztétikus kültéri játékok találhatók. A 4 csoportnak 3 öltöző és 3 mosdó áll rendelkezésére. Termeink jól felszereltek, hűen tükrözik az adott csoport egyéni arculatát, mind a játékok, mind szakmai felszereltség terén. Bölcsődével bővült intézményünk 2003-ban, mely 12 gyermek gondozására ad lehetőséget. A bölcsődei részleg egy csoportszobából, mosdó és öltöző helyiségekből áll. Ebben az épületrészben kapott helyet egy tágas, jól felszerelt tornaterem is. Gyermekközpontú intézményünk már a bölcsődébe, majd az óvodába lépés pillanatától nagy hangsúlyt fektet az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkörre, a gyermekek fogadására. Különös gonddal figyelünk a nehezen szocializálható, érzékszervi, mozgássérült gyermekekre. Ugyanígy teszünk a kiemelkedő képességű gyermekek esetében is. Igen fontosnak tartjuk az egészséges életmódra nevelést, a gyermekekre ebben az életkorban jellemző erőteljes testi fejlődése, a szokásalapozás legoptimálisabb időszaka miatt. Ennek érdekében lehetőséget biztosítunk a gyermekek fokozott mozgásigényének kielégítésére. A preventív láb és testtartásjavító tornát beépítjük a mindennapos testnevelések folyamatába. Óvodánk koncepciója: erkölcsi-szociális érzelmek, pozitív értékek alakítása. A társadalmunk negatív tendenciái nehezítik és gyengítik a hosszabb távú pozitív emberi értékek alapozását. A közös együttléteken, a közösen végzett munka során, olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítünk, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, önzetlenség. Érezzék át a gyermekek ezek fontosságát. Legyenek képesek észrevenni az emberi kapcsolatokban a jót és a rosszat. A játék koncepciója a játékidő folyamatossága garancia arra, hogy a gyermekek legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége és leghatékonyabb eszköze legyen nevelésünknek. Biztosítjuk minden gyermek számára a feltételeket, élményeket, eszközöket (félkész és szimbolikus). Emellett lehetővé tesszük, hogy saját elképzeléseiket valósíthassák meg az évszakokhoz, ünnepekhez, irodalmi élményeikhez kapcsolódó játékaikban. Élő gyakorlat óvodánkban a barkácsolás és a fejlesztő játékok. A mese-vers a nyüzsgő óvodai életben, zaklatott világunkban jelentse a gyermeknek a csend szigetét. Legszorosabban fonódik össze az anyanyelvi neveléssel, zenével, énekkel, játékkal. A mese-vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, jó alkalom a bensőséges gyermek-felnőtt együttlétére. Óvodánk környezetében, életében található természeti, társadalmi, kulturális értékek, szokások, hagyományok, ősi-népi kismesterségek felelevenítése, megismertetése, megünneplésének beépítése az óvoda életébe, programjába. (idegenforgalmi sajátosságok, Kinizsi-vár, Szt. Mihály nap) A nevelési és fejlődési hátrányokkal küszködő gyermekek differenciált fejlesztése, a részképességekben elmaradt gyermekek felzárkóztatása, a szociális hátrányok kompenzálása, fejlettségi szintjük megismerése, elemzése egyénre szabott fejlesztése fő feladata programunknak. 1.3. Az óvoda szerkezetének bemutatása, személyi feltételek Mesevár Óvoda és Bölcsőde Nagyvázsony Petőfi u. 13-15. Fenntartó: Barnag, Mencshely, Nagyvázsony, Pula, Vöröstó Önkormányzatai Óvodák száma: Csoportok száma: Óvodapedagógusok száma: Dajkák száma: Külső segítők: 1 4 9 Ebből: Intézményvezető: 1fő Fejlesztő pedagógus: 4 fő Német nemzetiségi: 3 fő 5 Logopédus: heti 3-5 órában Orvos, védőnő, családsegítő-és gyermekjóléti szolgálat vezetői, alkalmanként Az óvodánkban a nevelőmunka kulcs–szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Feladata, hogy megvalósítsa a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. Az óvodapedagógusi tevékenység és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzá járul az óvodai nevelés eredményességéhez. A dajka feladatai: gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hat az óvodás gyermekek fejlődésére tiszteli a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás a jellemző nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítja türelmes, kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását az óvodapedagógus által meghatározott napirend szerint segíti a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában az óvodapedagógus mellett a nevelési tervnek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoport életében 2. Az óvodai nevelés célja, feladatai 2.1. Az óvodai nevelés célja Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciója: óvó-védő, szociális, nevelő–személyiség-testifejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Óvodai nevelésünk célja a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, a hátrányok csökkentése, az egyéni, életkori sajátosság és érési tempó figyelembevételével. Óvodánkban a családi nevelést kiegészítve arra törekszünk, hogy olyan fejlettségi szintre juttassuk el a gyermekeket, melyek alkalmassá teszik az iskolába lépésre és megkönnyítik a társadalomba való beilleszkedést, tisztelje, ápolja lakóközössége hagyományait. Célunk az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, nyugodt, derűs légkör megteremtése, amelyben biztosítjuk a játékra és a mesére-versre épülő változatos tevékenységet. Óvodánk küldetésnyilatkozata Mottónk: legyen óvodánk olyan hely, ami örömforrás a gyermeknek, a szülőnek, a benne dolgozónak egyaránt, ahol felelősséget kell vállalnia gyermekért, önmagunkért, másokért. Célunk - Miért vagyunk? Az intézményes nevelés – így az óvoda (másodlagos szocializációs színtér) alapvető feladata a kultúra átadása az életkori sajátosságokhoz optimálisan illeszkedő nevelési módszerekkel oly módon, hogy abban az örök emberi értékek saját kultúránk színeivel gazdagodjanak. Kit akarunk szolgálni? Elsősorban a gyermeket. Mindent érte, miatta és vele történik az óvodában. Szeretnénk biztosítani a családi nevelés folyamatosságát, kiegészítve azt, a családdal együttműködve. Tevékenységrendszerünk- Mit akarunk elérni? Fő feladatunknak tartjuk a 3-7 éves (szükség esetén 8 éves) gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének (érési jellemzőik) szem előtt tartásával az egészséges személyiségfejlesztést, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítását, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzését. a gyermekek kapcsolatteremtő képességének fejlesztését -, hogy környezetükkel jól tudjanak kommunikálni, az énkép – önismeret – önértékelés képességét -, hogy képesek legyenek helyzetüket felmérni az óvodai csoportban, később a társadalomban, értékek – normák kialakítását -, hogy megtanulják az egymásra figyelést, együttérzést, egymáshoz alkalmazkodást, az érzelmek feletti kontrollt, az erkölcsi értékeket (a jó – rossz felismerését, az őszinteséget, az igazmondást) a nevelő személyes példáján keresztül, rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítását, a testi képességek, a fizikai erőnlét fejlesztését, korukhoz mérten megfelelően ismeretekkel rendelkezzenek, ápolják a hagyományokat, védjék az értékeket, a környezetet, ünnepeinken koruknak megfelelően vegyenek részt. Értékeink- Miben hiszünk? Hiszünk abban, hogy szeretetteljes pedagógiával már óvodás korban megalapozhatjuk az érzelmi kötődést a társakkal szemben. A nevelési feltételek sajátos megszervezésével lehetővé tesszük a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi – lelki, szociális, mentális és értelmi érettség kialakulását, tanulási zavarok mellőzését. Az óvodás gyermek a szépre fogékony és szomjas a tudásra. Az úton, ami a műveltséghez vezet, mi, óvónők fogjuk a kezét először és mi irányítjuk első lépéseit. Rajtunk áll, hogy megtanul-e járni, tovább megy-e majd az úton egyedül is, hogy művelt felnőtté váljon. Hiszünk a gyermekben, hiszünk abban, hogy szükség van a munkánkra! Szabályaink, normáink Egyetemes emberi értékek adnak alapot a megfelelő megfogalmazáshoz: az Én tisztelete, a különbözőség elfogadása, nyitottság, őszinteség, szeretet, udvariasság, a család, a haza tisztelete, szeretete felelősségtudat (erkölcsi és magatartási értékek) a kultúra iránti érzékenység, a hagyomány tisztelete, a természetes környezet harmóniája, az élet tisztelete. Ebből következik: … szeressük a gyermeket olyannak, amilyen; tetteinkkel sugározzuk a feltétel nélküli szeretetet! … tisztelnünk és becsülnünk kell a gyermekben az embert, az egyént! … örüljünk minden egyes napnak, tegyük kellemessé a napokat a meleg, családias, szeretetteljes légkört biztosítva! … be kell tudnunk ragyogni a gyermekek világát úgy, hogy a mindennapos együttlét élmény, öröm legyen mindannyiunk számára! … legyünk a gyerekek között, együtt, s velük! – bizalom, nyitottság, őszinteség … legyünk hitelesek! – mindig úgy adjuk önmagunkat, ahogyan érzünk. … tudjunk mások szemével látni, fejével gondolkodni, szívével érezni! – empátia becsüljük és tiszteljük felnőtt társainkat, munkájukat, bizalommal, őszintén forduljunk egymáshoz, figyeljünk másokra, fogadjuk el egymás sikerét, ismerjük önmagunkat, mert csak így lehetünk képesek a ránk bízott gyermekeket nevelni, értékeket követni – önmagunkat, saját személyiségünket adva. szervezett nevelőmunkánk során játszva, játékba ágyazottan nyújtsunk sokrétű ismereteket, biztosítsunk széleskörű tanulási lehetőségeket. Legfontosabb feladatunk, hogy gyermekeink megtalálják a boldogságot, hogy megtapasztalják örömteli játékaik során a szabadság felelősségét, a döntés megannyi lehetőségét, a választás kihívásait. lehetőségeinkhez mérten a gyermeki élet köré, a gyermekvilág nézőpontjának megfelelően szervezzük meg, némiképp rendezzük át, de a maga teljességében mutassuk meg, tegyük érzékelhetővé, megtapinthatóvá, végigjárhatóvá, megízlelhetővé a környező világot. Céljainknak megfelelve, elősegítjük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a hátrányok leküzdését, a gyermeki személyiség kibontakozását az életkor és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. 2.2. Az óvodai nevelés feladatai a személyiségfejlesztés területén Szükségesnek tartjuk, hogy az óvodába lépés pillanatától kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, környezet-egészségügy az érzelmi nevelés, az erkölcsi és a közösségi nevelés anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. 2.2.1. Az egészséges életmód alakítása, egészségnevelés Az egészséges életmód alakítása kiemelt jellegű feladatunk. Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életviteligényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. A gyermekek megismerését a beíratáskor felvett anamnézis-lap segíti. Folyamatos megfigyeléssel, testsúly, testmagasság összehasonlító mérésével követjük a gyermekek fejlődését. Sajátítsák el a megfelelő egészségügyi szokásokat, ismerjék fel a legalapvetőbb testi szükségleteiket, és maguk is járuljanak hozzá kielégítésükhöz. Tartózkodjanak, tevékenykedjenek szívesen a szabadban. Egészségesek, edzettek, alkalmazkodó-képesek legyenek, mozgásuk váljék összerendezetté. A gyermekek gondozásának alapja a gyermek és a felnőtt közötti meghitt, megértő viszony, valamint a család és az óvodában dolgozó felnőttek egységes elvárási rendszere. Mindezek megvalósításához biztosítjuk az egészséges, biztonságos, fejlesztő hatású környezetet a mosdóban, a csoportszobában, és az udvaron egyaránt. Munkánk során támaszkodunk a község orvosának, védőnőjének szakmai segítségére. A sós levegő gyógyító hatású különféle légúti és légzőszervi megbetegedésekre, bőr és ízületi problémákra. Ennek szellemében alakítottuk ki óvodánkban a sószobát. A gyermekek csoportokban, heti 2 alkalommal 25-30 percig játszanak ott. A foglalkozások célja azonban nemcsak az önfeledt játék, hanem az egészségmegőrzés, a jótékony sós klíma mesterséges biztosítása. / A Somadrin oldat hatása a gyermeki szervezetre: lásd: Mellékletben/ EGÉSZSÉGNEVELÉS Az egészségvédő és egészségfejlesztő magatartás elérésének feltétele azoknak az alapképességeknek az elsajátítása, amelyek az egészséget védik, fejlesztik (ha kell, korrigálják). Az egészség védelme és karbantartása tanítható, fejleszthető. Gyermekkorban az egészségre nevelésnek az élet további szakaszaira is kiható jelentősége van, ezért az óvodai egészségfejlesztés kiemelt nevelési terület Az óvodai nevelés immanens (elválaszthatatlan) része az egészség fejlesztésére és az egészségkárosodás megelőzésére irányuló egészségnevelő tevékenység. Az óvoda mindennapi nevelési programja az egészségvédelemre és egészségfejlesztésre épül, azaz az egészségnevelés az óvodai élet valamennyi szakaszára vonatkozik A szomatikus nevelés feladatai A személyi és környezeti higiénia fejlesztése Személyes tisztálkodás A gyermek a családból érkezik az óvodába, magával hozza az otthoni higiénés szokásokat, amelyek nem feltétlenül azonosak az óvoda mindennapos tisztálkodási, testápolási rendjével. A gyermek higiénés állapotának megítélése, szükség esetén a testápolás pótlása az óvodapedagógus bensőséges ellátását igényli. A legfőbb személyi higiéniás nevelési feladat: a kézmosás szokássá fejlesztése, a saját személyi felszerelés használata. Alapkövetelmény, hogy a személyi higiénés felszerelés minden gyermek számára külön-külön álljon rendelkezésre Környezeti higiénia A környezethigiéniára nevelés magában foglalja az óvoda tisztaságának megóvását, szépítését, virágosítását: a foglalkoztatótermek szellőztetését, az ivóvíz higiéniáját, a helyes fűtés és világítás biztosítását, az udvar tisztán tartását, gondozását, a helyiségek, mellékhelyiségek takarítását (benne az önkiszolgálást is), a globalizált világ a természet megvédését, a hulladék kezelését, az energiával való takarékosságot is beemeli az óvodai nevelés kompetenciájába. (zöld óvoda cím) Az egészséges táplálkozás megkedveltetése Kisgyermekkorban a táplálkozás a fejlődés alapfeltétele. Az óvodáskorú gyermek táplálkozási szükségletét nem lehet a felnőttek szükségleteihez arányosítva levezetni, mert a kisgyermek anatómiai-biológiai sajátossága más. Nem az étel elkészítése, hanem az étkezés lebonyolítása alkotja az óvodapedagógus egészségpedagógiai feladatát. Az étkezéshez való előkészületben a gyermekek is vegyenek részt – életkori fejlettségüknek megfelelő szinten –, és legyenek részesei étkezéskor az önkiszolgálásnak. Az egészséges táplálkozás megkedveltetése érdekében szervezzen az óvodai csoport (szülőkkel, támogatókkal közösen) egészséghetet, vitamin napot, ismertesse meg az óvodapedagógus a gyermekeket új ízekkel, ismeretlen italféleségekkel, a gyermekek is vegyenek részt az ételkészítésben (saláta, gyümölcstál készítésében). Rendszeres mozgás biztosítása A gyermek mozgásigénye folyamatos kielégítésre vár. A mozgás segíti a gyermeket a környező világ jobb megismerésében, a környezet felfedezésében és meghódításában. A kisgyermek mozgásszükségletének kielégítése legnagyobb részt a játéktevékenység útján valósul meg, ennek megfelelően a mindennapi testnevelés középpontjában is a sok mozgással járó játék áll. A mozgásszükségletet a regenerálódást biztosító pihenés egészíti ki (csendes pihenő, alvás biztosításával, alvásigény figyelembe vételével). A gyermekek fokozott mozgásigényének kielégítését jól szolgálják az udvari játékok Mindennapi testnevelés A rendszeres mozgás biztosítását, a mozgáskultúra megalapozását, a motoros képességek fejlesztését a pedagógiai programban szereplő délelőtti és délutáni edző tevékenység, a mindennapi testnevelés szolgálja. Egészségpedagógiai cél a testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös (játékos, sportos) mozgás által kiváltott öröm átélése. Az óvodai testnevelés során alkalmazott mozgásformák alkalmasakká tehetik a gyermeket az életen át tartó sporttevékenység megalapozására. A mindennapos testnevelés edző (felfrissítő) jellegű gyakorlatai mellett korcsoportra szabott, testnevelési csoportos foglalkozás is tartható 2.2.1.1. Környezet-egészségügy Az embert körülvevő környezet jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és életkilátásait. Ugyanakkor az emberi tevékenység is megváltoztatja a környezetet és ez a kölcsönhatás mind az emberi egészségre, mind a környezetre komoly hatással van. A hatékony környezet-egészség ügyi oktatás, nevelés, hosszú távon érvényesülő prevenciós eszköz. A nevelés minden szinten-az óvodától kezdve, igen fontos. Éppen ezért e két terület (környezeti nevelés, egészségnevelés) csak egymással kölcsönhatásban tárgyalható- tervezhető. HAGYOMÁNYAINK Lakóhelyünk földrajzi helyzete, adottságai révén nevelő-oktató munkánkban több éve fontos minőségelem a környezeti és egészséges életmódra nevelés. Környezetünk megismerésének és óvásának igényét, óvodai hagyományait tudatosan alakítjuk a gyermekekben a foglalkozásokon és a rendszeres környezetvédelmi tevékenykedtetés során is. A papír- és szelektív hulladékgyűjtés, a külső-belső környezetünk alakításának hagyományai (faültetés, virágos környezet, élősarok) a Takarítási, Víz, Föld napi és Madarak, Fák, Állatok Világnapi programokba való bekapcsolódás egész éves tevékenykedtetés jelent a gyermekek számára. Óvodásaink testi- lelki fejlődésének megalapozására a családdal szorosan együttműködve szervezzük az egészségnevelő és prevenciós munkánkat. Egészséghetet és Vitamin- napokat, versenyeket szervezünk a gyermekek élettani sajátosságaihoz igazodva. A mozgás és a sport megszerettetése is központi feladatunk. Céljaink megvalósítása érdekében tudatosan alakítottuk helyi és megyei szintű partnerkapcsolatainkat, élünk a pályázati lehetőségekkel. HUMÁN ERŐFORRÁSOK Intézményünk valamennyi dolgozója elkötelezetten tevékenykedik a környezeti és egészségnevelési céljaink megvalósításában. Közép- és hosszú távú stratégiai terveinkben, Pedagógiai Programunkban, Éves munkatervünkben konkrét feladatokat rendelünk a kitűzött célokhoz. Az óvodapedagógus feladata, hogy segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne. Nevelési célunk, hogy az óvodáskorú gyerekek környezettudatos viselkedését megalapozzuk. Ebben a folyamatban a gyermekeket körülvevő felnőttek, a szülő, a pedagógus, a dajka példája elengedhetetlen. 2.2.1.2. A KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉS INTÉZMÉNYI ALAPELVEI, CÉLJAI Rendszerszemléletre nevelés elve Hosszú távú cél: Tegyük képessé a gyermeket arra, hogy a megszerzett ismereteiket össze tudják kapcsolni az életben tapasztalt valós dolgokkal, lássák meg a problémákat és az azok közötti összefüggéseket, keressenek választ, megoldást azokra. Természet és társadalom harmóniájának elve Hosszú távú cél: Alapozzuk meg gyermekeinkben a természet, az épített és társadalmi környezet- benne az emberharmóniájának megőrzését szolgáló szokásrendszert (értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg, esztétikailag) Felelős, elkötelezett, környezettudatos és kultúrált magatartással működjenek közre a szülőföld, a lakóhely, az óvoda esztétikus környezetének kialakításában, megőrzésében. Fenntarthatóság elve Hosszú távú cél: Alakítsuk ki gyermekeinkben a szűkebb és tágabb környezetért felelős, aktív, együttműködésre alapozott magatartásformákat, életvitelt, a jövőre, a fenntarthatóságra irányuló személyes attitűdöket. Testi- lelki egészség elve Hosszú távú cél: Az intézmény minden dolgozója törekedjen a komplex testi- lelki- szociális értékek védelmére, az ökológiailag fenntartható, egészséges élő és élettelen környezet kialakítására. Tudatosodjon gyermekeinkben, hogy az egészség érték- tenni kell érte. Értsék meg az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát. Alakuljon ki gyermekeinkben az egészséges életmód utáni igény. Társas készségek fejlesztésének elve Hosszú távú cél: Ismertessük meg gyermekeinkkel a konfliktuskezelés, együttműködési készség, döntési képesség, érzelmi, indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének módszereit a foglalkozások, és szabadidős-tevékenységek nyújtotta lehetőségek maximális kihasználásával. Alakuljanak ki gyermekeinkben a társas környezetükre és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek. Foglalkozásközi integráció elve Hosszú távú cél: Legyünk képesek a különböző ismeretek anyagát összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai módszerek alkalmazására, a környezeti és egészségnevelés kapcsán a pedagógusok közti együttműködés új formáinak, módszereinek alkalmazására. MOTTÓNK: EGÉSZSÉGET - EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETBEN RÖVID TÁVÚ CÉLJAINK Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus munkakörnyezet kialakítása és védelme. - Környezettudatos magatartásformák kialakítása - Alapvető higiéniai normák megismertetése és betartatása. - Helyes napirend és életrend kialakítása. - Az étkezési kultúra fejlesztése, az egészséges táplálkozás szorgalmazása. - A szabadidő hasznos eltöltése. - Testi-lelki egészségvédelem a gyermekek és dolgozók körében. A MINDENNAPOS TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ PROGRAM A modern kor és az azzal együtt járó technológiák a felnövekvő nemzedéket mozgásszegény életmódra kényszerítik. A fizikai teljesítmény romlása hosszú távon a szellemi képességek hanyatlásához vezethet. Ennek megakadályozása, a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése érdekében óvodánk biztosítja a mindennapos testmozgást. Az egészségfejlesztő testmozgás hatékonysága érdekében az alábbi egészségügyi és pedagógiai szempontok figyelembe vétele szükséges a konkrét feladatok megszervezése során: - Lehetőség szerint minden gyerek minden nap vegyen részt a testmozgás programban. - Az eltérő adottságú gyerekek számára is jelentsen sikerélményt a testmozgás - Érvényesüljön a sport személyiség és közösségfejlesztő hatása. - A testmozgás- program az életkori sajátosságok figyelembe vételével játékos, táncos elemeket is tartalmazzon. - A mindennapos testmozgás az életminőség javítását szolgálja KONKRÉT TEVÉKENYSÉG ÉVSZAKONKÉNT: MELLÉKLETBEN 2.2.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Fontosnak tartjuk óvodánkban a derűs, kiegyensúlyozott szeretetteljes, biztonságot, otthonosságot nyújtó légkört, hiszen a gyermeket ebben a korban az érzelmei vezérlik. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy az óvodába lépés pillanatától kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket. A gyermekek beszoktatását segíti a gondos előkészítés, a szülőkkel fokozatos együttes-ismerkedés az óvoda életével, és a 2 óvónő és dajka együttes jelenléte az első hetekben. Fontos az óvónő és dajka példamutató viselkedése, s hogy bensőséges kapcsolat alakuljon ki óvónő-gyermek, gyermek-dajka, gyermek és gyermek között, ezt a kapcsolatot a pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Fejlődjön minden gyermek erkölcsi, szociális érzékenysége, és jó irányt vegyen „én” tudatának alakulása, megfelelő teret kapva önkifejező, önérvényesítő törekvéseihez, aktív közreműködő legyen saját vágyainak kielégítésében. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit és fogadja el a társait, különbözőségek tiszteletére neveljük. Az óvodai életet úgy szervezzük, hogy segítse a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladat-és szabálytudatának) fejlődését, a szokás és normarendszer megalapozását. Az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz kötődés alapja. Legyen minden csoportnak hagyománya, szokásrendszere, szimbóluma, ami erősíti az összetartozást, együttérzést. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából, modellértékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. . Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani eredménytelenség esetén. A kiemelt figyelmet igénylő, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlődési szinten álló, érzékszervi, mozgás sérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelésénél igénybe vesszük meghatározott, speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek közreműködését. (logopédus, fejlesztőpedagógus) 2.2.3. Anyanyelvi-, az értelmi fejlődés, és nevelés megvalósítása A gyermekek alapvető, érdeklődő, kíváncsi beállítódására meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire alapozva a legváltozatosabb tevékenységet biztosítjuk, hogy minél több tapasztalatot, élményt gyűjthessenek az őket körülvevő természeti, társadalmi környezetükről. Spontán szerzett tapasztalataikat, ismereteiket fontos feladatunk összerendezni, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlását biztosítani, valamint értelmi képességeiket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség) s nem utolsó sorban kreativitásukat fejlesztenünk. A gyermekek értelmi fejlesztése cselekvésre, játékosságra építve fejlődik a legoptimálisabban. Megteremtjük annak a lehetőségét, hogy valamennyi értelmi képessége, különösen a képzelete és a kreativitása fejlődjön és maga választhassa meg azt a tevékenységet, amelyhez kedvet érez, ehhez ösztönző környezetet biztosítunk. Fontos, hogy kezdetben az érzelmektől meghatározott megismerési sémák egyre pontosabbak, teljesebbek és valósághűek legyenek. Óvodai nevelőmunkánk egészét átszövi, kiemelkedő jelentőségű az anyanyelvi nevelés és a kommunikáció különböző formáinak alakítása., beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel ( javítgatás nélkül). Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az értelmi nevelés játékos jellegét ne bontsuk le feladat jellegűvé. Az értelmi nevelés az érést szolgálja, segítse. Minden gyermek adott fejlettségi szintjének megfelelő (differenciált) lehetőséget, feladatot kapjon, ezzel segítjük legjobban aktivitásukat, fejlődésüket. A naptári életkor helyett figyeljünk jobban a biológiai életkorra. Óvodánkban az értelmi fejlesztést a játékra, a mesére és a versre alapozzuk. 2.2.4. A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére A gyermek belső érése, a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodás kor végére, 6-7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi-, lelki- és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai élethez. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megérzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. A kiemelt figyelmet igénylő gyemekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. Elvárások: Testileg fejlődjön egészségesen, mozgását, viselkedését legyen képes szándékosan irányítani. Legyen nyitott a tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődjenek. Érzékelése, észlelése differenciálódjon tovább. Jelenjen meg a szándékos figyelem, növekedjen a figyelem ideje, terjedelme. A cselekvő, szemléletes és képi gondolkodás mellett az elvont fogalmi gondolkodás is fejlődjön. Beszéljen érthetően, folyamatosan. Tudja érzelmeit, gondolatait érthetően kifejezni, használjon minden szófajt, alkosson mondatfajtákat, ejtse tisztán a mássalhangzókat, és magánhangzókat, hallgassa meg mások beszédét. Rendelkezzék elemi ismeretekkel önmagáról, környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, ismerje a napszakokat, alkalmazza a közlekedés alapvető szabályait, ismerje fel a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, érzékelje az időjárás és az öltözködés összefüggéseit. Legyen tisztában a viselkedés alapvető szabályaival, tudjon alkalmazkodni a természeti és társadalmi környezethez. Óvja, védje környezetét, legyenek elemi, mélységi ismeretei. Váljon szociálisan éretté az iskolára, tudjon alkalmazkodni a szabályokhoz, igényelje a szabályok betartását, alakuljon ki feladattudata. Legyen közösségben oktatható, kitartó, önálló, önfegyelmét szabályozó személyiség, elkezdett tevékenységét fejezze be. Kudarctűrő képesség: merjen és tudjon hozzáfogni újra egy feladathoz, ne veszítse el a kedvét, ha javításra, gyakorlásra van szüksége. Fogadja el az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat. A sajátos nevelést igénylő gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 2.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének elvei Sajátos nevelési igényű gyermek a köznevelési törvény szerint az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos, illetve a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. A sajátos nevelési igényü gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. Legfontosabb nevelési elvnek tartjuk, a különbözőséget elfogadó környezet kialakítását. Arra törekszünk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek minél hamarabb beilleszkedjenek ép társaik közé. Pedagógiai programunk tartalmi követelményeit a sajátos nevelési igényű gyermekekre is vonatkoztatjuk. A fejlődést minden esetben egyéni képességeikhez, saját tempóikhoz viszonyítjuk. Csak olyan sajátos nevelési igényű kisgyermeket tudunk befogadni, akiről normál óvodai csoportban integráltan nevelhetőséget állapít meg a szakértői, rehabilitációs szakvélemény. A sajátos nevelési igényű gyermekek iránti elvárásainkat a fogyatékosság jellege, súlyosságának mértéke határozza meg, azonban velük szemben is törekszünk a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására. Nevelésünk hatására a sérülés arányában a fogyatékos kisgyermeknél is ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. Ennek érdekében a napirend során annyi segítséget nyújtunk, amennyi az önálló cselekvéshez szükséges. Törekszünk az ép, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésére, hogy a kisgyermeknek ezeken keresztül legyenek sikerélményei. Az egész napos óvodai tevékenység alatt a különleges gondozás igényét is kielégítjük. Ha szükséges, speciális segédeszközöket is igénybe veszünk, s azok következetes használatára, állagának megőrzésére nagy gondot fordítunk. A fejlesztés céljait, módjait minden esetben a szakértői, rehabilitációs vizsgálat diagnózisára, javaslatára építjük. A sajátos nevelési igényű kisgyermek óvodai felvételét a szülő kérésére és a szakértői, rehabilitációs bizottság javaslata alapján biztosítjuk, abban az esetben, ha a bizottság az integrált óvodai nevelést határozza meg. Ha az ellátáshoz és a fejlesztéshez nincsenek meg a feltételeink, a fenntartóval egyeztetést folytatunk, mivel a rehabilitációs bizottság által előírt feltételeket és a speciálisan képzett szakembert biztosítani kell. A sajátos nevelést igénylő kisgyermekek fejlesztése érdekében fokozottan támaszkodunk a szülői együttműködésre és a pedagógiai szakszolgálat segítségére. Az óvodánk feltételrendszere, a gyermekek a életkori sajátosságai mind jó alapot teremtenek a különös gondozást igénylő gyermekek integrált neveléséhez. Az integrált nevelés ezen gyermekek számára nagyon sok előnnyel jár. Az egyik legfontosabb, hogy a lakóhelyen megvalósított óvodai elhelyezéssel elkerülhetővé válik a gyermek elszakadása a szüleitől, családjától. Az integrált nevelés a fejlődés-fejlesztés és a nevelés egységét, a céltudatosan megszervezett támogató környezettel, az életkori szakaszokhoz és a gyermek fejlettségéhez illeszkedő cselekvési módokkal, és eszközökkel szolgálja. A sajátos nevelést igénylő és ép gyermekek együtt nevelése a korai szakaszban új normák, értékek megismerését alapozza meg, az elfogadást, a toleranciát, a különbözőség tiszteletét. A speciális nevelés esélyt ad a különös gondozást igénylő gyermekeknek arra, hogy sérüléseik korlátai között teljes életet élhessenek az ép társakkal közösségben. A speciális nevelés akkor tölti be integráló szerepét, ha a különös gondozást igénylő gyermek a közösség olyan tagjaként él az ép gyermekek között, aki a személyiségének fejlesztése mellett speciális bánásmódot is élvez. Ez társai számára is elfogadott, természetes állapot. Az integráció egy adott társas környezetben nem egymás mellett élést jelent, hanem szerves odatartozásból odaadó komfortélményt. Ennek az elvnek alapján feladatunk: - A sajátos nevelést igénylő gyermekek képességeinek optimális kibontakoztatása és harmonizálása, hogy a közösség életébe minél könnyebben beilleszkedjen. - A gyermekközösség elfogadóvá formálása, amelynek alapja nem a sajnálat, hanem az együttes élményekből fakadó szeretet. - Fontos olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik az óvodapedagógus, a nevelő munkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell érték. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a sajátos nevelési igényű – mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő – gyermekek, eredményes fejlesztésének biztosítására kiemelt figyelmet fordítunk. A sajátos nevelési igényű kisgyermekek fejlesztése érdekében egyéni fejlesztési feljegyzéseket vezet az illetékes szakember, melyben rögzítetteket óvónőink figyelemmel kísérik, s munkájukban felhasználják. A fejlesztő pedagógia részletes kidolgozása a MELLÉKLETBEN. 2.3.1. Tehetséggondozás A tehetség meglévő lehetőség, vele született adottság, amely megfelelő körülmények hatására fejlődik. A teljesítményben megjelennek, képességek halmozódása. Beszélhetünk: zenei, sport-mozgásművészeti, képzőművészeti, matematikai, szellemi jellegű tehetségekről. Tehetség fejlődésében fontos összetevő a kreativitás, intelligencia, iskola, család, társak, feladat iránti elkötelezettség. Már óvodában észrevehetően megnyilvánul a tehetségre utaló jel. Bizonyos területen sok ismeret, jó memória, jó kézügyesség, jó ritmusérzék – hallás, tiszta hang, jó mozgáskoordináció. Ebben a korban a gyermekek megismerésének, fejődésének legfontosabb eszköze a játék, lehetőség megteremtése a tehetség kibontakoztatására. Az igazi tehetséggondozás csak később, tíz éves kor után kezdődik. Fontos, hogy jól megismerjük a gyermeket, készségeit, gyengeségeit, és támogatni fejlődésüket, tehetségük kibontakozását. Ebben az életkorban sokszor előfordul a testi és pszichés funkciók eltérő ütemű fejlődése. Ezért figyelnünk kell az elmaradt részterületekre is. Fontos a család és az óvoda együttműködése a tehetségesnek tűnő gyermekek gondozásában. A mai rohanó világban mindenhová autóval megyünk, sietünk és sok más teendőnk mellett egyre kevesebb idő jut a mozgásra. A központi idegrendszer érési folyamata és a mozgásfejődés egymással szoros egységben biztosítja az értelmi fejődést. A mi célunk, hogy már kis korban megszeressék a mozgást, a mozgásos játékokat, igényük legyen rá, és ezáltal fejlődjenek vele képességeik, legyen lehetőség a tehetségre utaló jelek kibontakoztatására. Mozgással, mozgásos játékokkal fejlődnek: - testi felépítése, erőnléte, gyorsasága, kitartása - nagymozgások - érzékelés- észlelés - beszéd - térirányok felismerése - egyensúly érzékelése - test-séma - vizuális- auditív- verbális emlékezet - problémamegoldó képesség - reakcióképesség, szabálytudat - figyelem - monotónia tűrés - kudarc- győzelem elviselése - együttműködés a társakkal - önértékelés A kiegyensúlyozott mozgásfejlődés fontos, a gyermek minden területen fejődik, így a tehetség kibontakoztatásában is nagy szerepe van. Transzferhatásának köszönhetően más részterület fejlődésében változást, fejlődést idéz elő. A mindennapi mozgás mellet megjelenhet, mint mozgás, a néptánc, népi gyermekjátékok, amely a jó mozgásra alapoz, illetve megjelenik mellette az ének és a zene. Néptáncra jelentkezhetnek a jó mozgású, jó zenei hallással, énekhanggal, ritmusérzékkel rendelkező gyerekek, akiknek lehetőséget nyújtunk a tehetségük kibontakozásához. De mindezek nem a főbb kritériumok, hiszen ha például valamelyik részterület elmaradottabb, a többi segítségével „felzárkózhat”. Nagyon fontos még, hogy a gyermeknek legyen kedve, szeressen néptáncra járni. Az óvodai néptánc során a cél, megalapozni a magyar mozgáskultúra alapjait, (elsősorban a népi gyermekjátékokon keresztül, illetve magyar népzenére különböző játékok segítségével), illetve ezeket a mozdulatokat, mozgásokat (pl.: különböző ugrások, járás) zenére végezzék, s mindezt élvezzék. A néptánc foglalkozások során a fejlődnek a következő tehetségterületek: Testi nevelés területén: a fizikai állóképességet fejleszti az együttes mozgás, illetve a különböző nagymozgásokat (ugrás, csúszás, mászás, lépés, futás). A finommotorika a különböző kézfogásokkal, egymás érintésével végzett mozgásokkal fejlőik a játék során. Az egyensúlyérzék szoros kapcsolatban van a ritmuskészség fejlődésével. Az egyensúlyérzéket még fejlesztik a táncos játékok forgásai és egyéb mozgásai. Főként a páros játékok során tudatosítható a gyermekben a test oldalisága ( a test elülső-hátulsó zónája, függőleges zónája, párhoz és társaihoz viszonyított helyzete) Percepció fejlődik: - fejlődhet a gyermek látása, vizuális memóriája, vizuális ritmusa, az állandóan változó terek, a távolságbecslés révén, a látott mozgás utánzása és emlékezetből való „visszajátszás” segítségével. - a közösen létrehozott alakzatok (körök, sorok, csigavonalak) segítik az alaklátás, formaállandóság észlelését. - a különböző mozgáskombinációkban résztvevő egész test, és testrészek az ismétlések során szerzett és átélt tapasztalatai révén a gyerekek egyre pontosabban végzik mozdulataikat. - A gyermekek fizikai állapotokat érzékelhetnek társaiknál egymás érintésével, kéz a kézben játszásával, illetve így nem verbális információkat adhatnak át egymásnak. Mindezek együttesen, pedig a kisgyermeket olyan előzetes tudáshoz, készségkészlethez juttatja, amelyek megkönnyítik, kudarc nélkülivé teszik számukra a tánccal való ismerkedést. Zenei nevelés területén: ritmusérzék zenei hallás éneklési készség hallási, ritmikai képzetek, emlékképek kapcsolódnak az énekes, zenés játékhoz. Az ehhez kapcsolódó zenei ismeretek felerősödnek, és ezáltal jó alapot adnak a zenei fogalmak memorizálásához. Értelmi nevelés területén: Aktív cselekvés közben gyakorolja érzékszervei használatát. A játékban szükség van a figyelemre, az ismeretek felidézésére (emlékezet), a képzeletre és a gondolkodásra. Pl.: az énekes körjátékoknál nem csak a dallamot kell megjegyezniük, hanem a szöveget, a játékszabályokat, a hozzátartozó mozgásokat is. Szerepcseréknél emlékezniük kell arra kit választottak már sokszor, és kit választhatnak még. Feladathelyzetek, feladatmegoldások sokfélék: segítik a gyermek gondolkodásának fejlődését az elvont gondolkodás irányába. Esztétikai nevelés területén: Az énekes mozgásos játékok, zenére való mozgás belső rendje, szabályozottsága, a könnyed, erőfeszítéstől mentes, felszabadult, örömteli tevékenysége és fegyelmezett magatartása esztétikai hatású. A mozgások végrehajtása csiszoltabbá, kifejezőbbé, szebbé válik. 2.4. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az elkészített intézkedési terv célja, hogy biztosítva legyen az egyenlő bánásmód elvének teljesülése, az esélyteremtés, támogató lépések kitűzésével olyan programok megvalósítása, amely hozzájárul a hátrányok kompenzálásához és az esélyegyenlőség előmozdításához. Célunk a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelési- oktatási, és társadalmi integrációjának támogatása. Az esélyegyenlőségi célok értelmében óvodánk a következő kötelességeket vállalja: - Valamennyi hátrányos helyztű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek biztosítani az óvodai ellátást a harmadik életévtől. - A hátrányos helyzetű gyermekek családjaival való szorosabb együttműködés, kommunikáció. - A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, megsegítése, fejlesztése. - A hátrános helyzetű gyermekek tehetséggondozása. - A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek óvodai szocializációja. - A sajátos nevelési igényű gyermekek számára megfelelő személyi feltétel (segítő személy) biztosítása. - Megfelelő tárgyi feltételek biztosítása. - A sajátos nevelési igéyű gyermekek óvodai integrált fejlesztése. A sajátos nevelési igényű gyermekek családjaival való szorosabb együttműködés, kommunikáció. A logopédiai ellátás biztosítása. Az esélyegyenlőség részletes kidolgozása óvodánk esélyegyenlőségi tervében található! 3. Az óvodai nevelésünk rendszere, elemei, modellje 3.1. Az óvodai nevelés rendszere Az óvodai nevelés szerteágazó, egymásra épülő, egymással összefüggő, komplex módon érvényesülő tevékenységek, melyek átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. Az óvodai nevelés teljes rendszerében megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés céljának kiteljesedését. Óvodai nevelésünk rendszerének modelljét lásd a következő oldalon. 3.2. A rendszer elemei 3.2.1. Az anyanyelvi nevelés és kommunikáció kiemelt feladata és szerves része óvodai nevelésünknek. Az anyanyelvi és értelmi nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósulásának minden mozzanatában. Az egyénre és csoportra szabott tudatosabb tervezés a feladatok eredményes megvalósítása hozzájárul a gyermek sikereihez. A szocializáció folyamán a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának a legfőbb eszközévé válik. A beszéd által erősödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei. A helyes és szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, előkészíti őt az irodalmi élmények befogadására. A biztonságot nyújtó, derűs közegben a gyermek megnyílik, kialakul beszédkedve. Az anyanyelvi játékok adjanak teret az artikuláció, a helyes kiejtés, a szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez. A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét. Az óvónők és a dajka kérdéskultúrája és minden nyelvi megnyilvánulása igazodjon a gyermekek beszédértéséhez, legyen példaértékű. A család, az óvoda, a szülőföld nyelvközössége magához köti a gyermeket az élmények, emlékek szálaival, és így alapozza, erősíti a közösség a hovatartozás érzését, a szülőföld szeretetét. 3.2.2. A nevelés alapvető keretei: gondozás, egészséges életvitelre nevelés, erkölcsi, közösségi nevelés, szocializáció A gondozás és egészséges életvitel az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége. A kisgyermek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához, és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. Ezzel a gyermekek testi nevelésén kívül hozzájárul az egész személyiség alakulásához. A növekedés és a fejlődés üteme, jellemzői egyéni sajátosságot mutatnak, amelyeket a gondozás során nagyon fontos figyelembe vennünk. Az egészség megőrzésére irányuló gondozás a személyi és környezet higiénét, valamint a pszicho-higiénét magába foglalja. Az egészséges személyiségfejlődés egyik legfontosabb feltétele az óvónő és a gyermek közötti jó kapcsolat. Nevelőink megkülönböztetett figyelemmel, gondoskodással veszik körül a gyermekeket, szavai, tekintete, hangsúlya, mozdulatai, gesztusai gondozás közben is figyelmet, elfogadást közvetítenek. A gondozás a gyermekek fejlődése során egyre több egészségnevelési elemet tartalmaz, jó alapja az egészséges életvitelre nevelésnek. Az óvodában az életritmus, betegségmegelőzés, egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a táplálkozás, testápolás, öltözködés, mozgás, edzés, pihenés és alvás megszervezésével, az ehhez kapcsolódó tevékenységekkel, az ezen alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő életmódot. Erkölcsi, közösségi nevelés és a szocializáció az óvodai nevelési folyamat, alapvető, átfogó keret, amely lehetővé teszi a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását. A szocializáció eredményeképpen a gyermekek elsajátítják a helyes viselkedés módját, a kapcsolatteremtés formáit, az alkalmazkodó képességet, mindezek nyelvi formáit. Erősítjük, segítjük a szülőket az óvodában folyó munka megismertetésével is – a családban működő szocializációs funkciójukban. Az óvodai nevelés folyamatában az egyén és a közösség nevelése szervesen összefonódik, a csoport az egyént, az egyén a csoportot gazdagítja. A gyermekek alkalmazkodnak egymáshoz és maguk is alakítják a közösségi szokásokat. A közösségi nevelés, a gyermekek életének céltudatos megszervezését igénylik. Ezt szolgálja rugalmas napirendünk, mely hozzájárul a gyermekek egészséges testi, lelki fejlődéséhez, biztosítva a gyermekek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő váltakozását. A nap folyamán a legtöbb időt a játék kapja a csoportszobában és a szabadban egyaránt. A közösségi magatartás tényezői: az aktivitás és a fegyelem, kölcsönhatásukban elsődleges szerepe az aktivitásuknak van. A valódi aktivitáshoz elengedhetetlen a nyugalom és a kiegyensúlyozott légkör. A gyermekek fejlődésének serkentője a sok közös tevékenység a közösség elé állított távlatok. (ünnepek, hagyományok stb.) Közösen minden tevékenység örömtelibb. A közösségi élet normáit kifejező szokások alapozzák meg a közösségi beállítódást és a fejlettebb közösségi magatartás alakulását is. Óvodánk reggel 6,30-tól 17 óráig tart nyitva, ennek megfelelően napirendünk globális időkereteit táblázatban rögzítettük. Az egyes csoportok napi-és heti rendjét a táblázat alapján saját igényeiknek megfelelően állítják össze a csoport óvónői. 3.2.3. Az óvodai élet tevékenységformái Az óvodai élet tevékenységformái közül első és alapvető a játék, mely áthatja a gyermek egyéb tevékenységét is. A gyermek személyiségfejlesztésének tartalmát a nevelési és az értelmi fejlesztés területei egyaránt szolgálják. Közülük legfontosabbnak, legkiemelkedőbbnek az irodalmi nevelést tartjuk, és e köré csoportosítjuk az értelmi fejlesztés többi területeit: zenei, vizuális, testi nevelést és a külső világ tevékeny megismerését. Játék: A kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, egyben az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete. Szabad képzettársításokat követő, szabad folyamat, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul kell folynia. A játék a gyermek számára örömforrás, önmagáért való tevékenység. Az óvodáskor végéig a játék marad a gyermek legfőbb tevékenysége, a munka és az értelmi fejlesztés is megőrzi játékos jellegét. A játék a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. Növeli önállóságukat, kitartásukat, a gyermek mozgását, értelmi képességeit, kreativitását, kihatnak érzelmeikre, közben vágyat ébreszt, viselkedési szabályok formálódnak. Fejlődnek a gyermekek közötti társas kapcsolatok is. Tükröződik a játékban a mese, vers hatása is. A megfelelő játékkörnyezet kiváltja a gyermek spontán érdeklődését. A tapasztalás, az élmény akkor szolgálja a játékot, ha nem hiányzik belőle az érzelem. A kisgyerek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd mikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősség Az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző, játékformákhoz, a gyakorló játékhoz, a szimbolikus szerepjátékhoz, a konstruáló játékhoz, a szabály játékokhoz. Munka: A munka önként, örömmel végzett, célra irányuló tevékenység. Elvégzését külső szükségesség indokolja, azonban az óvodáskor végéig játékos jellegű marad. Elsősorban a közösségért végzett tevékenység, mely magában foglalja a naposságot, a csoport életével kapcsolatos alkalomszerű munkákat. Fontos, hogy az életkortól elvárható minőségi munkát is megkívánjuk a gyermekektől, hogy hozzá megkapják a megfelelő segítséget, a sablonmentes dicséretet, a biztatást. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Értékes alapot ad a gyermekeknek: a részmozzanatokkal, a célszerű munkavégzéssel való megismertetés a feladatok fokozatos bevezetése ha örömét leli a munkában ha megtanul segíteni másokon és önmagán ha nő a kitartása olyan mértékben, hogy befejezi a megkezdett feladatot. Így jut el a gyermek oda, hogy nem a felnőtt követelése, elismerése, a dicséret elvárása, a megfelelni akarás lesz a gyermek motivációja, hanem átérzik a munka szükségességét, s így számukra a munka természetes lesz. Tanulás: Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részében utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Az óvodában végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad az érdeklődés kielégítésére, tapasztalatszerzésre, a gondolkodás örömének átélésére, az alkotásra, az emberi és tárgyi környezet szépségének felfedezésére. A megfigyelés, az emlékezetbe vésés és felidézés ebben az életkorban a gyakorlati tevékenységbe ágyazottan fejlődik. Az érés hatására a gyermekek tapasztalatai rendeződnek. Pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, megfigyelőképességük, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, fejlődik beszédük és gondolkodásuk, képessé válnak problémák felismerésére és megoldására. A gyermekeket motiválja a kíváncsiság, az óvónőhöz fűződő érzelmi kapcsolat. Az óvónő a gyermekeket egyéni fejlettségüknek megfelelően differenciált feladatadással motiválja sokoldalú tevékenységre. Eléri, hogy a gyermekek saját teljesítőképességük optimális szintjéig jutnak el, hogy a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elvont fogalmi gondolkodás is fejlődik. Az értelmi fejlődés az óvodai nap során adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Óvodánkban hagyomány minden csoportban a reggeli meghitt beszélgetés a napi aktualitás jegyében. Az értelmi fejlődés feltétele, a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása, az együtt tevékenykedés a felnőttel. Az óvodás korú gyermekek többféleképpen szerezhetnek tapasztalatot az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből: utánozza a kapott modellt, magatartás és viselkedési formát spontán játéka során is tapasztalatot gyűjt, kérdéseire kapott válaszokból is gyarapodnak ismeretei az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, szituációs játék is bővíti ismereteit óvodán kívül is nagy mennyiségű spontán tapasztalat, élmény halmozódik fel. A tanulás folyamatában legfontosabb a játékosság és a cselekedtetés. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. 3.2.4. A fejlesztés tartalmi eszközei Verselés-mesélés: A népi mondókák és a népmesék az anyanyelv sajátos ritmusát, dallamát, hangzóvilágát nyelvünk legbensőbb törvényeinek megfelelő formában közvetítik. Az érzelmi biztonság megadásának és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszköze a mese és a vers. Az irodalmi nevelés összefonódik az anyanyelvi neveléssel, a zenével, énekkel, mozgásos játékkal. A mese oldja a szorongást, amelyet nagyrészt még ismeretlen világ, feldolgozatlan indulatok, ingerek váltanak ki a gyermekekből. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: A gyermekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat és szoktatja őket a szép, tiszta éneklésre. Fejleszti a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés, tánc részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Rajzolás, festés, mintázás és kézimunka: A gyermeket egyéni fejlettségi szintjének megfelelően képi, plasztikai kifejezőképesség birtokába juttatja. Kialakítja az elemi képolvasási, komponálási, térbeli tájékozódó és rendezőképességét. Segíti a gyermekek téri, formai és színképzeteinek kialakulását, gazdagodását. A szépség iránti vonzódás és értékelő-képesség alakulását. Külső világ tevékeny megismerése: A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Általa a gyermekek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. A gyermekek a természeti és társadalmi környezetben érzékelik a szépet, a környezetvédelem fontosságának szerepét. Matematikai tapasztalatszerzés: A matematikai tapasztalatszerzés lehetőséget teremt a környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos ismeretek megszerzésére. Meghatározó szerepet tölt be a gyermekek képességeinek fejlesztésében. Fontos az érzelmi, és az akarati tulajdonságok alakításában. Hozzásegíti a gyermekeket a kialakult értelmi képességeik, logikus gondolkodásuk fejlődéséhez. Mozgástevékenység: Az óvodai nevelés folyamatában a gyermekek egészséges testi és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. Fejleszti testi képességeiket, ügyességüket, a testi erőt, gyorsaságot és állóképességet. A gyakorlatok és játékok elősegítik a gyermekek helyes testtartásának, szép mozgásának kialakulását, s megkedvelik a szabad levegőn végzett testmozgást. A rendszeres testi nevelés kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését, hozzájárul a légző- és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont- és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. Fontos szerepet játszik az egészség megóvásában, a szervezet biológiai egyensúlyának fenntartásában. A gondozás, egészséges életmódra nevelés hatását felerősíti, kiegészíti. 3.2.5. Kapcsolatok külső nevelési színterekkel: Óvodai életünk a családi nevelésre épít. A kettő összhangja, az óvoda folyamatos együttműködése a szülőkkel, a gyermekek harmonikus fejlődésének feltétele. Óvodánk és a család kapcsolatát a szülői szervezet felerősíti. A kapcsolatok alakításában az óvoda kezdeményező. Óvodánk a kapcsolatokat a nevelési céloknak, feladatoknak alárendelve kezdeményezi, tervezi, szervezi. Nyílt napok szervezésével lehetőséget kínálunk a szülők számára az óvodai életünkbe való bepillantásra. A családdal való kapcsolat erősítését szolgálják a már hagyománnyá vált közös óvodai ünnepélyek, rendezvények. Erősíteni kívánjuk kapcsolatainkat: a Művelődési házzal, a Pontes Alapítvánnyal, Nemesleányfalu Jövője Alapítvánnyal, hogy a környezetünkben található természeti, társadalmi értékek fokozottabban beépülhessenek munkánkba és fennmaradásának átörökítése ez által biztosított legyen, az Egészségügyi Szakszolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval és Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, amelyek a gyermekek életében jelentkező problémák megoldásában segítséget nyújtanak. a helyi általános iskolával, ezen belül az alsó tagozatos nevelőkkel, a gyakori kölcsönös látogatások, eszmecserék bővítésével, közös programok szervezésével, hogy segítsük óvodásaink jobb ráhangolódását az iskolai életre. az önkormányzatokkal, hogy a szükséges információáramlás folyamatosságával és teljes-körűségével az együttműködés rugalmas, hatékony és költségkímélő legyen. 4. Kiemelt nevelési elveink Ha teheted kézzel, fejjel, szívvel, személyes érdeklődésedtől indíttatva, szabadon játszva próbálkozva, tévedve, egyéni ütemben haladva, az önkifejezés lehetőségeivel élve, leleményesen, kreatívan, önállóan felfedezve, önbizalommal, felelősséggel, tárgyi és érzelmi biztonságban, gazdag, ihlető környezetben, figyelmes segítséggel, ösztönző támogatással, szeretettel, megértéssel befogadva, jó szándékkal bírálva, nyitottan, rugalmasan, tolerálva, egyéni különbségeket tiszteletben tartva, a közösség segítő erejére támaszkodva szárnyakat adhatsz……….. A kisgyermek emberi méltóságának, jogainak biztosítása az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével. Kölcsönös bizalom hassa át az óvónő kapcsolatát a családdal. Legyen pozitív értékű egységes nevelési elvárása a családnak és az óvodának. Az óvónő tartsa szem előtt, hogy a 3-6-7 éves gyermek alapvető szociális tanulási formája az utánzás, ezért az óvónő modell szerepe legyen kiemelkedő jelentőségű. Az óvónő egész magatartását hassa át az elfogadáson alapuló magatartás, a gyermekek egyéni különbségeinek tiszteletben tartása és a nagyfokú tolerancia, empátia. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze. Fokozott figyelemben részesüljön a kiemelkedő képességű, valamint a fejlődésben elmaradt gyermek. 5. A nevelés keretei 5.1. Gondozás, egészséges életvitelre nevelés Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel-igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. Feladatok: Az óvoda adottságainak megfelelően alakítsa ki az óvónő a gyermek környezetét úgy, hogy az biztonságot, otthonosságot sugárzó, praktikus legyen minden vonatkozásban, ügyelve a megvilágításra is. Az óvónő vegye figyelembe az étel elfogyasztásának időigényességét. Az önkiszolgálás szokásainak kialakítását fokozatosan, tapintattal végezze, elegendő időt hagyva a gyermekeknek a tevékenységre. Étkezés közben az óvónő nyugodt, derűs légkört biztosítson a gyermek számára, a tálalásnál vegye figyelembe az egyéni igényeket, kedveltessen meg új ízeket, a kulturált étkezés szokásainak szabályait betartva. A csoportszobában a gyermekek különböző tevékenységeihez az óvónő megfelelő mennyiségű, minőségű felszerelést és elegendő helyet biztosítson. Az óvónő megnyugtató magatartásával, halk énekkel, mesével a zavaró belső és külső ingerek megszüntetésével, és az egyéni alvásigény figyelembevételével igyekezzen megteremteni és fenntartani a gyermekek számára a nyugodt pihenést. Az ébredés időpontjánál vegye figyelembe a csoport létszámát, összetételét, évszakot. Alakítsa ki annak rendjét a csoportban, hogy a korábban távozó és a nehezen elalvó gyermekek fekhelyét különítse el a tovább alvó gyermekekétől. Az óvónő figyeljen arra, hogy a gyermekek ruházata igazodjon a csoportszoba hőmérsékletéhez, edzettségükhöz, és az egészségi állapotukhoz, tevékenységeikhez (az óvoda sajátosságai figyelembe véve tájékoztassa a szülőket az ezzel kapcsolatos teendőkről) Az óvónő minden esetben ott tartózkodjon, ahol a legtöbb és a legfontosabb feladatot kell megoldania. Vegye figyelembe az óvoda sajátságait, a csoportok által közösen használt helységek esetében a csoport óvónői egyeztessenek. Az óvónő a balesetek megelőzésének szempontjából tartsa távol, illetve távolítsa el mindazokat a tárgyakat, amelyek balesetet okozhatnak, s azokon a területeken, ahol a balesetveszély fokozottan jelentkezhet, biztosítsa a fokozott felügyeletet. A betegségből felgyógyuló gyermekeket fokozatosan szoktassa a szabad levegőhöz és az erőteljesebb mozgáshoz. Az óvónő figyeljen fel a különböző viselkedésmódok, illetve betegségek tüneteire, s a szülő segítségével keresse az okokat a mielőbbi gyógyulás érdekében, s ha szükséges kérje, igényelje speciális szakemberek közreműködését. Törekedjék a család és az óvoda egészséges életmód szokásainak összehangolására, alakítsa ki a gyermek tisztálkodási szokásait, valamint segítse tisztaságigényük kialakulását. A prevenciót építse be az óvodai élet minden területébe. Óvodánk közvetlen és tágabb környezete lehetővé teszi, hogy az egészséges életmódra nevelés színtere legyen, és az óvónő igyekezzen úgy alakítani az óvodai életet, hogy minden évszakban az a gyermekek sokféle tevékenységét szolgálja. A nyári óvodai élet megszervezésénél fokozott figyelmet igényel: erős UV-sugárzás esetén a szabadban való tartózkodást időbe behatároljuk a fokozott folyadékigényt szem előtt tartjuk pancsolás, zuhanyozás lehetőségét biztosítjuk Az udvari eszközök és játékok biztonságosak, esztétikusak legyenek, feleljenek meg a gyermekek életkori igényeinek és testméreteinek. Az óvónő az óvodai életet úgy szervezze, hogy a gyermekek kedvvel, minél többet mozogjanak. Gyermeki tevékenységek: A gyermek a hőmérsékletnek, valamint képességeinek megfelelően öltözködik, illetve vetkőzik. Ruháját a jelével ellátott öltözőszekrénybe teszi. Igyekszik óvni a csoportszoba, udvar berendezéseit, azok rendjét, tisztaságát. A testápolás, tisztálkodás eszközeinek használatát képességeinek megfelelően elsajátítja (fésülködik, kezet mos) Az evőeszközöket, kanalat, villát, kést, szalvétát megfelelően használja. A nem kívánt ételt a tányérjában hagyja. Új ételekkel illetve ízekkel ismerkedik. Változatos, játékos mozgásokkal kihasználja az udvar adta különböző lehetőségeket. Kirándulás közben jól érzi magát a természetben, óvja a természetet. Testileg egészségesen fejlődik. Mozgását, viselkedését képes szándékosan irányítani. Pihen, alszik. Együttműködik a szülővel, óvodapedagógussal, szakemberekkel. Napirend: Tevékenységek: Ősztől tavaszig: Nyáron: Játék, egyéb szabadon választott tevékenységek: 4-6,5 óra 6 óra Előkészületek az étkezéshez, étkezés: 1-1,5 óra 1-1,5 óra Öltözés, egyéb testápolási teendők: 1-1,5 óra 1 óra Pihenés: 1,5-2 óra 1,5 -2 óra Mindennapos testnevelés: 20 perc 20 perc Módszertani alapelvek: Nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó érdekében, az óvónő a gyermekek óvodában eltöltött idejét tudatosan és az élettani szükségleteik, egyéni sajátosságaiknak figyelembe vételével tervezze. Vegye figyelembe a fokozatosság, rendszeresség, egyéni bánásmód, életkori sajátosságok elvét. Törekedjen a család és az óvoda gondozási szokásainak összehangolására. Az óvónő segítse, támogassa, az először óvodába érkező gyermekek beilleszkedésének, illetve alkalmazkodásának nehézségeit. Törekedjen arra, hogy a gyermek igényévé váljon környezetének tisztasága és rendje. Fejlődés jellemzői: Vigyáz környezete rendjére, az eszközöket rendeltetésüknek megfelelően használja, majd helyére teszi. Az önkiszolgálás teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként végzi. Önállóan tevékenykedik, észreveszi az elvégezhető feladatokat, segítséget nyújt társainak és a felnőtteknek. Étkezés közben kulturáltan viselkedik, igényli az asztal esztétikus rendjét, helyesen használja az evőeszközöket. Képes a mindennapi szükségleteit megfelelően kielégíteni. Önállóan a megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik – ruháját a helyére teszi. A zsebkendőt rendeltetésszerűen használja, megfelelő magatartásformával óvja társai egészségét. Kapcsolata más területekkel: - Kapcsolatban van az anyanyelvi neveléssel, mivel a gondozási feladatok, folyamatok optimális lehetőséget nyújtanak beszélgetés kezdeményezésére, így fejleszti a gyermek szókincsét, helyes mondatalkotását, fogalomértését, folyamatos beszédét, jó kiejtését, kifejezőkészségét. - A testi neveléssel, mert a test higiénéjén keresztül egészségük megőrzését szolgálja. - A környezet megismerésére neveléssel, mert a gondozási feladatok számos lehetőséget adnak testük – környezetük összefüggéseinek megismerésére, ismereteik bővítésére, elmélyítésére. 5.2. Erkölcsi, közösségi nevelés, szocializáció A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlásával. Feladatok: A pedagógus biztosítsa a gyermekek aktív tevékenységeiben a nyugodt, derűs légkört. Adjon lehetőséget a szülőknek a gyermekek fokozatos beszoktatására. Egyéni bánásmóddal, érzelmi biztonsággal segítse az új környezet elfogadását. Az óvoda életét úgy szervezze, hogy segítse a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak, akaratának, önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladat – és szabálytudatának fejlődését. Ésszerű, céltudatos napirend keretében biztosítsa a közös élményeket, gazdag – változatos tevékenységet, ügyeljen az ezekre vonatkozó zavartalanságra, folyamatosságra a minél hosszabb játékidő biztosítására. Óvodapedagógus- gyerek, gyerek- dajka, gyerek- gyerek kapcsolatát pozitív attitűd jellemezze. Segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én- tudatának alakulását és engedjen teret önkifejező törekvéseinek. Segítse a gyermeket, hogy én tudata megerősödjék, énképe különböző helyzeteknek megfelelően differenciálódjék. Biztosítsa a barátságos derűs légkört. Az óvodai élet valamennyi területén érvényesítse az egyéni bánásmódot. Törekedjen, hogy a gyermekek elfogadják az eltérő külsőt, viselkedést, beszédet, a különbözőségeket. Szorgalmazza a jó kapcsolatok kialakulását csoporton belül, óvodai csoportok között, valamint a családdal. Ügyeljen, hogy minden gyermek kapjon és vállaljon feladatot, apróbb megbízatást. A helyi lehetőségek szerint alakítson ki csoportjában szokásokat, hagyományokat közvetlen és tágabb környezetével. Ügyeljen arra, hogy az óvodai dolgozók közössége azonos, egységes elvárások, szemlélet alapján neveljen. Az óvodapedagógus és az óvoda dolgozói ügyeljenek arra, hogy kommunikációjuk, bánásmódjuk, viselkedésük modell értékű a gyermeki magatartás alakulása szempontjából. Gyermeki tevékenységek: A gyermek elfogadja a közösségi, erkölcsi igényeket, kívánalmakat. Szívesen vállal különböző megbízatásokat, feladatokat, alkalomszerű munkákat a csoportért. Kapcsolata társaival barátságos, őszinte, szeretetteljes, figyelmes. Szívesen és önként vesz részt a közösségért végzett munkában, örömmel járul hozzá a csoportszoba díszítéséhez. Átveszi az óvónő, dajka elfogadó, megértő, segítő beállítódását. Az óvodai élet minden területén, minden tevékenységi formában alkalmazkodik. Örömmel vesz részt a közös élményt nyújtó kirándulásokon, megfigyeléseken, programokon, melynek kapcsán meghitt beszélgetések alakulnak ki társaival. Nyitott az őt körülvevő világ befogadására, megpróbál hozzá alkalmazkodni. Képes szeretetet adni, másokért tenni, a különbözőségeket elfogadni. Megpróbálja a társaival kialakult konfliktushelyzetet segítséggel megoldani. Tevékenyen, jó hangulatban, örömmel vesz részt a csoport, az óvoda hagyományainak ápolásában. Közösségi neveltsége viselkedésében megmutatkozik. Módszertani alapelvek: Az óvodapedagógus és az óvoda dolgozói tartsák szem előtt, hogy minden megnyilvánulásuk modell értékű, mutassa a követendő példát szeretetteljes magatartásukkal, cselekedeteikkel. Teremtse meg a feltételét a gyermekek fejlettségétől, igényétől függően az egyéni bánásmódnak, törekedjen a gyermekek egyéni sajátosságainak ismeretére. Ügyeljen arra, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapi életéből. Képviseljen pozitív közösségi értékeket, legyen határozott, toleráns, igazságos. Elemezze nevelőmunkáját. Törekedjék, hogy minden gyermek megfelelő sikerélményhez jusson. Erősítse a család pozitív nevelési hatásait. Működjön együtt más szakemberekkel (logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, konduktor) Fejlődés jellemzői: A gyermek elsajátítja a helyes viselkedés módját, a kapcsolatteremtés formáit, az alkalmazkodás képességét, mindezek nyelvi formáit. Érzelmileg és értelmileg elfogadja és követi az óvónő kérését, kérdését és válaszol rá. Tisztelettel viselkedik a felnőttekkel, társaival szemben. Elfogadja az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat. Felelősséget érez a vállalt feladatért. Természetes szükségletté válik a közös tevékenység, amelyben aktívan vesz részt. Örül a közösen elért sikereknek, megjelenik nála a közösségi öntudat. Kialakulnak a közösségi szokások: önfegyelem figyel másokra együttműködik társaival türelmes társaival megérti mások problémáját segítséget nyújt az arra rászorulóknak várja a csoport, az óvoda életében meglévő hagyományokat, örömmel, izgalommal készül rá Kapcsolata más területekkel: Kiemelkedő kapcsolatban van az anyanyelvi neveléssel és kommunikációval, hiszen a szocializáció folyamán a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszköze. A beszédkapcsolatok kialakulásának alapja a szeretetteljes, jó csoportlégkör. A környezet megismerésére neveléshez azért kapcsolódik, mert a környezettel való ismerkedés során megszerzett közös élmények gazdagítják, erősítik a csoporthoz tartozás érzését, a társas kapcsolatok alakulását. 6. A gyermekek tevékenységi formái 6.1. Játék A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok, élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. A játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. Feladatok: Az óvónő teremtse meg annak lehetőségét, hogy a gyermekek élményeiket, tapasztalataikat felszabadultan, örömmel eljátszhassák. Folyamatosan törekedjen a játék formai és tartalmi elemeinek gazdagítására, ismereteik állandó bővítésére, az élményeket kísérő pozitív érzelmek alakítására. Biztosítson érzelmekre ható közös élményt, vegye figyelembe az óvodán kívüli élményeket is. Alakítsa ki a csoportban a játékhagyományokat. Törekedjen a napirendben az elegendő, lehetőleg összefüggő időben történő játékra, biztosítsa annak a feltételét. Teremtse meg a játék lehetőségeit a szabadban is. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Tartsa feladatának, a félénk, bátortalan, passzív vagy új gyermekek bekapcsolását a játékban, a csoport életébe, kísérje figyelemmel szerepvállalásukat, segítse a tapasztalatszerzésüket, buzdítsa őket, játsszon velük. Segítse a gyermekeket, hogy játékuk a gyakorlójátéktól a szerepjátékig optimális ütemben fejlődjék. Tanítsa meg az értelmi és a mozgásos szabályjátékok által megkívánt magatartást. Teremtse meg a feltételeket, a megfelelő eszközöket, hogy a gyermekek játékidőben bármikor barkácsolhassanak. Ösztönözze a gyermekeket, hogy a játékukhoz szükséges eszközöket maguk, illetve kis segítséggel készítsék el. Az óvónő által igényesen közvetített irodalmi anyag élménye tükröződjön a játékban. Tegye lehetővé, hogy a mese hőseinek cselekedetei, a cselekményt, a szereplők mondanivalóját, hangját, mozdulatait saját elgondolásaik alapján eljátszhassák. Ébresszen kedvet a bábozáshoz saját játékával is. Gyermeki tevékenységek: Újra alkotja játékában környezete egyszerű jelenségeit saját elgondolása alapján. Elsajátítja és betartja a játékszerekkel és az együttjátszással kapcsolatos szabályokat. Elfogadja társai ötleteit, utánozza azokat. Felhasználja játékában a szimbolikus és félkész eszközöket. Játékához átalakítja a csoportszobát, ehhez használja a csoportszoba bútorait is. Évszakokhoz, ünnepekhez, mesékhez kapcsolódó irodalmi élményeit saját elképzelése alapján a játékban újra alkotja. Mondókák, versek ritmusának ismételgetése, újra játszása öröm számára. A gyermek, különböző alkatrészekből, eszközökből, anyagokból építményeket, játékszereket, különféle tárgyakat hoz létre. Építő játékát áthatja az alkotás öröme. A konstrukciós építőjátékokat felhasználja szerepjátéka során. Szívesen játszik fejlesztő és mozgásos játékokat. Játék és dramatizálás során használja a barkácsolással létrehozott eszközöket. Játék közben tekeintettel vannak egymásra, vigyáznak társaik eszközeire. Módszertani alapelvek: Az óvónő törekedjen az összefüggő játékidő biztosítására. Tartsa szem előtt a játék során a gyermeki önkéntességet, biztosítsa a változatos eszközhasználatot és a barkácsolás lehetőségeit. Törekedjen arra, hogy a viselkedési szabályok erősödjenek a gyermekekben. Ösztönözze a gyermekeket arra, hogy konfliktusokat próbálják pozitív hozzáállással, önállóan megoldani. Érje el, hogy a gyermekek játékában a mese-vers, az ünnepek, hagyományok élményei megjelenjenek. Fejlődés jellemzői: Gyakorló játék 3-4 éves Hangok, szótagok, Szavak játékos sza- bály szerinti ismétlése játékszerek rakosga- tásával 4-6-7 éves Akkor jelentkezik tartósan, ha a gyermek Fejlődésében lemaradt. Szerepjáték 3-4 éves Elsajátítják és be- tartják a játékszerek- kel, és az együttját- szással kapcsolatos elemi szabályokat. 4-5 éves Együttjátszási igénye kialakul, képesek a cselekvések össze- kapcsolására. 5-6-7 éves Megértik és elfogad- Ják játszótársaik el- gondolásait, alkal- mazkodnak a játék szabályaihoz. Le tud-nak mondani egy-egy kedves játékszerről. Barkácsolás Figyelik az óvónő játék-, és eszköz-készítő és javító munkáját. Segítenek a játékok megjavításában. Maguk kezdeménye-zik a maguk által választottt módon és eszközökkel. Dramatizálás, bábozás Figyelik és felkelti érdeklődésüket a bábu mozgatása. 4-6-7 éves Szívesen, kreatívan mókáznak, saját élményeiket is lejátszák. Építő, konstruáló játék Bonyolult építmé-nyeket alkotnak, me-lyeket még nem ké-pesek megismételni. Bonyolultabb alkotásokat hoznak létre, eredményességre törekszenek, gyakran a szerepjátékhoz kapcsolódik. Bonyolultabb játékelemeket biztosan kezelnek. Szabályjáték Nem tudnak együtt-működni. Egyéni kívánságaikat egyeztetik társaik érdekében. Bonyolultabb sza-bályokat is tudnak játszani. Kapcsolata más területekkel: A játéknak legszorosabb, legelsődlegesebb kapcsolata a közösségi neveléssel van, mert eközben fejlődnek a gyermekek társas kapcsolatai, a viselkedés szabályai, a tartós együttműködési képességei, és erkölcsi tulajdonságai. Kapcsolata van az anyanyelvi neveléssel, mert az irodalmi élmények a játék alapjául szolgálnak. 6.2. Munka Feladatok: A gyermekeket az életkoruknak megfelelő munkaformákkal, azok eszközeivel fokozatosan ismertesse meg az óvónő. Mutassa meg, illetve ismertesse az adott munkavégzés részmozdulatait, helyes, célszerű sorrendjét. A készségek elsajátításához biztosítson elegendő időt, lehetőséget. Hívja fel a figyelmet a munka elvégzésének szükségességére, hasznára, szerettesse meg a társaikért végzett tevékenységet. Törekedjen arra, hogy minden gyermek minél többféle munka elvégzésében szerezzen jártasságot. Érje el az óvónő, hogy a gyermekek legyenek igényesek munkájukra, lelkiismeretesen, kitartóan végezzék azt. Fejlessze a gyermekek önértékelési képességét. Érje el, hogy a gyermekekben ébredjen fel a dolgozó ember iránti tisztelet, a munka eredményének megbecsülése, annak fontossága és hasznossága. Fokozatosan ismertesse meg a gyermekekkel a naposi munka elemeit és életkoruknak megfelelő ütemben bővítse a feladatkört. Teremtse meg az önálló munkavégzés lehetőségét, hogy a gyermekek a szükséges készségeket elsajátíthassák, gyakorolhassák, lássák munkájuk célját, hasznosságát. Segítse a szülőket, hogy vegyék komolyan, tartsák tiszteletben gyermekeik megbízatását, munkáját, támogassák annak elvégzésében. Gyermeki tevékenységek: Örömmel készít ajándékokat, csoportszoba díszítését szolgáló eszközöket, részt vesz az ünnepeket megelőző készülődésben. Vigyáz a csoportszoba rendjére, segít rendet tenni, az eszközöket a helyére rakja. Részt vesz a játékszerek kisebb hibáinak kijavításában. Kiszolgálja önmagát, majd társait a naposi munka során. Segít az udvar rendezésében, a virágoskert ápolásában. Munkavégzés közben megfigyeléseket végez, tapasztalatokat, ismereteket szerez. Ismeri és használja a legszükségesebb eszközöket, szerszámokat. A gyermek munkajellegű tevékenysége legyen önkéntes, örömmel és szívesen végzett aktív játékos tevékenység. A gyermeki munka az óvodapedagógusról konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő pozitív értékelést igényel. Módszertani alapelvek: Az óvónő figyeljen a munka helyes megszervezésére, biztosítsa a kellő tárgyi feltételeket, küszöbölje ki a várakozási időt. Legyen türelmes a gyermekekkel munkavégzés során, mutasson érdeklődést, megfelelő mértékben motiválja a munka vállalását. Tartsa szem előtt, hogy olyan munkát bízzon a gyermekekre, amelynek elvégzése életkori sajátosságainak megfelel. Ügyeljen az egyéni sajátosságokra, a munka játékos jellegére. Teremtse meg a munkához szükséges kiegyensúlyozott, nyugodt légkört. Fejlődés jellemzői: Szívesen vállalja a naposságot, az óvoda és a csoport mindennapi életével kapcsolatos alkalomszerű munkát, teremrendezést. Teljesíti az óvónő megbízatásait, segít a kisebbeknek, az arra rászorulóknak. Ismeri az adott munka eszközeit, azok ésszerű használatát, a munka legcélszerűbb fogásait, azok sorrendjét. Segít a csoportszobával kapcsolatos díszítések elvégzésében és képes ötletet adni a munkavégzés során. Az élősarok bővítését önállóan végzi. Teljesíti a felnőttek megbízatásait. Legyen a munka a saját, és mások elismerésére a nevelés egyik formája. Kapcsolata más területekkel: A közösségi neveléssel, mert az együttesen végzett munka, a közös öröm és felelősség, az együtt elért eredmények segítik a közösség összekovácsolódását. Anyanyelvi neveléssel, mivel szükségessé teszi a gyermekek folyamatos szóbeli kapcsolatát a társakkal és az óvónővel. A vizuális neveléssel, mert közben alakul manuális készségük, kreativitásuk és esztétikai fogékonyságuk. A személyiségfejlesztés fontos eszköze játékkal és cselekvő tanulással. 7. A fejlesztés tartalmi eszközei 7.1. Anyanyelvi nevelés Feladatok: Az óvónő beszédmódja utánzásra méltó, jó példa legyen, állandó beszédkapcsolatban álljon a csoporttal, teremtse meg a jó csoportlégkört. Olyan szervezett tevékenység is legyen, amikor kifejezetten kommunikációs képességfejlesztés a cél (reggeli kör), törekedjen a jól szerkesztett gondolatsorra, a beszélgetés logikájára. Kérdései változatos tartalmúak, logikusak, egymásra épülők legyenek, vegye figyelembe az adott csoport életkori sajátosságait, a gyermekek korábbi ismereteit, nyújtson modellt a gyermekek kérdéseinek megfogalmazásához. Törekedjen a szemléletességre, a képszerű kifejezések alkalmazására, használjon sok gyűjtőnevet. Kísérje figyelemmel a gyermekek kialakulóban lévő egyéni beszédsajátosságait, a tudatos és folyamatos megfigyelés során ismerje meg a gyermekek beszédszintjét, kiejtését és próbálja feltárni a hiányosságokat. A csoportban fellelhető leggyakoribb hangképzési nehézségek kiküszöbölését segítse, az ahhoz illeszkedő vers és mondóka repertoár. Elmaradottság esetén fordítson különös gondot az egyéni fejlesztésre, szükség esetén időben irányítsa a gyermeket logopédushoz. Az anyanyelvi botlásokat szője bele helyesen a saját válaszaiba. Mondanivalója világos, érthető legyen, a nyelvi elemeket a helyzethez illeszkedően használja, beszédében a szavak és a mondatok jelentéstartalmán túl a metakommunikatív közlések széles skáláját is alkalmazza. Figyelje meg a gyermekek kapcsolat felvételt kezdeményező megnyilvánulásait. Tervezze meg, milyen új fogalmakat, kifejezéseket kíván megismertetni a gyermekekkel, ezeket szője változatos szövegkörnyezetbe. Az anyanyelvi játékokat illessze be a szabadidős tevékenységekbe és a különféle foglalkozásokba. Szoktassa rá a gyermekeket arra, hogy durva szavak helyett a finomabb, elfogadhatóbb köznyelvi formát használják. Ismertesse meg a szülőket az óvodában folyó anyanyelvi, értelmi nevelés céljaival, ismerje meg a család anyanyelvi kultúráját, hívja fel a szülők figyelmét a beszélgetések serkentő, a gyermek és szülő kapcsolatát erősítő hatására. Gyermeki tevékenységek: A gyermekeknek a beszédhelyzetekben szerzett tapasztalatai során gazdagodik ismerete, átveszi a környezettől a szórend, ragok, jelek és képzők, a névelők és névutók, a névmások, az igekötők, igemódok gondolatot kifejtő és a környezet számára pontosan érthető használatát. A mondatalkotás anyanyelvre jellemző módját is fokozatosan elsajátítja, az új szavakat más-más helyzetben, más szövegkörnyezetben, más összefüggésben is használja. Megérti a felnőtt kérését, követi azt, válaszol az óvónő kérdéseire, a metakommunikatív elemek is beépülnek a gyermek beszédébe. A gyermek a csoportos szerepjáték, bábjáték, konstrukciós játék, szabályjáték közben a társ beszédét, viselkedését is figyelemmel kíséri. Megnyilvánul spontán és irányított helyzetekben egyaránt, a csoportos beszélgetés során alakul beszédfegyelme. Részt vesz a nyelvi játékokban, érti és alkalmazza a szinonim kifejezéseket. A gyermek beszédét a hangzásbeli sajátosságok is jellemzik, és az udvariassági nyelvi formákat használja. Módszertani alapelvek: Az óvónő ismerje, szeresse anyanyelvét, önképzéssel, a szakirodalom, a közművelődési lehetőségek felhasználásával fejlessze anyanyelvi kultúráját. Törekedjen, hogy beszéde érthető, követésre méltó, kérdéskultúrája megfelelő legyen, szemléletes, képszerű kifejezéseket alkalmazzon, nyelvhasználata a hangok ejtésében kifogástalan legyen. Tartózkodjék a túl erős, túl halk, a monoton, színtelen beszédtől. Az érhetetlen motyogástól, a harsány kiabálástól, természetes hangon, a csoport hang-és zörejszintjéhez alkalmazkodva beszéljen. Vegye figyelembe, hogy a nyelvi kommunikációs helyzetek során fejlődik a gyermek. Tartsa szem előtt, hogy a kommunikációs képességfejlesztés részint közvetítő, részint céltevékenység is lehet az óvodai nevelés gazdag, sokszínű tevékenységrendszerében. Biztosítson lehetőséget a beszédtechnikai hibák javítására példamutatással, a súlyos esetek logopédiai ellátásra. Az anyanyelvi nevelés során építsen a mese-vers, mondóka anyagára. Fejlődés jellemzői. 3-4 éves A gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően szívesen beszélnek, főképpen a velük történt eseményekről. Ismerik környezetükhöz tartozó tárgyak, jelenségek nevét. Ismerik azokat a legfontosabb szavakat, amelyek a tárgyak, személyek, kiemelkedő tulajdonságait, mozgását, cselekvéseit jelölik. Az új szavakat, kifejezéseket más beszédhelyzetekben is alkalmazzák. Kérdés, kérés, felkiáltás formájában nyilatkoznak meg. A magán és mássalhangzók nagy részét tisztán ejtik. 4-5 éves Bátran, szívesen beszélnek. Korábbi élményeiket elmondják. Értik és használják az ismert szavakat. A megismert szavakat, kifejezéseket, szófordulatokat más beszédhelyzetekben is értik és használják. Gondolataikat érthetően, összefüggően tudják kifejezni. Helyesen használják az igeidőket, ragokat, képzőket. 5-6-7 éves Aktívan használják tapasztalataik során bővült szókincsüket. Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatot. Saját kérdésüket, válaszukat, kiegészítő gondolataikat az adott témához igazítják. Helyesen használják az elsajátított új fogalmakat, az általánosan használt képzőket, ragokat, határozószókat, névelőt, névutót és a metakommunikációs elemeket. Beszédüket az aktuális helyzet által kiváltott érzelem kíséri. Tisztán ejtik a beszédhangokat. Kapcsolata más területekkel: Az anyanyelvi, és értelmi nevelés az irodalmi neveléssel áll a legszorosabb kapcsolatban, mert az irodalmi nevelés vezeti el a gyermekeket a szépirodalmi élményekhez, fejleszti esztétikai érzéküket. A természetes beszédhelyzetek mellett a mesék, versek, mondókák szövege egy magasabb nyelvi minőséget képvisel. Az irodalmi szövegek a szókészlet gyarapításával, kifejezések, szólások, nyelvi fordulatok megismertetésével, különféle stiláris eszközök (pl. hangutánzás, hangfestés) használatával gazdagítják a gyermek nyelvi kifejezőkészségét. Szoros kapcsolatban áll a játékkal, mert az abban kialakult társas kapcsolatok természetes körülmények közt fejlesztik a beszédet, lehetőséget teremtenek a párbeszédek kialakulására, közvetlen beszédfejlesztő céljuk van az úgynevezett „anyanyelvi játékoknak”. Kapcsolatot mutat a közösségi neveléssel, mert ennek során nyilvánul meg a gyermek kapcsolatteremtési vágya, megnyilatkozási szándéka, fogékonysága, érdeklődése társai iránt, alkalmazkodó képessége. Kapcsolata van a gondozással azáltal, hogy a beszélgetések elősegítik a gyermek és az óvónő érzelmi kapcsolatának kialakulását, elmélyülését, fokozzák a gyermek jó óvodai közérzetét, nyitottságát a kapcsolatteremtésre. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai munka minden területét, jelen van a nevelési feladatok megvalósításának minden mozzanatában, a munka során a szabályok közlése, az utasítás megértése segíti a beszédfejlődést, bővíti a nyelvhasználat területeit. A tanulás minden területével szoros kapcsolatban áll az anyanyelvi nevelés azáltal, hogy: - a vizuális nevelés során a nyelvi és képi formai ábrázolás együttes alkalmazása folyik. A beszéddel kísért ábrázoló tevékenység jó gyakorlási lehetőség a beszédhibás (főként dadogó) gyermek számára, a zenei nevelés során az élőbeszéd érzelmeket tükröző, jelentést hordozó elemeit gazdagítják. a matematikai tevékenység során a beszéd és gondolkodás szoros összefüggésben fejlődik. a beszéd a testi nevelés során biztosítja a cselekvés szabályozó szerepét. a gyermek természeti és társadalmi környezete szintén gazdag anyaggal járul hozzá az anyanyelvi neveléshez. 7.1.1. Logopédia Az anyanyelv bármely területének fejlesztése legnagyobb sikerrel és leggyorsabban óvodáskorban végezhető. A logopédia célja, hogy a beszédhibák megelőzésével, továbbá a már kialakult beszédhibák és azok következményeként fellépett másodlagos elváltozások korrekciójával ép beszédet hozzon létre. A beszédhibák legeredményesebben 5-6 éves korban javíthatók és javítandók is, éppen a később emiatt kialakuló gátlások megszüntetése érdekében. A tiszta beszédű óvónő könnyen felismerheti csoportjában a beszédhibás gyermeket, s amíg a szükséges korrekcióra nem kerül sor, fokozott, pontos ejtéssel, követendő példaként próbálja segíteni a gyermeket. Azt a 3-4 éves gyermeket, akinek 10-15 beszédhangra kiterjedő hibája van, vagy ennyi teljesen hiányzik, a beszédéből azonnali logopédiai vizsgálatra kell az óvónőnek küldeni. A csak néhány (pl.: sziszegők) hangra kiterjedő hibás ejtés esetén a gyermeket 5 éves kora körül érdemes szakemberhez küldeni. Az óvodás gyermek úgynevezett élettani pöszeségét és a valódi beszédhibát nem mindig könnyű megkülönböztetni, de általában 4-5 éves kortól már nem beszélünk élettani pöszeségről – normális fizikai/pszichés fejlődés mellett. Az óvodáskorú gyermekek beszédészlelésének és –megértésének minőségét vizsgálni, ismerni és szükség esetén fejleszteni többszörösen fontos dolog. Fontos azért, mert a nyelvelsajátítás folyamatának, a gondolkodás fejlődésének, az ismeretek gyarapodásának kiemelten jelentős időszakáról van szó. Fontos azért, mert óvodáskorban sok gyermekkori betegség vagy egészségügyi probléma (nátha, fülproblémák, arcüreggyulladások, halláscsökkenés) akadályozhatja a megfelelő beszédpercepciót. Fontos azért is, mert a beszédpercepció és –megértés akadályozottsága célzott vizsgálat nélkül rejtve maradhat, ezért a környezet számára csak kísérő tünetek: „figyelmetlenség”, „rosszaság”, „lustaság” okozhat problémát. A kellő időben felismert beszédészlelési gond kiküszöbölésére ugyancsak az óvodáskor a legoptimálisabb időszak, mert a kísérletek tanúsága szerint a beszédészlelés fejlődése 3-5 éves kor között a legnagyobb ütemű. Kellő nyelvi fejlettség nélkül elképzelhetetlen a megfelelő iskolai tanulás. Logopédiai és óvónői munka jól kiegészíthetik egymást. A beszédfejlesztő, utánzó játékok pedagógiai jelentősége igen nagy, nem csak a logopédusok, hanem a gyermekekkel több időt töltő óvónők is alkalmazhatják. 7.2. Verselés, mesélés Ezen a téren nevelésünk célja, a gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek erősítése a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Feladatok: Az óvónő irodalmi anyagának összeállításakor részesítse előnybe, hogy a kiválasztott versek, mesék erősítsék a pozitív erkölcsi, érzelmi értékekre való hangolódást a környezet megszerettetését, a néphagyományok ápolását. Építse be irodalmi anyagába a községünkben és környékén összegyűjtött népi mondókákat, verseket, kiszámolókat és népi hagyományokat. Három év távlatában ügyeljen a dal, mondókajáték, állathangutánzó, felelgetős mesemondókák, halmozó és láncmesék, versek, verses mesék, majd fokozatosan hosszabbodó, bonyolódó prózai mesék egymásra épülésére. Csak irodalmi és néphagyomány értékű, anyanyelvileg tiszta és értékes mesét, verset mondjon a gyermekeknek, ezek segítségével gazdagítsa a gyermekek szókincsét, fantáziáját, segítse a hangképzési nehézségek javítását. Napközben többször is mondjon alkalomhoz illő mondókákat, verseket. Mutassa meg az ehhez kapcsolódó testmozgásokat és ezek éljenek a csoport mindennapjaiban. Alakítsa ki az óvónő a mesehallgatásra utaló, ismétlődő szokásokat, jeleket (mesedoboz, mesetarisznya, hangjelzés, gyertya…) Minden alkalommal gondolja át, mivel ébreszt kedvet a verselésre, mesehallgatásra, fokozott egyéni törődést igénylő gyerekekben is. Meséhez, vershez, dramatikus játékokhoz használjon bábokat, szimbólumképző eszközöket, ezúton is erősítse a játékkal való kapcsolatát. Alkalmanként használjon a mesékhez, versekhez, mondókákhoz olyan eszközöket, melyek elősegítik ezen irodalmi művekhez való kötődés kialakulását. Tartsa fontosnak, hogy csoportjában az élő mese, vers, mondóka legyen a természetes. A népmeséknél a mese fordulataiban, stílusában, előadásmódjában az óvónő saját személyisége nyilvánuljon meg. Nyújtson az irodalmi alkotásokkal mély esztétikai élményt. Gyermeki tevékenység: Figyelmesen hallgatja a meséket, verseket, mondókákat. Ismételgeti a mondókákat, verseket játékához kapcsolva. Eszközök segítségével feleleveníti a mese egyes részleteit vagy egészét. Társaival dramatizálja a számára legérdekesebb, legvonzóbb meséket. Séta, kirándulás, udvari játék során mondogatja a különféle tevékenységekhez, eseményekhez, növényekhez, állatokhoz, természeti jelenségekhez kapcsolható mondókákat, verseket, kiszámolókat, közmondásokat. Rövid történeteket, névcsúfolókat talál ki. Szereti a mesekönyvet, óvatosan bánik vele. Módszertani alapelvek: Törekedjen az óvónő arra, hogy csoportjában elfogadó – együttműködő légkörben hallgathassák a gyermekek a népi mondókákat, verseket, meséket. Tartsa fontosnak, hogy az alkalomhoz illő mondókákat, verseket, a hozzájuk tartozó játékokkal, mozdulatokkal kísérjék a gyermekek. Kiemelten kezelje irodalmi anyagában a községünkben és környékén összegyűjtött néphagyományok ápolását, magyarságtudat formálását. Fejlődés jellemzői: Szívesen ismételgeti az előző években megismert mondókákat, rigmusokat, kiszámolókat, ritmikus mozgásokkal kíséri azokat. Várja, igényli a mesehallgatást, figyelmesen, szívesen hallgatja, segít a mesemondás feltételeinek kialakításában. Játékában gyakran előfordul a mesélés, bábozás és az ismert mondókák, kiolvasók ismételgetése. Képes kitalálni meséket, verseket, csúfolókat. Folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait összeköti. A mesében elhangzottakról beszélget, a szereplők érdekes szólásait, furcsa vagy széphangzású nevét megjegyzi. Szívesen mesél, beszélget és válaszol a kérdésekre. Az óvodában megismert néphagyományokat és az azon alapuló verseket, meséket, mondókákat, csúfolókat ismeri, hallgatja és mondogatja azokat. Kapcsolata más területekkel: A verselés, mesélés az anyanyelvi neveléssel áll a legszorosabb kapcsolatban, mert a nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze: meséken, verseken, mondókákon keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást, a nyelvtanilag helyes beszédet és új fogalmakkal ismerkednek meg. Kapcsolatban áll a vizuális neveléssel, mert az irodalmi élményeiket, a mese-vers által feltörő érzelmeiket, vágyaikat, meginduló fantáziájukat az ábrázolás legkülönbözőbb eszközeivel kifejezhetik. Szoros kapcsolata van a játékkal, mert számtalan lehetőséget teremt az irodalmi élmények újra alkotására, versek, mondókák, rigmusok tevékenységeikhez kapcsolására. 7.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Zenei nevelésünk célja, a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, a közös éneklés, énekes játék örömének megéreztetése, hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Feladatok: Az óvónő juttassa a gyermekeket az énekléssel és zenehallgatással élményekhez, keltse fel a zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Változatos módszerekkel, eszközökkel törekedjen a zenei anyanyelv megalapozására. Teremtse meg a zenei nevelés alapvető feltételeit: biztonságos, nyugodt, hangulatos légkört. Ismerje meg a gyermekek zenei adottságait, mozgásfejlettségét, kiejtését, játékos-éneklő kedvét. Szerettesse meg a gyermekekkel az éneklést, énekes népi játékokat, kortárs művészeti alkotásokat, szoktassa őket szép, tiszta éneklésre. Fejlessze a zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, zenei alkotókedvét, harmonikus, szép mozgását. Segítse a gyermekek kezdeményezését, aktivitását. Adjon kellő időt és lehetőséget a gyakorlásra és az ismétlésre. Az előadott dalokat, dalos játékokat igényesen, tisztán közvetítse. Tervező munkájában törekedjen az anyag logikus egymásra épülésére, összhangjára, a szoros kapcsolatra a dalanyag és a készségfejlesztés között. A dalokat egyszerűen és természetesen illessze be a nap folyamán magától adódó helyzetekbe. Az ünnepekre, évszakokra való ráhangolódást segítse a helyi népi hagyományok anyagával is. Zenehallgatáshoz gazdag, változatos anyagot válogasson, vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi gyerekek hovatartozását, és azt esztétikusan közvetítse. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé váljék. Gyermeki tevékenységek: Örömmel vesz részt a közös éneklésben, mondókázásban, körjátékokban. Törekszik a tiszta éneklésre, szövegkiejtésre. Ismeri a különféle hallás és ritmusfejlesztő játékokat. A többször hallott, jól ismert dalok dallamfordulatait játékában felhasználja. Játék közben dúdolgatva, énekelgetve is szerez zenei élményeket. Játszik a hangokkal és a hangok lejtésével. Igényli a társaságot, örömmel végzi az egyöntetű közös szép mozgásokat. Képes a szerepek átélésére, az érzelmek és gondolatok egész testmozgással való kifejezésére. Az egyszerű zenei kifejezéseket konkrét cselekvéssel gyakorolja. A zenei fogalmakat egymáshoz viszonyítja. Türelmesen hallgatja a zenét, éneket, kortárs művészeti alkotásokat. Módszertani alapelvek: Az óvónő vegye figyelembe a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének fejlődését, és az elért szintre, élményekre támaszkodjék. Törekedjen arra, hogy minél mélyebben és hitelesebben közvetítse a helyi zenei-és mondóka hagyományokat is. Ügyeljen arra, hogy a zenei ráhangolódás folyamata minden óvodai és helyi aktualitáskor megfelelő szinten éljen a csoportban. Érje el, hogy minél több lehetőség adódjon a csoport életében a népi dalok, mondókák ápolására. Fejlődés jellemzői: Versekhez, mondókákhoz dallamokat talál ki. A dalok egyenletes lüktetését, ritmusát mozgással, ritmushangszerrel kíséri. Ismeri, és gyakorlatban alkalmazza a halk-hangos, gyors-lassú közötti különbséget. Képes játékok, játékos mozdulatok kitalálására. Megkülönbözteti a hangszíneket zörejekben, beszéd és énekhangokban, hangszeren játszott zenében. Rövid, majd hosszabb motívum-szakaszokkal képes dallambújtatásra. Kezdő vagy sajátos belső illetve záró motívumokból felismeri az ismert dallamokat. Biztonságosan, tisztán énekel a megszokott hangmagasságon és tempóban. Önállóan szervez dalos játékokat. Ismer kortárs művészeti alkotásokat. Kapcsolata más területekkel: A zenei nevelésnek kapcsolata van a közösségi neveléssel és szocializációval, mert dalos játékok közben erősödik a gyermek alkalmazkodó képessége, biztonságérzete, társas kapcsolatai fejlődnek, változnak a barátságok, egyén és csoport viszonya új értelmet kap. A környezeti neveléssel, azért, mert a környezet jobb megismeréséhez, szeretetéhez a zenei élmény sajátos eszköz. A zörej és zenei hang felfogása differenciált megfigyelésre szoktat és ismeretbővítést jelent. A játékkal, mert számtalan lehetőséget teremt a zenei élmények gyakorlására. 7.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A tevékenység célja, a gyermekek élmény-és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér- forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A tevékenység célja, a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti – emberi - tárgyi világ értékei iránt. A tevékenység célja a környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér – és síkbeli szemléletének alakítása. Feladatok: Az óvónő keltse fel a gyermekben az ábrázolás anyagaival, eszközeivel való tevékenység vágyát. A gyermekek alkotótevékenységéhez biztosítsa a megfelelő, elegendő helyet és (tér, fényviszonyok, munkaterület) időt. Teremtse meg az ábrázolás tárgyi és hangulati feltételei. Időben kezdje el, majd tudatosan bővítse az ábrázolással kapcsolatos szokások kialakítását. Késztesse a gyermeket a közösen átélt élmények, események, jelenségek formai, színbéli tulajdonságainak megfigyelésére. A gyermekek alkotó tevékenységéhez biztosítsa a méretben, minőségben, és mennyiségben megfelelő eszközöket, és tanítsa meg azok helyes és biztonságos kezelését. Segítse elő, hívja fel a gyermekek figyelmét, hogy környezetükben fedezzék fel a szépet, a színek hatását, a régiségek harmóniáját. Mutasson példát és gyakoroltassa az esztétikus környezet alakítását és óvását. Gyűjtse, időnként elemezze a gyermekmunkákat, minden év elején tájékozódjon egyéni fejlettségi szintjükről, ennek megfelelően gondoskodjék a gyermekek fejlettségének és fejlesztésüknek megfelelő feladatokról. Tegye lehetővé a változatos technikák és témák alkalmazását, választhatóságát. Teremtse meg a lehetőségét a közös kompozíciók létrehozásának az ábrázolás minden területén. Tervezzen, szervezzen olyan munkaformákat, amelyek nagyobb kitartást igényelnek, erősítik a feladattudatot. A gyermekek elemi képolvasási, térbeli tájékozódó, rendező és komponáló képességét alakítsa ki, fejlessze. Ösztönözze a gyermekeket, hogy egymás munkáinak sikereinek örüljenek. Gyermeki tevékenységek: A gyermek kedve, érdeklődése szerint képzelete és emlékképei nyomán firkálgat, rajzolgat, mintázgat, fest, kézimunkázik. Tapasztalatokat szerez az anyag formálhatóságáról. Ismereteket szerez az ábrázolási anyagok, eszközök viselkedéséről. Séta, kirándulás közben különféle természeti tárgyakat gyűjt, ezeket válogatja, csoportosítja, felhasználja tevékenysége során. Tapasztalatokat szerez színre, formára, kompozícióra vonatkozóan. Tájékozódik a kép síkján, síkban, térben tapasztalja a téri viszonyokat. A rajzolt formákat díszíti, színezi, kiegészíti. Megismerkedik az anyagok és technikák együtt használatával, eredményeivel. Ismeri és gyakorolja a különböző technikákat. Módszertani alapelvek: Törekedjen arra, hogy minden gyermek örömmel átélje az alkotás örömét, élményét. Adjon elegendő lehetőséget az életkori sajátosságokból fakadó, szárnyaló gyermeki kíváncsiságnak, fantáziának, gyönyörködésnek és rácsodálkozásnak. Szervezze úgy a vizuális nevelést, hogy sok mozgással, cselekvéssel, az észlelő funkciók együttműködésével járjon. Az észlelés, rész-egész, háttérkiemelés, térbeli viszonyok nagyobb szerepet kapjanak. Segítse a kreativitást, a gyermeki kezdeményezést érvényre jutni. Fejlődés jellemzői: Képalakításában egyéni módon jellemezni tudja az elemi térviszonylatokat. Élményei, elképzelései megjelenítésében biztonsággal használja a képi kifejezés változatos eszközeit. Formaábrázolásában képes hangsúlyozni a megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat, részleteket. Fokozott önállósággal alkalmazza az ismert technikákat. Csoportmunkában, önállóan készít egyszerű kellékeket, bábokat, egyéb egyszerű játékokat. Kialakul a finom- motorikája, képi gondolkodása. Kapcsolata más területekkel: A vizuális nevelés kapcsolata elsődleges a játékkal, mert az ábrázolás a játékhoz hasonló élményt jelent. A maga érzéseit, élményeit a gyermek a maga módján fejezi ki. A vizuális nevelés kapcsolatban van az anyanyelvi neveléssel, mert a vizuális élmények az alkotás öröme beszédre, mesére ösztönöz. A környezeti neveléssel, azért, mert a természeti és társadalmi környezet megismerése, felfedezése elsődlegesen vizuális élményalapon történik, valamint ezek az élmények tapasztalatok, gyűjtött anyagok magukban hordozzák az alkotni akarás vágyát. A munkával azért, mert az anyagok, eszközök használata kezelése, elemek anyagok rendezése munkajellegű tevékenység elvégzését indokolják. A mesével-verssel, bábbal, azért, mert élményanyagot biztosít. 7.5. A külső világ tevékeny megismerése A tevékenység célja, a szűkebb és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti – emberi – tárgyi világ értékei iránt. A tevékenység célja, hogy a gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerezzen a szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formái, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakuljon ki a természet, és az emberi alkotások iránt, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Feladatok: A természeti- emberi- tárgyi környezet tevékeny megismerése a tapasztalatok, ismeretek gyarapításával, feldolgozásával keltse fel, illetve tartsa ébren a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését, elégítse ki megismerési vágyukat. Ismeretszerzés során vegye figyelembe meglévő tapasztalataikat és a gyermeki beszédmegértő képességet, közlései legyenek szemléletesek, érthetőek a gyermekek számára. A tárgyakat, jelenségeket lehetőleg természetes környezetben és természetes megjelenési formájukban mutassa be az óvónő. Biztosítsa az alkalmi és folyamatos megfigyelést. Az ismeretnyújtás épüljön minden esetben a folyamatos cselekedtetésre. Adjon módot a differenciált fejlesztésre, az egyéni fejlődés üteméhez való igazodásra. Fokozottan érvényesítse a valóság, az ahhoz kapcsolódó cselekvés, az erről alkotott kép, és az ezt kifejező szó egységét. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Olyan helyzetet teremtsen, amelyekben a gyermekeknek alkalmuk nyílik különböző összefüggések rendszerezésére, felfedezésére, többféle megoldás közötti választásra, problémahelyzet megoldására. Adjon lehetőséget a minél több érzékszervvel való tapasztalásra, élmények több szempontú felidézésére. Biztosítsa a valóság megtapasztalásának, játékos cselekedtetésnek a lehetőségét, eszközeit. Vegye figyelembe a gyermekek természeti és társadalmi környezetére vonatkozó meglévő tapasztalatait. Helyezzen hangsúlyt a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Adjon alkalmat arra, hogy közvetlen módon találkozzanak a természetvédelemmel, környezetvédelemmel. Mutasson példát a környezet szeretetére, óvására. Segítse a szülőket, hogy felismerjék a gyermek környezet iránti érdeklődésének fontosságát. Gyermeki tevékenység: A környezetében szerzett tapasztalatait, élményeit szóban érthetően kifejezi. Megfigyelések után tapasztalatait az óvónő segítségével feldolgozza, kiegészíti, rendszerezi. Megfogalmazza környezete tárgyaival, jelenségeivel kapcsolatos különbözőségeket, azonosságokat. Erősödik benne a kiegyensúlyozott, egészséges életvitelhez szükséges szokásrendszer. Tapasztalatot szerez az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről, kialakul kíváncsisága, érdeklődése. Tapasztalatokat szerez az évszakok változásairól, az időjárás és öltözködés összefüggéseiről, növényekről, állatokról, a közlekedés szabályairól. Észreveszi a természet, a környezet szépségeit, értékeit, óvja, védi azt. Kialakul benne a szűkebb környezetéhez fűződő pozitív érzelem. Megismeri szülőföldjét, a hazai tájat, a helyi hagyományokat, néphagyományokat, szokásokat, a családias tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét. Módszertani alapelvek: A témák összeállításakor tartsa szem előtt az óvónő, hogy fokozatosan nehezedő, bővülő ismereteket, tapasztalatokat, tevékenységeket szemléletes módon biztosítson. Tartsa szem előtt, hogy a tevékenységet hassa át a játékosság, az élményt adó, oldott légkörben zajló cselekvés. Törekedjen arra, hogy amit csak lehet a helyszínen, a természetben, élőben figyeltesse meg. Közös megfigyelések alkalmával éreztesse meg a természet szépségét, mutassa be a környezetvédelem és környezet higiéné szerepét az ember és minden más élőlény szempontjából. Fejlődés jellemzői: Eligazodik, és jól tájékozódik szűkebb környezetében: otthonában, az óvodában és annak környékén. Ismeri lakcímét, családja nevét, szülei foglalkozását. Ismeri a testrészeit, azok funkcióit, igényes teste tisztaságára. Különbséget tesz évszakok és napszakok között. Gyakorlott az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismeri a különböző közlekedési eszközöket, és hogy ezek az emberek munkájaként készülnek. Különböző szempontok szerint csoportosítja a megismert növényeket, tudja, hogy ezek fejlődése és az időjárás között összefüggés van. Ismeri a különböző intézmények rendeltetését. A tárgyak, jelenségek közötti összefüggéseket felismeri, külső jegyeiket rendeltetésük szerint összehasonlítja. Az általa ismert állatokat csoportosítja lakhelyük, külső jegyeik, hasznosságuk alapján. A környezet megismerése során szerzett matematikai tartalmú tapasztalatokat tevékenységeiben alkalmazza. Kapcsolata más területekkel: Vizuális neveléssel, azért, mert a környezetben való tapasztalás, érzékelés, észlelés elsősorban vizuális alapon történik. Közösségi neveléssel, mert a közös tevékenységek, felfedezések erősítik a társak közötti kapcsolatot. Munkára neveléssel, mert a tapasztalások, megismerések, tevékenységek munka jellegű feladatok elvégzését igénylik. 7.5.1. Környezetvédelmi nevelés Pedagógiai programunk egyik kiemelt feladata a környezet szeretetére, a környezet védelmére nevelés. Feladatunk elérni, hogy a gyermekek pozitív szokásokat, viselkedési normákat képviseljenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetben, továbbá, hogy pozitív attitűdökkel viseltessenek az élővilág, a harmonikus, szép környezet fenntartásáért és megőrzéséért. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudato magatartásformálás alapozására, alakítására. Rendszeresen szervezünk kirándulásokat minden évszakban, részint az azonos hely változásainak bemutatására, részint a természetjárás alapismereteinek elsajátíttatása, részint pedig a kulturált környezet, a higiénia iránti igény kialakítása érdekében. A gyermekek szemléletét úgy kell alakítanunk, hogy a környezetüket pusztító magatartást elítéljék, s igényükké váljék a természet gondozása, védése, megújulásának segítése, más szóval az állat- és növényvilággal harmonikusan együttműködni tudó igényes magatartás. A természetben való viselkedésre az óvónő ad mintát. Mértéktartó magatartásával egyrészt kulturált viselkedésre bírja a gyermekeket, másrészt lehetővé teszi, hogy növendékei önfeledten csodálhassák a természet szépségét, majd ráébredhessenek értékeire, védelmének szükségességére. A kirándulás nem múlhat el a tapasztaltak valamilyen formájú rögzítése nélkül. A gyűjtött anyagból közös és egyéni alkotások létrehozása, az élmények lerajzolása, esetleg fotóalbum készítése. Mert aki figyelmesen jár, kel a világban, a környezetben, az csodákra lel, célunk, hogy óvodásaink felfedezzék és óvják e csodát. A gyermek is legyen tisztában az őt körülvevő világ alapvető összefüggéseivel. Az óvónő ragadjon meg minden alkalmat annak tudatosítására, hogy az élet alapfeltétele a levegő, nélküle minden élőlény elpusztulna. Tudja megkülönböztetni a gyermek az utca benzingőzös és egy kirándulóhely tiszta levegőjét. Ennek során felfedeztethetjük a gyermekekkel a levegőt szennyező anyagokat, a járművek, a kémények által kibocsátott füstöt. Az óvónő helyezzen hangsúlyt a vízre, életet adó funkcióinak megismertetésére. Hívja fel a figyelmet a tiszta és szennyezett víz különbségeire, a szennyeződés okaira, mutassa be a víztisztulási eljárásokat. (helyi szennyvíztisztító telep látogatása.) Kirándulásokon a természet élővizeinek tanulmányozása, tisztaságuk, színük, élvezhetőségük, stb. szerint, az akvárium élővilágának megismertertése a csoportban. A hó elolvasztásával, az esővíz ülepítésével szintén kimutathatjuk a szennyeződéseket. ( Március 22. a VÍZ világnapja.) Az óvónő ismertesse meg a föld, a talaj sajátosságait is a gyermekekkel, valamint a növény és állatvilágot. Hívja fel a figyelmet a mező és termőföld, vagy a sziklás, kopár hegyoldal talaja és növényzete közti különbségekre. Az ilyen lehetőségek révén élményszerűen taníthatjuk meg gyermekeinknek a természet- és környezetvédelem főbb fogalmait úgy, hogy közben a jó levegő, a tiszta víz és az egészséges föld iránti igényüket is kialakíthatjuk. A gyermekek jussanak el a rendetlenség, a rongálás elítéléséhez, tiszteljék, szeressék és ápolják a körülöttük lévő növény és állatvilágot, felelősséggel, viseltessenek környezetükért, hogy felnőve se váljanak közömbössé természetünk problémái iránt. 2008-ban, 2012-ben elnyertük a Zöld- óvoda címet. 7.5.2. Matematikai tapasztalatok szerzése A tevékenység célja a környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér – és síkbeli szemléletének alakítása. Feladatok: Az óvónő vegye figyelembe a gyermekek természetes kíváncsiságát, érdeklődését, fejlettségét, ismereteit és az egyéni különbségeket. Kövesse a gyermekek egyéni fejlődését és elemezze azt. Fejlessze a gyermekek problémalátását, önálló problémamegoldó képességét az egyén és a csoport egészének fejlesztésével. Az óvónő teremtsen lehetőséget a gyermekek számára a tapasztalás, megfigyelés, érzékelés, észlelés terén, változatos, játékos körülmények között. A gyermekek matematikai képességének fejlesztése legyen játékos, cselekedtető, szem előtt tartva az egyéni különbségeket, kihasználva a differenciálás adta lehetőségeket. Az óvónő kérdései legyenek érthetőek, vegye figyelembe a gyermekek beszédértésének fejlettségét. Fokozott figyelmet fordítson az azonosítás, megkülönböztetés, és az összefüggések felismerésére. Teremtse meg a mozgásos, cselekvéses, képi emlékek felidézésének módját. Figyelem, feladattudat és feladattartás fokozott fejlesztésével segítse az iskolai tanulásra való alkalmasságot. Gyermeki tevékenységek: Tapasztalatot, élményt szerez a környező valóság formáiról és mennyiségi viszonyairól. A gyermek ismereteket sajátít el a tapasztalás, érzékelés, észlelés, megfigyelés útján. Felismeri az azonosságokat, különbözőségeket és összefüggéseket. A cselekvés síkján szerzett tapasztalatokat munkalapon is újraalkotja. Kiterjedésük szerint összemér tárgyakat. Sorozatokat készít, halmazokat hoz létre, több-kevesebb, ugyanannyit, párosít. Különböző egységekkel méréseket végez. Geometriai ismereteket szerez, a környezet tárgyainak számosságára, kiterjedéseire véleményeit megfogalmazza. Különféle formákat felismer. Térben is tud tájékozódni. Módszertani alapelvek: Biztosítsa az óvónő a gyermekek számára az élményt nyújtó és a változatos tapasztalatszerzést. Teremtse meg a feltételét a nyugodt, alkotó légkörnek. Ösztönözze a gyermeket önálló, játékos problémamegoldó tevékenységre, tapasztalatuk, véleményük a feladat megfogalmazására. Törekedjen az óvónő a feladatok érthető, pontos megfogalmazására. Fejlődés jellemzői: A gyermek szívesen vesz részt matematikai tevékenységekben, felvetett vagy felismert problémák megoldásában. Tevékenységei során kitartó a munkában. Megérti és követi az óvónő közlését, feladatadását, csoporttársai tevékenységének logikáját. A mennyiséget összehasonlítja becsléssel, párosítással, méréssel, számlálással. Önállóan létrehoz halmazokat különböző szempontok szerint. Tárgyakat megszámlál maximum 15-20-ig. Különböző matematikai helyzetekről ítéleteket alkot. Másolással képes a mintával megegyező elemekből térbeli, síkbeli alakzatokat kirakni, alkotni. Érti és helyesen használja az összehasonlítást kifejező szavakat. Követi az irányokat, helyesen alkalmazza a névutókat. Képes tárgyak, személyek, halmazok szétválogatására, kiegészítésére, sorba rendezésére, és felismeri a válogatásban érvényesülő szempontokat. Kialakul a gondolatok, cselekvéssel és szóval történő kifejezésének képessége. Kapcsolata más területekkel: Kapcsolatban van az anyanyelvi neveléssel, mert fejlődik szóval történő kifejezésének képessége. A környezeti neveléssel, mert környezetük számosságára vonatkozó tapasztalatokat szereznek. 7.6. Egészségfejlesztő testmozgás A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros kézségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskézségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Feladatok: Az óvónő fejlessze azokat a testi képességeket, amelyek lehetővé teszik a mindennapi élethez, tevékenységhez szükséges mozgáskészséget, pl. ügyesség, gyorsaság, erő, állóképesség, koordinációs képességeket, társra figyelés képességét: a társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával, a gyermek én- határainak, önfegyelmének, együttműködő képességének fejlődését is elősegítjük. Biztosítsa a lehetőséget a gyermekeknek a változatos mozgástapasztalatok szerzésére, rendszeres bővítésére, vegye figyelembe az egyéni szükségleteket és képességeket. Az egészségügyi szokások kialakításával és az erre vonatkozó ismeretek nyújtásával egészséges életmódra, életvitelre neveljen. Legyenek hangsúlyosak, változatosak a mozgásos játékok és a testi fejlődésen kívül fejlessze a koncentráló képességet, emlékezetet, ítélőképességet és a gyermekek alkotó erejét. Elégítse ki és keltse fel a gyermekekben a játék és verseny igényét. Az óvónő a fejlődési rendellenességekből fakadó testi elváltozásokat előzze meg, ill. javítsa. (gerincferdülés, lúdtalp…) A testi nevelésre és mozgásra nevelés területeit bővítse kirándulással, szánkózással, és egyéb életkorának megfelelő sporttevékenységekkel. Az óvónő a gyermekek optimális terhelése mellett alkalmazkodjon az egyéni képességekhez, változatos differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségeket biztosítson. Az óvónő a teljesítmény értékelésénél a gyermek önmagához viszonyított eredményeit vegye figyelembe, biztassa és dicsérje a gyermeket, pozitív énkép alakulását támogassa. A tornának, játékos mozgásnak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek, teremben vagy szabadlevegőn, eszközzel vagy eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában mindennap lehetőséget kell biztosítani. Gyermeki tevékenységek: Szívesen végez mindenféle mozgásos tevékenységet, gimnasztikai gyakorlatot. Játékidőben is szívesen végez labdagyakorlatokat. A gyermek prevenciós gyakorlatokat is végez. Végez páros gyakorlatokat, természetes és speciális járásokat, különböző alakzatokat felvéve. A gyermek szívesen játszik mozgásos versenyjátékokat, szabályjátékokat, labdajátékokat. Önállóan szervez tornagyakorlatokat, zenére is tornázik. Szívesen segít a teremrendezésben és a tornaszerek kiosztásában. Kúszik, mászik, csúszik, ugrik, fut, labdázik, stb. Módszertani alapelvek: Az óvónő tartsa szem előtt a rendszeresség és fokozatosság elvét. Ügyeljen a sokféle, változatos, játékos gyakorlat összeállítására. Az óvónő ösztönözze a gyermeket a szebb, és pontosabb mozgás végrehajtására. Adjon minél több lehetőséget a koordinációs képességek fejlesztésére, ösztönözze őket a mozgásra, egyéni lemaradásokat kompenzáló, mozgásos játékok ajánlásával. Fejlődés jellemzői: Örül a mozgásnak, szívesen részt vesz a mozgásos játékokban, tevékenységekben. Növekszik a teljesítő képessége, mozgása összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Fejlődik a tér és időérzékelő képessége. A játék során kialakul kezdeményező kedve, önállósága, bátorsága, kitartása és alkalmazkodó képessége. Kialakul a koordinációs készsége. Egyéni, csoportos, sor és váltóversenyeket játszik az óvónő segítségével és a szabályok pontos betartásával. Kapcsolata más területekkel: A testnevelés kapcsolatot mutat a gondozással, mert hozzájárul a gyermek egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életvitel kialakulásához. A közösségi neveléssel, mert fejlődik a szabálytudata, együttműködési készsége, társra figyelés képessége, egymás iránti figyelmessége. Önfeledt játéka közben fejleszti magában az akaratot, a félelem leküzdését, a bátorságot, a fegyelmezettségét, alkalmazkodó képességét, helyzetfelismerés és döntésképességet. Az anyanyelvi neveléssel, mert fejleszti a gyermek szókincsét, kifejező készségét, mivel olyan kifejezéseket tanul, amit az óvoda más területén kevésbé. 8. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A gyermekvédelmi problémák a különböző társadalmi rétegződés és az ország különböző területein lévő településtípusonként, térségenként eltérő. A gyermekvédelem fontos társadalompolitikai kérdés, melynek helyzetét állandóan figyelemmel kíséri az egész társadalom. Az óvodai intézmény a prevenció mellett célul tűzheti ki, hogy hatáskörébe tartozó gyermekek problémáit felismerje, kezelje, az érintett gyermekek eseteit feldolgozza, a gondokat orvosolja a helyi társadalom gyermekvédelmében érintett társszerveivel, szakembereivel együtt. A gyermekek jogainak megvalósulásához a pedagógusok, nevelőszülők, gyámügyi szakemberek, gyermekjóléti szolgálatok munkatársainak, valamint a jogalkotók együttes munkájára van szükség. A települési önkormányzat a településen élő gyermekek veszélyezettségének megelőzését a gyermekjóléti szolgáltatás útján szervezi. A gyermekvédelem az óvodai nevelőmunka szerves része, mely gondoskodást, több szeretetet, nevelést jelent. Magába foglalja a gyermekközösség egészére kiterjedő, ezen belül minden gyermek személyiségfejlesztéséért kifejtett pedagógiai tevékenységéért. A gyermekvédelmi felelős fogja össze ezt a feladatkört. A csoportok vezetői jelzik számára azokat az eseteket, amelyre feltétlen oda kell figyelni a gyermekek védelmében. Nevelési évenként módosul az éves gyermekvédelmi munka és munkaterv a szükségességnek megfelelően. A hátrányos helyzetű gyermekek száma sajnos nem csökken. A hátrányos helyzetet kiváltó okok változóak. Többnyire a munkanélküliség és a családi környezet, nevelési hiányosságok jelentik a gondokat. Előfordul veszélyeztetettségi helyzet is. Ebben az esetben felvesszük a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálat vezetőjével. Az óvodai gyermekvédelmi felelős lépéseket, intézkedéseket tesz a segítségnyújtás megszervezésére, a gyermek élethelyzetének javítására. A gyermekvédelmi felelős a nevelőtestületnek az a tagja, aki az intézmény vezetőjének a megbízásából képviseli a gyermek- és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti ezeknek a szempontoknak az érvényesülését. A probléma jellegétől függően az óvoda vezetője is bekapcsolódik a kapcsolatfelvételbe, a szükséges intézkedések lebonyolításába. Cél: A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kiemelése és felzárkóztatása, érzelmi testi és szociális fejlesztés. A gyermek érezze, hogy őrá is szükség van, és legyen igénye a nyugodt, derűs alkotni képes kiegyensúlyozott légkörre, megfelelő teret kapva az önkifejező, önérvényesítő törekvéseihez. Fontos olyan pedagógia környezet kialakítása, ahol a befogadó hátránycsökkentő attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelő munkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. Így valósulnak meg az esélyegyenlőséget, a nemek társadalmi egyenlőségének támogatását segítő elvek. Óvónő feladatai: Biztosítsa a biztos érzelem gazdag és élmény gazdag légkör megteremtését az óvodában. A gyermek/ gyermekek fejlődéséhez szükséges eszközöket biztosítsa. Feladata, fejlődésében, szokásokban lemaradt dolgok felzárkóztatása, illetve pótlása. A gyermekkel mindig éreztesse, hogy ő fontos, és amit ő alkot az egyedi és megismételhetetlen, ezáltal is az alkotás és a feladattudat megerősítése. Folyamatos kapcsolatot tartson a szülőkkel, és a gyermekvédelmi felelőssel. Gyermeki tevékenységek: A gyermek megismeri és igénye lesz arra, hogy családias, szeretetteljes légkör vegye körül. Megismeri az alkotás örömét, az „ezt én csináltam” érzést. Meg tanulja értékelni saját és mások munkáját. Fejlődés jellemzői: Fejlődése játékosan, számára szinte észrevétlen éri el az életkorának megfelelő szintet. Megismert szokásokat magáénak tudja és használja is azokat. Nevelés alapelvei: Előzzük meg a veszélyeztetettség kialakulását a családban. Folyamatosan kísérjük figyelemmel a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek életkörülményeit. Szükség esetén kezdeményezzünk védő, óvó intézkedéseket. A gyermekvédelmi látókörbe kerülés kritériumai: - Azok a családok, ahol csak az egyik szülő neveli a gyermeket. - Ahol az egyik szülő rendelkezik keresettel, a másik munkanélküli. - Azok a családok, ahol az egyik fél ellen büntetőeljárás van folyamatban, vagy éppen büntetőidejét tölti. - Ahol nem megfelelőek a higiénikus körülmények, nincs bevezetve a lakásba a víz, nincs fürdőszoba és WC. - Ahol a gyermek jogai nincsenek figyelembe véve és korlátozva van annak gyakorlásában. Gyermekvédelmi tevékenység stratégiái: A veszélyeztetett és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartásába vétele, névsoruk összeállítása. Folyamatos fejlesztés kidolgozása és megvalósítása. Családlátogatás. Önképzés, mind folyóiratokból, szakkönyvből és előadások látogatásával. Gyermekvédelmi szolgálattal való folyamatos kapcsolattartás. Önkormányzat Szociális Bizottságával kapcsolattartás az anyagi segítség biztosítására. 9. Baleset megelőzés Az óvodában eltöltött idő alatt a gyermekeket többféle baleset is érheti, melyek befolyásolhatják teljesítményét és érzelmi fejlődését is. Ezen veszélyforrások nagymértékben csökkenthetőek a szabályok betartásával és betartatásával. Az óvodában bekövetkező baleseteknek kettős oka lehet: -tárgyi objektív ok -személyi szubjektív ok A kettő egyidejű megléte a legveszélyesebb. A napi mozgástevékenységek során fordulhatnak elő kisebb-nagyobb balesetek. Megtervezésekor több szempontot is figyelembe kell venni: -Ismerni kell a gyermekek életkori sajátosságait, fizikai állapotukat, teljesítőképességüket. -A foglalkozás idejét helyesen kell megválasztani (lehetőség szerint a délelőtti órákban). -Figyelembe kell venni a csoport nemek szerinti megoszlását. -Időjárási tényezők hatással vannak a gyermekek idegrendszerére. -Betegségek: beteg, vagy részlegesen sérült gyermeket ne engedjünk sportolni. -Minden esetben a foglalkozás anyagának megfelelő bemelegítés előzze meg a munkát. -A mozgástevékenységet vezető óvónő a foglalkozás kezdete előtt mindig győződjön meg a tárgyi feltételek biztonságosságáról. A sportszereknek mindig az előírásoknak megfelelő állapotúnak kell lenniük. Az esetleges hibákról minden esetben tájékoztatni kell az óvoda vezetőjét. Csak balesetmentes állapotban levő tornaszereket/ eszközöket lehet használni, sérült szert azonnal ki kell iktatni. -Mivel a balesetek döntő hányadának oka a fegyelmezetlenség, a nevelő köteles a megfelelő módszerekkel a fegyelmet megtartani -Az óvónő érvényesítse irányító szerepét. Mindig jól látható helyen álljon, a gyermekek számára is érthető instrukciókkal irányítsa a feladatokat. Kellőképpen tudjon differenciálni, ismerje fel a balesetveszélyes helyzeteket, váratlan események bekövetkezésekor is képes legyen gyors döntést hozni. A mozgásos tevékenységek színhelyei lehetnek fedett vagy szabad létesítmények. Az időjárási viszonyokat figyelembe véve a foglalkozások zömét zárt helyen lehet megtartani. -Zárt helynek minősül a tornaszoba, erre alkalmas méretű csoportszoba. -Szabadtéri sportlétesítményekhez kell sorolni az óvoda udvarát, sportpályákat, nyílt uszodákat, az óvodán kívüli közterületeket, melyeken gyakran folytatnak sporttevékenységet (pl: szánkópályák, rétek, tópartok). A létesítményektől, a tereptől függően jelentkeznek a különféle biztonsági előírások is. A testnevelési foglalkozásokat vezető óvónő elsődleges kötelességei közé tartozik az esetleges baleseti források kiküszöbölése. Az intézményvezető felelőséggel tartozik az intézmény helyzetéért. Az intézményfenntartó szervek kötelessége az intézményvezető támogatása annak érdekében, hogy a lehető legegészségesebb és biztonságosabb tárgyi környezetben történjék a gyermekek testi nevelése. Fedett létesítmények munkavédelmi előírásai: Óvodánkban a mozgásos tevékenységek megtartására a tornaterem áll rendelkezésre. A foglalkozások megkezdése előtt a következőkről kell meggyőződni: - A közlekedést, mozgást akadályozó tárgyak /pl: asztalok, székek/ megfelelő módon vannak elhelyezve, eltávolítva, hogy ne dőlhessenek le. - A tornaterem padlózatának állapota: - A foglalkozást csak száraz, csúszásmentes felületen lehet elkezdeni mivel a nedves fényezett felület balesetveszélyes. - A padlózat felülete mindig legyen egyenletes, hibamentes. - A padlózatból a szerek felállításához szükséges kampók, csavarok nem állhatnak ki. - A teremben elhelyezett fűtőtestek világítóeszközök védettségéről meg kell győződni. - A teremben munka csak akkor végezhető, ha megfelelő természetes vagy mesterséges fényforrás áll rendelkezésünkre. A világítótestek, kapcsolók minden esetben épek legyenek. - A teremben elhelyezett álló, fekvő, függesztett szerek állapotáról mindig győződjünk meg. Ha ezek bármelyikének minősége nem kielégítő, minden esetben jelenteni kell a munkáltatónak, csak ezek helyrehozatala után folytatható a munka. - Mivel a foglalkozást a csoportszobában is tarthatjuk, csak olyan tananyagot válasszunk, amely ilyen körülmények között is balesetmentesen elvégezhető. - Ha tornaszert használunk, ügyeljünk arra, hogy megfelelőképpen legyen rögzítve. Általános tornaszerek, tornatermi berendezések: Greiswald tornakészlet: mivel fából készült, szálkásodhat, repedhet, törhet. Ezen hibákat azonnal javítani kell, a hibás részeket el kell távolítani. Tartozékait mindig előírásszerűen kell összeilleszteni, ezek illeszkedését használat közben ellenőrizni kell. Ugrószőnyegek, Wesco készlet: ügyeljünk a szőnyeg épségére, a szakadozott, rongyos, összemosódott szőnyeg rendkívül balesetveszélyes. A szőnyegeket falon rögzítve vagy sima talajon egymásra helyezve tároljuk. Rotikom csúszda: illesztései mindig pontosak legyenek. Húzókötél: mindig csomómentes legyen. Body Roll egyensúlyozó készlet: felszíne és belső borítása mindig sérülésmentes legyen. Használatakor mindig biztosítsunk megfelelő nagyságú, egyenletes területet. Dobóeszközök /labdák, babzsák/ balesetvédelme: minden esetben győződjünk meg a dobóeszközök állapotáról, csak hibátlan dobóeszközt válasszunk. A dobóterületen tartózkodni tilos! Ha valaki még is odaszalad, a gyakorlatot azonnal abba kell hagyni. Labda használatakor fokozott szervezettség indokolt, hiszen komoly ütődés veszélye áll fenn. Minden sporttevékenységet előzzön meg alapos bemelegítő torna, mivel az izmok merevsége is okozhat balesetet, húzódást, rándulást! A sportszerek karbantartása, javítása folyamatos legyen, és feleljen meg az adott sportszer kívánalmainak, igazodjon a sportszer anyagához is / fa- bőr- műanyag- fém stb. /. - A komolyabb javításokat bízzuk szakemberre. - A sportszerek helyes tárolásával nagymértékben meghosszabbíthatjuk használhatósági idejüket, és ez sok esetben a baleset megelőzés szempontjából is nagyon fontos. Különös figyelmet kell fordítani a szabadon tárolt sporteszközökre, hiszen ezek fokozottabban vannak kitéve az időjárás viszontagságainak, kopásnak, rongálásnak. A kényes részeket óvjuk az esőtől, hótól, amit lehet fedett helyen tartsunk. Szabadtéri sportlétesítmények: Udvar / Favár, Láncos lépegető, /: Mivel az óvodában döntő többségben hármas szerepet lát el / pihenő, szabadidős tartózkodási hely/ kialakításában fokozottan figyelembe kell venni annak balesetvédelmi lehetőségeit. A szabadtéri területeken elhelyezett játékokat, pihenőhelyeket úgy kell kialakítani, hogy ne legyenek baleseti források. -A fából készült játékok anyagukból eredően szálkásodnak, repednek, törnek. Ezeket mindig ellenőrizzük. A fafelületeket minden évben megfelelő anyaggal kezeljük le, hogy az időjárás ne tehessen kárt bennük. VÁR: Az épségét, rögzítését minden évben ellenőrizni kell, a két várrészt összekötő híd oldalvédelme mindig legyen biztosítva. A gyermekek figyelmét mindig hívjuk fel a létra, a csúszda rendeltetésszerű használatára, a menetirány betartására. Láncos lépegető: a fémfelületeket megfelelően kell kezelni, az esetleges kopásokat javítani kell, hogy ne okozzanak sérülést. Mókuskerék: A kerék és falécek rögzítését ellenőrizni kell, ügyelni kell arra, hogy megfelelő távolságban álljanak a gyermekek a mozgó keréktől, hisz éppen azon szaladó megrúghatja őket. Téli sportok: Szánkózás: Mindig a gyermekek életkorának megfelelő terepet válasszuk ki. Vegyük figyelembe a gyermekek tudásfokát, felszereltségét, a terület tárgyi veszélyeit /fák, árkok, utak, stb…/ Csak kifogástalan állapotban lévő szánkókat használjuk! Tartassuk be az aktuális közlekedési szabályokat a le és felvezető utak használatát illetően. Hógolyózás, csúszkálás: csak az erre alkalmas, biztonságos területet használjuk pl: az óvodaudvar lefagyott vagy erre a célra öntözött része. Hógolyózást csak száraz, kissé tapadó hó esetén engedélyezzünk, mert a vizes hógolyóból következően nő annak ütőereje is. Az óvónőt érhető baleseti források: Az eldobott szerek általi sérülés megelőzhető, ha a használaton kívüli tárgyakat biztonságos helyre rakjuk pl: kosárba. A tornaelemek oktatása során az óvónő mindig melegítsen be, mielőtt a szeren bemutatja a gyakorlatot, legyen tisztában annak pontos elvégzésével. Ismerje és alkalmazza a szerek használatára vonatkozó előírásokat és ne legyen felületes! A gyermekek egyéni sportruházata: Amozgásos tevékenységekhez mindig megfelelő ruházat szükséges: kényelmes óvodai ruha, cipő. Baleseti veszélyt a ruházat gondatlansága, hanyag viselése jelenti. Gyakori, hogy a cipőfűző kibomlik, a lógó fűzőre rálépve balesetet szenved a gyermek. Mindig ellenőrizzük a ruházat épségét! Utcai ruhában ne engedjük a gyermekeket gyakorolni, mert azok balesetvédelmi szempontból sem megfelelőek. Általános szabályok a villamos szemléltető eszközökre: Minden villamos árammal működő szemléltetőeszközt úgy kell telepíteni, a csoportszobákban, hogy az a pedagógiai elvek mellett megfeleljen a balesetvédelmi követelményeknek is. Telepítése lehet állandó, vagy alkalmi jellegű. Állandó jellegű eszközök: ezeket úgy helyezzük el, hogy azok használata praktikus legyen, áramtalanításuk egyetlen kapcsolóval történjen. A rendszer védőföldeléssel biztosított legyen. Alkalmi telepítés: olyan esetekben, amikor a teremben egy-egy foglalkozáson használjuk csak az eszközt. A gép mindig stabilan álljon a tartón, az asztalon. Amennyiben csak hosszabbítóval lehet megoldani az áramellátást, azt úgy kell elhelyezni, hogy ne zavarja a foglalkozást és a közlekedést. A gép használata előtt győződjünk meg a vezeték épségéről. Sérült, szakadozó dugójú gépet használni tilos! A hosszabbítást csak szabályos vezetékkel lehet megoldani. A gépeken bármilyen cserét csak szakember végezhet el. Csak ép védőburkolatú eszközöket használjunk! Bármilyen sérülés észlelésekor áramtalanítsuk a szerkezetet. Áram alá helyezés után a gépben bármilyen javítást végezni tilos! Fényforrással rendelkező gépeknél mindig biztosítani kell a gép megfelelő szellőzését, szellőzőnyílásait eltömíteni, elzárni nem szabad. Használatbavétel előtt mindig olvassuk el a kezelési utasítást és a balesetvédelmi előírást. A kapcsolók, dugaljak mindig felnőttek magasságához igazodjanak, hogy a gyermekek ne érhessék el azokat. Néhány alapgép speciális balesetvédelmi követelményei: Diavetítő: Felállításakor ügyeljünk arra, hogy a vetített kép mindenki számára tiszta, jól látható legyen. A gép szellőztetését minden esetben biztosítsuk. A gép kezelését minden esetben csak az óvónő végezheti. A gépbe nyúlni csak feszültségmentes állapotban lehet. Televízió, videó: használatuk során ismerni kell a típusra jellemző legfontosabb kezelési, karbantartási, balesetvédelmi útmutatásokat. Biztosítsunk számukra állandó helyet, mely megfelelő klímájú és stabilitású. Lehetőség szerint használaton kívül, zárható helyen tároljuk, így elkerülhetjük, hogy a gyermekek belenyúljanak, esetleg idegen tárgyakat helyezzenek bele. Lehetőleg ne kerüljön rá vizes tárgy pl: váza. Használat előtt ellenőrizzük a csatlakozó zsinórok épségét. A képet, hangot mindig megfelelően állítsuk be. Sérülés esetén azonnal áramtalanítsunk. Számítógép : használatára a fentiekben leírtak vonatkoznak. Mentők hívása baleset esetén: A mentőket mindig olyan személy értesítse, aki a bekövetkezett baleset jellegéről, a sérült állapotáról is tud kellő felvilágosítást adni. A baleset helyét pontosan kell megnevezni / az intézmény neve, címe: utca, házszám/. Intézkedni kell, hogy a mentő akadálytalanul meg tudja közelíteni a baleset helyszínét. Az esetleges sérülésről a szülőt, gondviselőt értesíteni kell. Az óvónőt ért baleset, üzemi baleset, ezért nyilvántartásra, kivizsgálásra az erre vonatkozók előírások a mérvadók. A gyermeket ért baleset gyermekbaleset, ekkor a gyermekbalesetekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A gyermeket ill. az óvónőt ért balesetről az intézmény vezetőjét tájékoztatni kell. 10. A pedagógiai program feltétel - rendszere 10.1. Apedagógiai program személyi feltételei Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll, a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak – dajka, pedagógiai asszisztens – összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. A nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit is képzett óvodapedagógusok látják el. A migráns gyermekek számára is lehetőséget teremtünk, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Az óvodánkban négy csoportban kilenc felsőfokú végzettségű óvodapedagógus dolgozik. Négy kolléganő fejlesztőpedagógiai,- egy közoktatás vezetői szakvizsgát szerzett az elmúlt 10 évben. Egy óvodapedagógusunk szociálpedagógus másoddiplomát szerzett, egy pedig táncművészeti főiskolán szerzett diplomát. Három kolléganő német nyelvű neveléshez szakvizsgát szerzett. A bölcsődei csoportban dolgozó gondozónők is megszerezték a szakgondozói képesítést. A jelenlegi nevelőtestület összetétele hosszabb távon biztosítja intézményünk szakmai stabilitását. A munkaidő beosztás a mindenkori éves munkaterv mellékletében kerül meghatározásra. Az egész napos nyitva tartás alatt 2-2 óvónő foglalkozik egy-egy gyermekcsoporttal. Az átfedési időt az óvónők a gyermekek egyéni felzárkóztatására, fejlesztésére és tehetséggondozásra használják. Három év folyamatában a csoportban dolgozó óvónők személye változatlan. A beszédhibás gyermekeket logopédus gondozza, az egyéni felzárkóztatást fejlesztőpedagógus végzi. 10.2. Továbbképzés, önképzés Óvodapedagógusaink a KÖRPI, főiskolák és egyetemek által szervezett továbbképzéseken, szakvizsgát és másoddiplomát adó képzéseken vesznek részt, azokon, amelyek színvonalasnak és hosszabb távon hasznosíthatónak mutatkoznak. Az elkövetkezendő években a nevelőtestület tagjai környezetvédelem, gyógytestnevelés, illetve kompetencia alapú nevelés területen kívánja tovább képezni magát. A nevelőtestület évente ütemezi a továbbképzéseken való részvételt. Havi egy alkalommal az óvoda nevelőtestülete a továbbképzéseken látottakat, hallottakat megvitatja. Az önképzés az ismeretek szinten tartása minden óvodapedagógus állandó feladata, az óvoda alkalmilag olyan szakirodalomnak megvásárlását eszközöli, amely több személy szakmai igényét, valamint munkánk minőségi javulását eredményezi. 10. 3. Tárgyi feltételek Óvodánk eszközállománya jónak ítélhető. A berendezési tárgyainkat az elmúlt 5 évben részben kicseréltük, melyek állagának megóvására törekszünk. A nevelési területek és tevékenységformák alapvető eszközeivel rendelkezünk, de ezek folyamatos pótlása szükséges. Óvodai önerőből biztosított forrásnak tekintjük az óvónők eszközkészítő és javító tevékenységét. Miden pályázati lehetőséget kihasználunk annak érdekében , hogy intézményünk tárgyi feltételeit folyamatosan biztosítani és javítani tudjuk. A szülők körülményeiktől függően hozzájárulnak munkánk segítéséhez társadalmi munkával, óvodai tevékenységekhez használható eszközökkel, anyagokkal stb. (amit a szülőkkel előzetesen megbeszélünk, egyeztetünk.). 11. Az óvoda szakmai dokumentumai Első számú szakmai dokumentumunk az Országos Alapprogramra épült Pedagógiai Program. Az óvoda éves munkaterve tartalmazza: az adott nevelési év működési rendjét ünnepek, ünnepélyek nevelőmunka vizsgálatának szempontjai adminisztrációs munka ütemezése és ellenőrzése nevelőtestületi értekezletek időpontja, témája nevelési év kiemelt feladatai óvoda-szülők kapcsolata óvoda-iskola együttműködési terve gyermek-és ifjúságvédelmi munkaterv munkaközösség munkaterve pedagógiai munka ellenőrzésének szempontjai A gyermekcsoportok nevelési- fejlesztési programját a csoport óvónői készítik el: - A gyermek csoport szokás-és szabályrendszere tartalmazza a napirendet, heti rendet, nevelési feladatokat, folyamatos 3-3 hónapra. - A programterv tartalmazza az ünnepeket, eseményeket, kirándulásokat, családdal közös tevékenységeket, egyéb szervezési feladatokat, időkerete 3 hónap. - A pedagógiai tématervet négyhetente tervezzük. Tartalmazza a témát, feladatot, képességfejlesztést és eszközt. - Az egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentumainak vezetése folyamatos. Tartalmazza a gyermek anamnézise és szociokultúrális hátterének jellemzőit, kitöltése a gyermek beiratásakor történik. A nevelőtestület által kidolgozott és elfogadott szempontsor tükrözi, követi a csoport és a gyermekek aktuális fejlettségét, fejlesztési programját, mérési eredményeit. 11.1. Észrevételek, vélemények, elemzés Az óvoda a Pedagógiai Program bevezetése után évenként felmérte a szülők elégedettségét ill. további elvárásait munkánkkal és az óvoda szolgáltatásaival szemben, ezek (a kiadott kérdőívek sajnos elég kis számban érkeztek vissza kb. 50%-ban.) a következők: A szülők 78%-a ismerte az óvoda körülményeit, a dolgozók egy részét mielőtt gyermekét beíratta intézményünkbe. Az óvoda nevelési programját 60% ismerte. A szülők szerint az óvoda legfontosabb feladata 96 visszaérkezett vélemény alapján: 95% készítse fel az óvoda a gyermeket az iskolára 95% értelmileg fejlessze 50% szeressen a gyermek az óvodába járni ill. érezze ott jól magát 47% szerezzen a gyermek barátokat, fejlődjön társas kapcsolata 35% minél több verset, éneket tanuljon a gyermek 33% beszédkézsége fejlődjön 30% felügyelete, testi épségének biztosítása meglegyen, míg a szülő dolgozik 30% önkiszolgálás önállósága fejlődjön 20% sokat mozogjon (a szabadlevegőn is) 21% tanulja meg a viselkedési szabályokat (58 véleményből) A megkérdezettek véleménye szerint az óvodánknak több időt kellene fordítani az alábbiakra: 53% tornára, levegőzésre, sétára, egyéb mozgásra 44% beszélgetésre 31% rajzolásra, festésre 29% ének-zenére 25% egyéb tanulásra 25% mesehallgatásra 22% játékra 20% kirándulásra Az óvoda-család kapcsolatát az alábbi adatok jelzik: 62% megfelelőnek tartja a gyermek óvoda életéről, fejlődéséről a tájékoztatást 88% elégedett ill,. nagyon elégedett gyermeke óvónőinek bánásmódjával (96 kérdőívből) 89% elégedett ill. nagyon elégedett az óvoda vezetőjével (38 kérdőívből) 89% elégedett ill. nagyon elégedett gyermeke dajkájával (38 kérdőívből) igénylik az óvónők családlátogatását (58 kérdőívből): nagyon: 24% közömbös: 60,5 % nem: 6% 12. Mellékletek 12.1. A német nemzetiségi nevelés programja Bevezető Az óvoda nemzetiségi nevelési programja átfogja a 3-4-5-6-7 éves korosztály nevelő- fejlesztő munkáját. Program alappillére kettős: a gyermeki érzelmekre építve megalapozza a német nyelvhez és a néphagyományokhoz kötődést, valamint hangsúlyozza a gyermek kreatív, alkotó tevékenységét. A program másik alappillére a tevékeny óvodai élet megteremtése, melyben hangsúlyt kap a kreatív gondolkodási irány megerősítése. Egy kétnyelvű óvodai csoportban az idegen nyelvű nevelés céljait és feladatait meghatározza, hogy milyen nyelvi múlttal rendelkeznek az oda járó gyermekek, illetve mik a szülők elvárásai az óvodával szemben. A program alapelve Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag nemzetiségi óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság önállóságot, egészséges öntudatot és önmegvalósulási lehetőséget ad a gyermekeknek a nemzeti identitástudat megerősítésével. Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető. Minden gyermek ismerje meg testi, lelki, szellemi értékeit. Minden gyermek vonzódik a mesei, zenei és alkotó élményekhez, az ezekhez kötődő tevékenységekhez. Ha mindezt a kisebbségi kulturális értékek megerősítésével kapja, kialakul a gyermek tartása, önálló, kiegyensúlyozott gyermekké válik. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni, kialakul, erősödik identitása. Program célja A gyermekek nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a kisebbség nyelvének és hagyományainak megismertetésével. Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének biztosítása, elősegítése. Program feladata A gyermekek testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése az erkölcsi, szociális, esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálásával. Program kapcsolatrendszere A nemzetiségi nevelés során különösen nagy hangsúlyt fektetünk a családokkal való kapcsolattartásra, kiemelten a kisebbséghez tartozó családokkal. Fontosnak tartjuk ezt a kisebbségi, és néphagyományok, életviteli szokások átvételében, azoknak az óvodai nevelésbe való beépítésében. E nevelési területen fontos szerepet kapnak a nagyszülők, akik a hagyományok közvetítői. Az óvoda-iskola kapcsolatának fő tartalmi kérdése a kisebbségi nyelvhasználat egymásra építése. Ennek hatásos módja a nemzetiségi tanítást, illetve nevelést folytató pedagógusok kölcsönös óra és foglalkozás látogatása. Kapcsolatuk a kisebbségi önkormányzatokkal fenntartói és közvetítői szintű. A kisebbségi önkormányzatok képezik a hidat intézményünk és a falvak anyaországi testvértelepülése, Falkenberg között. Az óvoda tagjai a Kistérségi Német Nemzetiségi Munkaközösségnek. A munkaközösségben való aktív részvétel lehetőséget teremt a szakmai tapasztalatcserére, az e nevelési területet érintő aktuális információk (továbbképzések, jogszabályváltozások, módszertani kiadványok megjelenése) áramoltatására. A program erőforrásai A kisebbségi óvodai nevelési program megvalósulásának minőségét az abban részt vevő óvónő személye nagymértékben meghatározza. Óvodánkban ezt a feladatot 2 fő óvodapedagógus végzi, aki német nemzetiségi szakvizsgával rendelkeznek. A kisebbségi nevelést végző óvónő az alábbi képességekkel, személyiségjegyekkel kell, hogy rendelkezzen: jó német nyelvtudás, a kisebbség szellemi és tárgyi kultúrájának, a hagyományoknak és szokásoknak alapos ismerete. A nemzeti nevelés programjának tárgyi feltételei a kötelező eszközkészlet felsorolásában találhatók. Az erkölcsi, szociális érzelmek alakításának feladatai Saját nyelvi, kulturális közösség hagyományainak és szokásainak kiépítése az óvodai élet mindennapjaiba. Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése. Olyan óvodai élet megteremtése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A gyermekek erőnlétének, alkalmazkodó készségének fejlesztése a mindennapi testi- lelki edzéssel. Pozitív érzelmi kötődés kialakítása a gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt viszonyában. A gyermekek barátkozásának segítése. Lehetővé tétele annak, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban, tudja megkülönböztetni a jó és rossz, helyes és helytelen közti különbségeket. A különbözőség elfogadásának kialakítása a szociális érzékenység által a többségi és a kisebbségi kulturális értékek tiszteletben tartásával. Az esztétikai érzelmek alakításának feladatai Az esztétikus és higiénikus gondozásra törekvés a gyermekek egyéni igényeinek figyelembe vételével. A gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakításának segítése. A gyermek szépérzetének formálása a nemzeti értékeket láttató esztétikus környezettel. A gyermekekben az élménybefogadó képesség, a kisebbségi kultúra értékei iránti tisztelet, érzékenység és nyitottság kialakítása. A tárgyi-emberi természetben megtalálható szép és csúnya közti megkülönböztető képesség kialakítása. Az intellektuális érzelmek alakításának feladatai A kétnyelvű környezet biztosítása, oly módon, hogy a gyermekek számára az anyanyelv biztonsága adott legyen! A gyermekek egyéni képességüknek, nyelvi állapotuknak megfelelően ismerkedjenek a nemzetiségi nyelvvel. A gyermekek beszélőkedvének megerősítése, a kisebbségi kommunikációs tér kibővítése a meghitt beszélgetések segítségével. A gyermeki értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet és kreatív gondolkodás) fejlesztése a kíváncsiság és az utánzási kedv kihasználásával. A multikulturális környezet nyitott, érzékeny befogadásának megszervezése. A nevelés keretei Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges testi fejlődésének elősegítése. A nemzetiségi nevelőmunka fontos a mindennapi tevékenységekben-, mint testápolás, étkezés, öltözködés, alvás- a kisebbségi nyelv használata. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. A gyermekek gondozásának feltétele az óvónő és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét kisebbségi nyelven a nagy csoportba lépés pillanatától kezdve biztosítjuk. A gyermekekkel együtt végezzük a teendőket, hogy a már megtanultakat, testápolási szokásokat, nemzetiségi nyelven is képesek legyenek elsajátítani. A testápolás a gyermekek tisztaságigényeinek kialakítását szolgálja. A gyermekek ápolása közben beszéljünk a kisebbség nyelvén, hogy utánzás által minél könnyebben és gyorsabban elsajátíthassák a szokásokat. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. Biztosítsunk sokféle mozgásfejlesztő eszközöket, mindennapi szervezett mozgásos tevékenységet, melyek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A gyermekek alvásigénye megkívánja, hogy az óvodában is alhassanak. Az elalvás előtti mesélés, altatódalok dúdolása is folyhat a gyermek nyelvi ismeretének megfelelően a kisebbség nyelvén. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása A 4-5 éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A gyermekek egészséges életmódját csak úgy tudjuk biztosítani, ha minden nap mozgási lehetőséget tervezünk részükre. Az egészséges életmód feladatainak ellátása során is törekedjünk- a gyermekek nyelvi állapotának megfelelően- a kisebbség nyelvén kommunikálni. A gyermekek fejlődéséhez szükséges környezet megteremtése Megfelelő alapot ad az óvodai nevelőmunkához: óvodaudvar csoportszoba mosdók öltözők A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele biztosítja a gyermekek jó közérzetét, s egyben helyes mintát is ad. Az óvoda környezetében tükröztetjük a kisebbség szokásait, hagyományait. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A mindennapi gondozási teendők közben, mint- testápolási szokások étkezésnél öltözködésnél rendrakásnál mindennapi szervezett mozgásnál- is használják a kisebbség nyelvét. Az érzelmi nevelés és a társas kapcsolatok A szociális és az egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakozása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése A gyermekeknek családias légkörben alakul ki az érzelmi kötődése társaihoz és a felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, tevékenységre ösztönzi őket. A gyermekeknek legyen a kisebbségi hagyományokból is táplálkozó szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma, ami mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Fontos a nagyvázsonyi hagyományok kisebbségi nyelven történő megerősítése. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag, tevékenykedtető élet szükséges. Különös tekintettel ápoljuk a kisebbségi életmódhoz kötődő hagyományokat és szokásokat olyan formában, amelyik megfelel az óvodások életmódjának. Az óvoda minél több tevékenységet szervezzen a kicsik és nagy óvodások együttműködésére. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, formálása. A gyermek pozitív kapcsolata csak akkor alakul ki, ha a gyermekek jól érzik magukat a csoportban. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén Megértik környezetük jelzéseit, érzéseit a kisebbségi nyelven is. Érzelmileg kötődnek a kisebbségi környezetükhöz, szeretik multikulturális környezetük értékeit, természetes számukra a kétnyelvűség. A program napirendje A napi életritmus kialakítása alapvető feltétele a testi- lelki harmónia megteremtésének. Az életritmust óvodánkban meghatározza, hogy az óvónők heti váltásban dolgoznak. Ezáltal minden második héten kerül előtérbe a nemzetiségi nyelven folyó nevelés. A „nemzetiségi hét” napirendje nagyban igazodik az anyanyelven folytatott nevelés napirendjéhez. A tevékenység kerete A népművészet formanyelvén fogant vers, mese, énekes játék, vizuális és tárgyi környezetet kiemelő program tevékenységi keretként beépíti a kisebbségi életmódhoz tartozó hagyományok ápolását, népszokásokat, s mindezt évszakokhoz, jeles napokhoz csoportosítva tervezi meg az óvodai gyakorlatban. Márton napja (november 11.) Advent (Karácsony előtti 4 hét) Mikulás (december. 6.) Farsang (Vízkereszttől hamvazószerdáig) Húsvét Szt. György napi Marha nagy hajtás Tavaszünnep (május 1.) Pünkösd (Húsvét után 50. napon) Szüret Vers, mese, dramatikus játék A gyermekek érzelmi, értelmi és etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével, a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Az óvoda vállalja a kisebbségi kulturkincsből és az anyanemzet kultúrájából azon versek, mesék, mondókák közvetítését, amelyek a gyermekek kisebbségi identitását alakítják. A tevékenység feladatai: A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása, mely figyelembe veszi a gyermekek értelmi, érzelmi é nyelvi fejlettségét. A 3-4-5-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése a vers, mese, dramatikus játékok segítségével. Ének, énekes játékok, zenehallgatás A tevékenység célja: a közös éneklés, közös játék örömének megéreztetése, hogy azokon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozza kisebbségi zenei anyanyelvüket, megismerteti velük a kisebbségi énekes játékokat, gyermektáncokat. A tevékenység feladatai: A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és képességszintnek megfelelő összeállítása. Az 3-4-5-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése. Felhasznált zenei anyagok igényes összeválogatása, mely a kisebbségi zenei anyagoknál kiemelten fontos. Rajzolás, mintázás, kézimunka A tevékenység célja: a gyermeke élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. Gyermekek a tér- forma- szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A tevékenység feladatai: A gyermeki alkotó- alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. Az 3-4-5-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek, s azok tartalmának, minőségének megtervezése. A tevékenység szervezeti formái, jellemzői: Fontos a kisebbségi kultúrában jellemző alkotó technikák megtervezése és beépítése. Erre kiváló lehetőséget adnak az évszaki kiállítások, ahol helye lehet a kisebbségi szülők, nagyszülők, alkotókörök produktumainak. Mozgás, mozgásos játékok A tevékenység célja: a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodóképességének valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése a kisebbségi mozgásos játékok által, úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. A tevékenység feladatai: A 3-4-5-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok biztosítása. A különböző tartalmak, szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében. A külső világ tevékeny megismerése A tevékenység célja, hogy a gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerezzen a szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formái, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakuljon ki a természet, és az emberi alkotások iránt, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. E tevékenység sok lehetőséget rejt magában a kisebbségi nevelés számára. A kisebbségi szokások, hagyományok, kultúra, népviselet, tárgyi jellemzők megismertetése, megbecsülésére, tiszteletére szoktatása is. A tevékenység feladatai: A 3-4-5-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzés során. Fontos azoknak a témaköröknek a megtervezése, melyek a kisebbségi identitástudatot megerősíthetik. Környezetvédelmi nevelés A tevékenység célja, hogy a gyermekek pozitív szokásokat, viselkedési normákat képviseljenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetben, pozitív attitűdökkel viseltessenek az élővilág, a harmonikus, szép környezet fenntartásáért és megőrzéséért. Matematikai tapesztalatszerzés A tevékenység célja: a gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerezzen szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása. Munka jellegű tevékenységek A tevékenység célja: a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. A munkakapcsolatok során minél gyakrabban használják a kisebbségi nyelv egy-egy kifejezését. A tevékenység feladata: A különböző típusú munka jellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása 3-4-5-6-7 éves korban. Olyan jellegű munkatevékenységek tervezése, mely sajátosan a kisebbség tevékenységére jellemző. A fejlődés várható eredményei A megfelelően alkalmazott program esetén az óvodáskor végére, feltételezve a kiegyensúlyozott családi viszonyokat, a hagyományosan elvárt célkitűzések, fejlesztett tulajdonságok mellett, (pl. testileg fejlett, érzelmileg gazdag, közvetlen, a közösségbe beilleszkedni, játszani tudó, ismeretekben gazdag, fejlett igazságérzetű, konstruktív) egy más, idegen nyelvű nép kultúráját az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten megismerő és a nyelvet ezen a szinten részlegesen beszélő, megértő gyermek lép ki az óvoda kapuján. A nyelvi fejlesztés terve tanévi bontásban A nyelvi fejlesztés, a kisebbségi nyelv és kultúra közvetítésének és átörökítésének a megtervezése az óvodáskorúak nyelvtanulási sajátosságainak figyelembevételével történjen. A tervezést előzze a gyermekek nyelvismeretének felmérése illetve igazodjon az értelmi és érzelmi fejlettségéhez. A nyelvi fejlesztés tematikája 2-2 hónapos egységekben: 1. Szeptember, Október: A német kisebbség nyelvére való figyelni tudás alapjainak megteremtése. Nyelvi feladatok: (fejlesztés) A kisebbségi nyelv iránti érdeklődés felkeltését segítő páros játékok (vigasztalók, simogatók stb.), népi eredetű mondókák és énekek alkalmazása, használata. Nagyobb gyermekeknél az előző évben tanult szavak ismétlése, a köszönési és udvariassági formák gyakorlása, az óvónői utasítások, napirendi feladatok mondatmodellek segítségével való felidézése. Természetes nyelvi helyzetek megteremtése. Szókincsfejlesztés változatos játékokkal az ősz témakörében. 2. November, December: A német kisebbségi nyelv iránti érdeklődés fenntartása. Nyelvi feladatok: Az ünnepekre készülődés folyamatában nyelvi fejlesztés a különböző tevékenységi formák segítségével. A magyar nyelven előkészített foglalkoztatási formák (pl.: beszélgető kör, mindennapos test.) a kisebbség nyelvén való megszervezése. Az adott téma feldolgozása mindkét nyelven. 3. Január, Február: A német kisebbségi nyelv iránti pozitív beállítódás kialakítása érdekében a nyelvi élmények körének bővítése újabb témák feldolgozásával, szókincsfejlesztéssel, hagyományápolással. Nyelvi feladatok: (fejlesztés) Az első és második egységben elsajátított alapszókincs folyamatos gyakoroltatása. Beszédkedv fokozása, produktív beszéd kialakítása az ismert körjátékok, mozgásos játékok, gyermekjátékok, mondókák, mesék és képeskönyvek történeteinek felidézésével, ismétlésével. A német kisebbségi nyelv zeneiségére, a jól artikulált beszédre sok példát nyújtson az óvodapedagógus a gyermekeknek. Egyéni és kiscsoportos foglalkoztatási forma alkalmazása. 4. Március, Április, Május: A német kisebbségi nyelv szinte folyamatos használata közben (korosztálynak megfelelő mértékben) ellenőrizze a beszéd megértését, erősítse és gyakoroltassa a válaszadó szerepét. Nyelvi feladatok: Szókincsfejlesztés a tavaszi hónapokhoz kötődő témákban. Gyermekek nyelvtudásának mérése a megfigyelés módszerének alkalmazásával. Nemzetiségi iskolával, nemzetiségi tanítóval való kapcsolatfelvétel, óvodai hospitálások szervezésével (nagycsoport). A nyelvi fejlesztés négy egységre bontott terve a gyermekcsoport életkori összetételétől függően rövidebb, vagy hosszabb időszakokra tagolódhat. A kisebbségi nyelv fejlesztési tervét minden gyermekcsoportban a magyar nyelv és kultúra ápolásának terve is kiegészíti. Das Programm der deutschen Minderheitenerziehung Einführung Das Minderheitenprogramm des Kindergartens enthält die Bildungs-Entwicklungsarbeit des Alters 3-4-5-6-7. Das Programm hat doppelte Eckpfeiler: es begründet gebaut auf die Kindsgefühle die Bindung zur deutschen Sprache und zu den Volkstraditionen, weitergehend betont die kreative, schaffende Tätigkeit des Kindes. Die andere Eckpfeiler des Programms ist das Schaffen von aktiven Kindergartenlebens, in dem eine Verstärkung von kreativen Denkensrichtung betont wird. In einer zweisprachigen Kindergartengruppe werden die fremdsprachlichen Erziehungsziele bestimmt, über was für eine sprachliche Vergangenheit die Kinder verfügen, und was die Elter vom Kindergarten erwarten. Grundprinzip des Programms Im Minderheitenkindergarten ist ein liebvolles, Geborgenheit gewarendes, gefühllsvolles Milieu zu schaffen, in dem das Kind im Mittelpunkt steht und ihm Haltung und Selbstständigkeit, gesundes Selbstbewußtsein und Gelegenheit zur Entfaltung und Selbstverwirklichung sowie zur Festigung seiner Minderheitenidentität geboten werden. Ausgangspunkte Jedes Kind kann unter Beachtung seiner Fähigkeiten erzogen und entwickelt werden. Jedes Kind soll seine körperlichen, seelischen und geistigen Fähigkeiten kennenlernen. Zusammenfassend kann festgestellt werden, dass jedes Kind empfänglich ist für Erlebnisse, Märchen, Musik und schöpferische Tätigkeit. Wenn die kulturellen Werte der Minderheit in diesem Rahmen angeboten werden, entwickelt sich das Kind zu einem selbständigen, ruhigen und ausgeglichenen Menschen. Es wird lachen, entdecken, bewundern können und seine Identität entwickelt bzw. festigt sich. Zielsetzungen des Programms Grundlegende Ziele Förderung der ruhigen, erlebnisreichen und harmonischen Erziehung der Kindergartenkinder durch das Vermitteln der Sprache und Kultur der Minderheit, die Entfaltung edlerer Gefühle unter Berücksichtigung der indiwiduellen und altersbedingten Eigenheiten. Unterstüzung und Gewahrleistung der Entwicklung der Personlichkeit durch eine vielfaltige Entfaltung der Fahigkeiten. Entwickeln einer starken gefühlsmaßigen Bindung zu den veschiedenen Kunsgattungen. Allgmeine Erziehungsaufgaben Die Befriedigung der körperlichen, seelischen und geistigen Bedürfnisse der Kindergartenkinder erfolgt durch die Differenzierung der sozialen, ästhetischen und intellektuellen Gefühle. Kontaktsystem des Programms Die täglichen Kontakte sind unerlässlich, um die Eltern über die Geschehnisse auf dem Laufenden zu halten. Wichtig sind außerdem noch die Elternversammlugen, Tage der offenen Tür, mit den Eltern gemeinsam organisierte Veranstaltungen, Feste, und Ausflüge. Der Kindergarten soll für die Interressenvertretungen der Eltern Foren schaffen. Unser Kontaktsystem wird mit den ungardeutschen Familien noch mehr betont.Wir halten für sehr wichtig, die Volkstraditionen, alltägliche Gewohnheiten in die kindergartenerziehung einzuführen. Eine wichtige Rolle spielen die Großeltern, die vor allem die Traditionen vermitteln. Kindergarten und Schule In diesem Kontaktsystem ist der Hauptteil, das Minderheitensprachbenutzen aufeinender zu bauen. Wirksam ist, wenn die Kindergartenpädagogen und die Schulpädagogen die Stunden, die Programme gegenseitig besuchen. Formen der Kontaktpflege: gegenseitige Besuche, Erfahrungsaustausche, Beschprechungen und Versammlungen, gemeinsame Teilnahme und Mitwirkung an Veranstaltungen und Festen. Die Kontakte mit den Minderheitenselbstverwaltungen sind Leiters- und Vermittlugsweise. Die Minderheitenselbstverwaltungen bilden eine Brücke zwischen dem Kindergarten und unserem Partnerdorf, Falkenberg. Der Kindergarten ist Mitglied der Regionalen Deutschen Nationalitäten Arbeitsgemeinschaft. Die Teilnahme in der Arbeitsgemeinschaft ermöglicht fachlichen Erfahrungaustausch und in diesem Gebiet aktuelle Informationen (Fortbildungen, Gesetzänderungen, Ausgaben in der Methodik) weiterzugeben Mittel des Programmes Die Qualität der Verwirklichung des Minderheiten-Erziehugsprogramms im Kindergarten bestimmt vor allem die im Programm teilnehmende Kindergärtnerin. Diese Aufgabe wird in unserem Kindergarten von 2 Kindergartenpädagogen gemacht, die über deutsche Fachprüfung verfügen. Die Kindergärtnerin, die im Minderheiten-Erziehungsprogramm teilnimmt muss über die folgenden Fähigkeiten und Eigenschaften verfügen. Gute deutsche Sprachkenntnisse, Kultur, Traditionen und Gewohnheiten der Minderheiten gründlich zu kennen. Die sachlichen Bedingungen des Minderheiten-Erziehungsprogramms sin din der obligatorischen Mittelbestand zu finden. Aufgaben zur Herausbildung moralisch-sozialer Gefühle Traditionen und Brauche der eigenen sprachlich-kulturellen Gemeinschaft sollen in den Kindergarten alltag eingebaut werden. Im Kindergarten soll eine Geborgenheit bietende, vertrauens- und liebvolle, ruhige und familiäre Atmosphäre geschaffen werden. Der Tagesablauf im Kindergarten soll mit vielen gemeinsamen Erlebnissen und Tätigkeiten gestaltet werden. Die Freude am Zusammensein und an der gemeinsamen Arbeit, die Symbole festigen moralische Eigenschaften wie Mitgefühl, Aufmerksamkeit, Hilfsbereitschaft, Ehrlichkeit, Selbstdisziplin, Genauigkeit, Fleiß, Ausdauer, Verantwortungsgefühl, Einhalten der Regeln, Selbstlosigkeit und Toleranz anderen gegenüber. Ein Kindergartenleben zu schaffen, wo viele gemeinsame Erlebnisse und Tätigkeiten sind. Das tägliche körperliche und seelische Training soll die Kondition, die Anpassungsfähigkeit und die körperliche Harmonie der Kinder fördern. Im Kind- Kind- und im Erwachsenen- Kind- Verhältnis sollen die Herausbildung positiver Gefühlsbindungen und die Festigung der Konstruktiven, sozialen Kontakte und der Minderheitenidentität gefördert werden. Zur Entfaltung einer gesunden, selbststandigen Persönlichkeit der Kinder sollen Möglichkeiten für selbsterkennung, selbstbeurteilung und Durchsetzungsvermögen geschaffen werden. Die Freundschaft unter den Kindern soll gefördert werden. Jedes Kind soll die Möglichkeit haben, seinen Platz und seine Rolle in der Gruppe zu finden und lernen, das Gute vom Bösen sowie das Richtige vom Falschen zu unterscheiden. Die Kinder sollen dazu erzogen werden, sich selbst und andere zu mögen, zu achten und zu schatzen. Mit der Herausbildung der sozialen Sensibilität soll erreicht werden, das Anderssein zu akzeptieren und die kulturellen Werte der Minderheiten zu schätzen. Aufgaben zur Herausbildung ästhetischer Gefühle Unter Berücksichtung der individuellen Ansprüche der Kinder sollen die Bedürfnisse für die ästhetische und hygienische Körperpflege und für ein gefälliges Äußeres geweckt werden. Die harmonischen und koordinierten Bewegungen der Kinder sollen entwickelt werden. Der Schönheitssinn der Kinder soll durch eine ästhetische, von der Minderheitenkultur geprägte Umgebung geform werden. Besondere Aufmerksamkeit soll der Formung des Geschmacks im Kindergartenalltag- sowohl im natürlichen als auch im gesellschaftlichen Umfeld- gewidmet werdwen: Die ästhetischen Erlebnisse sollen zur Geschmacksformung der Kinder beitragen. Die Kinder sollen in der Lage sein in der menschlich- gesellschaftlich- natürlichen Umwelt Ästhetisches vom Unästhetischen zu unterscheiden. Aufgaben zur Herausbildung intellektueller Gefühle Das zweisprachige Milieu im Kindergarten soll ohne Gafährdung der Muttersprache gesichert werden. Die Grundbedürfnisse im Gefühlsleben: in einem Sicherheit, Liebe und Geborgenheit bietenden Milieu können die Kinder ihre Gefühle und Gedanken in Worten, Bewegungen und Bildern frei zum Ausdruck bringen. Ihren individuellen Fähigkeiten und Sprachkenntnissen angepasst sollen sie mit der Minderheitensprache vertraut gemacht werden. Vertrauliche Gesprachen sollen helfen, die Sprechlust der Kinder- auch in der Minderheitensprache- zu erhöhen. Auf die Neugierde und Nachahmungslust der Kinder bauend, sollen die geistigen Fähifkeiten der Kinder- Wahrnehmung, Erinnerung, Aufmerksamkeit, Phantasie und kreatives Denken- gefördert werden. Die Kinder sollen zur Aufgeschlossenheit und Sensibilität der multikulturellen Umgebung gegenüber erzogen werden. Erziehungsrahmen Herausbildung der gesunden Lebensweise Ziel der Gesundheitserziehung ist die Herausbildung der Berdürfnissen für eine gesunde Lebensweise sowie die Förderung der körperelichen Entwicklung. Die nationalitäten Erziehungsarbeit ist sehr wichtig im Alltagsleben, wie Körperpflege, Eßgewohnheiten, Kleidungen, Schlafen und Benutzen der Minderheitensprache. Pflege der Kinder, Befriedigung ihrer körperlichen Bedürfnissen und ihrer Bewegungsdrang Alle Kinder wachsen und entwickeln sich anders und in einem anderen Tempo. Der Körperpflege soll bei den Kindern den Anspruch auf körperliche Reinheit erwecken. Eine Bedingung der Kinderpflege ist ein verständnisvolles Verhältnis zwischen den Kindern und der Kindergärtnerin. Wir bestimmen in der großen Gruppe das Organisieren der Körperpflege, des Essens, der Ankleidung in der Minderheitensprache. Zusammen mit den Kindern tun wir die Tätigkeiten, damit sie die schon vorher gelernten auch in der Minderheitensprache benutzen können. Die Körperpflege dient der Herausbildung der Reinheitansprüche von den Kindern. Inzwischen sollen wir in der Minderheitensprache sprechen, damit sie durch Nachahmung immer leichter und schneller die Gewohnheiten erlernen können. Die freie Bewegung jeden Tag ist ein unentbehrliches Element des Kindergartenlebens. Wir sollen verschiedene bewegungsentwickelnde Geräte, Mittel und täglich veranstaltete Bewegungen sichern, die gut der Entwicklung der Bewegungskoordination der Kinder dienen. Das Kind hat ein Anspruch darauf, dass es auch im Kindergarten schlafen kann. Schlaflieder und Märchenerzählungen können auch entsprechend der Sprachkenntnissen der Kinder in der Minderheitensprache laufen. Schutz der Gesundheit der Kinder, Versicherung ihrer Trainiertheit Eine Figuränderung und ein plötzliches Wachsen im 4-5-ten Lebensjahr verursachen oft eine lässige Körperhaltung. Die gesunde Lebensweise der Kinder können wir sichern, wenn wir jeden Tag für sie Bewegungsmöglichkeiten planen. Bei den Tätigkeiten der gesunden Lebensweise sollen wir danach streben, der Sprachkenntnissen der Kinder entsprechend in der Minderheitensprache zu kommunizieren. Eine zur Entwicklung der Kinder nötige Umgebung schaffen Zur Erziehungsarbeit im Kindergarten gibt einen entsprechenden Grund: Kindergartenhof Gruppenzimmer Bad Umkleideräume Das freundliche, heimelige, ästhetische Gruppenzimmer sichert den Kindern ein gutes Gefühl, und gibt ein richtiges Muster. In der Umwelt des Kindergartens können sich die Gewohnheiten und Traditionen der Minderheiten spiegeln. Ein erwartendes Ergebnis am Ende der Kindergartenzeit: In den täglichen Pflegetätigkeiten, wie- Gewohnheiten der Körperpflege beim Essen beim Anziehen beim Ordnungmachen bei der täglichen Bewegungen soll die Minderheitensprache benutzt werden. Gefühlserziehung und Partnerbeziehungen Ziel der sozialen und individuellen Erziehung ist die Entfaltung der individuellen Interessen, Eigenschaften und Fähigkeiten der Kinder innerhalb der Gemeinschaft, auf Grund der Normen der Gruppe. Schaffung einer emotionalen Sicherheit reichenden, liebevollen, familiären Atmosphäre Eine emotionale Bindung des Kindes zu seinen Partner und zu den Erwachsenen bildet in einer familiären Atmosphäre aus. Das gibt dem Kind eine Grundstimmung, die sie auf Kontaktaufnahme, auf Handel und Tätigkeiten animiert. Jede Gruppe soll ein auf traditionen der Minderheit beruhendes System von Gewohnheiten und Symbolen haben, die ihr einen eigenen, pezifischen Charakter verleiht und in den Kindern das Gefühl der Zusammenhörigkeit, das Mitgefühl vertieft. Die familiäre Atmosphäre hilft den Kindern bei einer Herausbildung von Partnerkontakten. Dazu braucht man ein reiches, handelndes Leben. Mit besonderer Sorgfalt sollen die Traditionen und Bräuche der Minderheit auf einer kindgemäßen Weise gepflegt werden. Der Kindergarten soll immer mehrere Programme organisieren, an denen kleine und größere Kinder zusammen sein können. Herausbildung und Formierung eines positiven Kontaktes von Kind-Kind und Erwachsene- Kind. Ein positiver Kontakt des Kindes bildet sich erst heraus, wenn die Kinder sich in der Gruppe gut fühlen. Der Grund der vollständigen Erziehung ist eine Liebe ohne Bedingungen, zusammen mit Schränken. Ein erwartendes Ergebnis am Ende der Kindergartenzeit: Zeichen und Gefühle ihrer Umgebung auch in der Minderheitensprache verstehen. Gefühlsmäßig ihrer Minderheit Verbunden sein, die Werte der multikulturellen Umgebung schätzen und die Zweisprachigkeit als natürlich empfinden. Tagesablauf des Programms Der tägliche Rhytmus ist grundlegende Voraussetzung für die körperlich- seelische Harmonie. Der Lebensrhytmus wird davon bestimmt, dass die Kindergärtnerinnen in einer wöchentlichen Wechsel arbeiten, damit ist die Erziehung in der Minderheitensprache in jeder zweiten Woche im Vordergrund. Der Tagesablauf der „nationalitäten Woche” orientiert sich zum tagesablauf der muttersprachlichen Erziehung. Tätigkeitsrahmen Gedichte, Reime, Märchen, Liederspiele, das Programm für die visuelle und materiale Umgebung in der Sprache der Volkskunst bebaut die Traditionspflege, die Gewohnheiten gruppiert zu den Jahreszeiten, zu den Feiertagen im Kindergartenprogramm. Martinstag am 11. November Advent (die letzten vier Sonntage vor dem Heiligen Abend) Nickolaus am 6. Dezember Weihnachten vom 24.- 26. Dezember Fasching vom Dreikönigstag bis Aschermittwoch Ostern (am Sonntag nach dem ersten Vollmond im Frühjahr) St. Georgs-Tag (Rinde raustreiben) Frühlingsfest (1. Mai) Pfingsten (der 50. Tag nach Ostern) Weinlese Gedichte, Märchen, dramatische Spiele Ziel der Tätigkeiten: Förderung der seelischen, moralischen und gefühlsmäßigen Entwicklung, der positiven Charaktereigenschaftenung der Minderheitenidentität durch die magischen, wundersamen Märchenerlebnisse sowie durch die Musikalität und Harmonie der Reime in den Gedichten. Der Kindergarten nimmt an, Gedichte, Märchen und Reime aus der Kultur vom Vaterland und vom Minderheiten-Kulturschatz zu vermitteln, die die Minderheiten-Identität der Kinder formen. Tätigkeitsaufgaben: Eine anspruchsvolle Zusammenstellung von der angewendeten Literatur, die die emotionale und sprachliche Entwicklung der Kinder berücksichtigt. Die Sicherung der im Alter von 3-7 erschienenden charakteristischen Inhalte. Die Entwicklung der sprachlichen Fähigkeiten der Kinder mit Hilfe von Gedichten, Märchen und dramatischen Spielen. Lieder, Singspiele, Musik hören Ziel der Tätigkeit: Erwecken der Freude an gemeinsamen Singen und Singspielen, um dadurch den musikalischen Gesmack und die ästhetische Empfänglichkeit zu formen. Die Kinder sollen musikalische Erlebnisse erleben, die ihre nationalitäte musische Muttersprache begründet und sie damit die Minderheiten-Musikspiele und Kindertänze kennenlernen. Tätigkeitsaufgaben: - Dem Alter und Fähigkeiten der Gruppe gemäß anspruchsvolle Auswahl aus den zur Verfügung stehenden musikalischen Materialien. - Förderung der Zweisprachigkeit der Kinder durch Reime, Kinderlieder. Spiele zur Entwicklung musikalischer Fähigkeiten und Musik hören. - Die im Alter von 3-7 vorkommenen charakteristischen Inhalte sichern. - Entwicklung der Sprachfähigkeit der Kinder. Ein anspruchsvolles Zusammenstellen von den angewendeten musischen Materialien, die bei den Minderheiten-Musikmaterialien sehr wichtig sind. Zeichnen, Formen, Handarbeit Ziel der Tatigkeit: bildliche, freie Selbstdarstellung der Erlebnis- und Phantasiewelt der Kinder. Aufgabe der Kindergärtnerin Schaffung der Voraussetzungen für eine schöpferisch- gestaltende Tätigkeit der Kinder. Für eine schöpferische Tätigkeit sind bezüglich Maße, Qualität und Quantität entsprechende Mittel erforderlich. Tätigkeitsaufgaben: Ihre Erlebnisse und Vorstellungen individuell bildnerisch darstellen können. In der Farbenauswahl ihre Lieblingsfarben bevorzugen und die für ihre Minderheit typische Formen- und Farbenwelt darstellen. Freude an eigenen und gemeinsamen Kompositionen haben. Das Schöne bewundern und sich an ihm erfreuen. Sehr wichtig sind die Planung und Einbau der Schaffungstechniken, die die Minderheitenkultur charakterisieren. Dafür sind gute Möglichkeiten: die Jahreszeit-Ausstellungen, wo die Produkten der Minderheitenfamilien ausgestellt werden. Bewegungen, Bewegungsspiele Ziel der Tätigkeit: Entwicklung der körperlichen Fähigkeiten, der natürlichen, harmonischen Bewegungen der Kinder in spielerischer Form. Ein weiteres Ziel ist, den Orientierungssinn, die Anpassungsfähigkeit sowie den Willenskraft der Kinder so zu entwicklen, dass sie die Freude an der freien Bewegung nicht verlieren. Tätigkeitsaufgaben: Sicherung von bewegungsentwickelnden Spielen im Alter von 3-7. Zusammenstellung von verschiedenen Bewegungsspielen zur differenzierten Befriedigung der Bewegungsbedürfnisse der Kinder. Tätigkeiten in Bezug auf die Umwelt Ziel der Tätigkeit: beim Endecken der naheren und weiteren Umgebung bilden sich in den Kindern positive Gefühle für die Werte der natürlichen, menschlichen und gegenständlichen Welt heraus. Die Herausbildung von sicheren lebensgewohnheiten werden betont. Entwickeln der zweisprachigen Kommunikationsfähigkeit der Kinder durch unmittelbare Erfahrungen und neue Kenntnisse. Erziehung auf die Umweltschutz: Ziel der Tätigkeit, dass die Kinder positive Gewohnheiten, Verhaltungsformen in ihrer natürlichen und gesellschaftlichen Umgebung vertreten. Sie sollen positive Attitüde für die Biologie, für die harmonische, schöne Umwelt haben. Mathematische Erziehung: Ziel der Tätigkeit: das Kind soll durch seine Aktivität und Interresse Erfahrungen schaffen über die formale, quantitative und räumliche Verhältnisse der in engeren und weiteren natürlichen-menschlichen- materialen Umwelt. Man soll seine Meinungen formell, räumlich formen. Arbeitserziehung: Ziel der Tätigkeit: durch Liebgewinnen der Arbeit Entwicklung von Fähigkeiten und Eigenschaften der Kinder, die ihre Gemeinschaftsbeziehungen und ihr Pflichtgefühl positiv beeinflussen. In den Arbeitstätigkeiten benutzt man immer öfter Ausdrücken der Minderheizensprache. Tätigkeitsaufgaben: Die verschiedenen Arbeitstätigkeiten für 3- bis 7- jährige organisieren und die Voraussetzungen dafür sichern. Man soll Arbeitstätigkeit organisieren, die auf die Minderheitentätigkeiten charakteristisch sind. Ein erwartendes Ergebnis am Ende der Kindergartenzeit: Beim Fall eines vollständig angewendeten Programmes am Ende der Kindergartenzeit, bei harmonischen Familienverhältnissen, neben den traditionell erwarteten Zielsetzungen, entwickelten Eigenschaften (z.B. körperlich entwickelt, emotional reich, unmittelbare in die Gesellschaft eingepasste, spilen könnende reich an kenntnissen konstruktiv) kommt aus dem Kindergarten ein Kind, das die Kultur und die Sprache eines anderen fremdsprachigen Volkes in entsprechenden Niveau kennt und die Sprache teilweise sprechen kann. Plan der Sprachförderung in jährlicher Gliederung- Die Sprachförderung, die Planung der Übertragung und des Vererbens von der Minderheitensprache und Kultur soll mit der Beachtung der Sprachlernbeschaffenheit des Kindergartenalters verwirklicht werden. Eine Messung der Sprachkenntnissen von den Kindern soll vor der Planung gemacht werden und soll sich zum intellektuellen und emotionalen Entwicklungsgrad passen. Die Thematik von der Sprachförderung in 2 monatlichen Zyklen. 1. September, Oktober: Die Grundsätze zu realiesieren, nach denen man auf die Sprache der deutschen Minderheiten aufpassen kann. Sprachliche Ziele: Spiele in Paaren, die die Interresse für die Minderheitensprache aufweckt (Trösten, Streicheln usw.), Benutzen von Volksreimen und Liedern. Bei den größeren Kindern: Wiederholen von dem gelernten Wortschatz, Übung von Grußformen und Höflichkeitsformen, Anweisungen von der Kindergärtnerin, Aufgaben in der Tagesordnung: mit Hilfe von Satzmodellen zu wiederholen. 2. November, Dezember: Erhaltung der Interresse für die Minderheitensprache. Sprachliche Ziele: Sprachförderung in der Vorbereitung auf die Feiertage mit Hilfe von verschiedenen Tätigkeitsformen. Die in ungarischer Sprache vorbereiteten Tätigkeitsformen (z.B. Unterhaltungskreis, die tägliche Körpererziehung) in der Minderhaitensprache zu organisieren. Ein bestimmtes Thema in den beiden Sprachen zu bearbeiten. 3. Januar, Februar: Eine Erweiterung von Spracherlebnissen für eine positive Einstellung der Minderheitensprache mit Hilfe von der Bearbeitung von neuen Theman, von Wortschatzerweiterung und von Traditionspflege. Sprachliche Ziele: Eine ständige Übung vom Grundwortschatz, der in den ersten zwei Schritten gelernt wurden. Erweiterung von der Sprachlust, Ausgestaltung von der produktiven Sprache mit Wiederholung von den gelernten Kreisspielen, Bewegungsspielen, Reimen, Märchen und Geschichten von Bilderbüchern. Der Kindergartenpädagoge soll den Kindern viele Beispiele auf die Musikalität der Minderheitensprache, auf die vollständig artikulierte Sprache reichen. Anwendung von individuellen und Kleingruppen – Tätigkeitsformen 4. März, April, Mai: Beim ständigen Benutzen der deutschen Minderheitensprache soll die verständigung der Sprache kontrolliert werden und die Rolle des Antwortgebers gestärkt und überprüft. Sprachliche Ziele: Wortschatzerweiterung in den Themen von den Frühlingsmonaten. Die Messung der Sprachkenntnissen vonkindern mit der Benutzung der Beobachtungsmethiden. Kontaktaufnahme mit einer Nationalitätenschule, mit Nationalitätenlehrern, Organisieren von Hospitationen (große Gruppe) Der in vier Einheiten getrennte Plan der Sprachförderung – abhängig von dem Altersposition von den Kindern - kann in kürzere oder längere Termine gegliedert werden. Der Entwicklungsplan der Minderheitensprache wird in jeden Kindergruppen von der Plan der Pflege der ungarischen Sprache und Kultur ergänzt. 12.2. Pedagógiai Program eszköz és tárgyi feltételeinek, felújítási munkálatainak igénye az elkövetkezendő öt évben Tornaterem eszközkészletének bővítése: - bújócskacső - téglakészlet egyensúly érzékfejlesztéséhez - egyensúlyozó libikóka - óriásbillenő rácskészlet - 3db futball labda - 10db labda - tornaszőnyeg - függőhinta - modulkészlet - jelzőkorong készlet Fejlesztő foglalkozások eszközigénye: - LOGIKO Primo „füzetek”, plusz keretek - konstrukciós játékkészlet kiegészítőkkel - memóriaház - pörgesd ki - társasjátékok - színforma fantázia - zenei ábrázoló és környezetvédelmi feladatok, eszközök beszerzése, meglévő eszközkészlet bővítése - német nemzetiségi foglalkozásokhoz szakkönyvek beszerzése Felújítási feladataink, hiányzó eszközök beszerzése, épület állagának megóvása: - udvari játékok felújítása, cseréje - 1987-ben átadott épületrész padlózatának cseréje - műanyag falburkolat cseréje - negyedik csoport mosdójának felújítása - csoportokban galéria kialakítása - beépített szekrények felújítása - gyermeköltőző szekrények cseréje, felújítása, felnőtt öltöző szekrények beszerzése - kerítés magasítása - az épület külső homlokzatának szigetelése - fedett kerékpártároló kialakítása - meglévő kressz pályához kerékpárok, rollerek beszerzése - csoportok játékkészletének bővítése - szakkönyvállomány bővítése - számítógép cseréje - projektor és hangosító rendszer vásárlása Intézményünk arra törekszik, hogy az elkövetkezendő öt évben minden pályázati lehetőséget kihasználjon, hogy annak érdekében a fent felsoroltak megvalósulhassanak. 12.3. Fejlesztő pedagógiai Napjainkban sajnos, mivel a természetes lassú életritmus felborult, a gyermekek halmozott problémákkal küzdenek. Sokuknak genetikai hajlamuk van valamire és/vagy rizikótényezőkkel terhelődik fejlődésük a magzati életben. Sok esetben koraszülés történik és/vagy a szülés körüli események is növelik a fejlődési rizikót. A kisgyermek fejlődésének számos problémája szerzett és veleszületett és sok esetben a környezet problémái is hozzájárulnak. Hátrányos helyzet a helytelen táplálkozás, mérgezett levegő, alváshiány, kiegyensúlyozatlan életrend, szeretethiány, elhanyagolás stb.. A valódi elsődleges biológiai okokból lesznek másodlagos biológiai okok, amelyek másodlagosan- harmadlagosan stb. hívhatnak elő környezeti befolyásokat, de a környezet maga is lehet elsődleges károsító tényező. Az óvodai nevelésnél optimális esetben 3-4 éves időtartamban van lehetőség arra, hogy észrevegye a veleszületett, szerzett, kombinált problémákat és úgy segítse, a gyermek fejlődését, hogy indirekt és kevésbé direkt eszközökkel tudja befolyásolni a fejlődés folyamatát, úgy tudja fejleszteni a gyermeket, hogy a kisgyermeknevelés elveit (0-8 év) ne sértse, a gyermeki jogok ne csorbuljanak. A 0-8 éves gyermek fejlődő idegrendszerének egészséges megnyilvánulása a játék. Ennek hiánya vagy különleges sajátosságai azonnal jelzik a fejlődés bármely problémáját. Azon a szinten, hogy a fejlődésben milyen élményreakciók és milyen zavarok fordulhatnak elő, nekünk, óvodapedagógusoknak is jártasnak kell lenni, mert nekünk kell nagyon óvatosan, udvariasan felhívni a szülők figyelmét arra, hogy a gyermek játéka hosszabb idő óta (1-3-hó) el nem múló sajátosságokat mutat, tehát már nem aktuális élményfeldolgozásról, hanem esetleg fejlődési zavarról van szó. Céljaink meghatározásánál abból a meggyőződésünkből indultunk ki, hogy a prevencióra a korai fejlődés tudatos támogatására szükség van. Genetikai program csak megfelelő környezeti tényezők és feltételek biztosításával bontakozhat ki. Óvodánk dolgozói az integrált neveléssel értenek egyet, szem előtt tartva a gyermekek eltérő fejlődési ütemét és egyéni sajátosságait. A neurológiai hátrányokkal rendelkező gyermekek olyan segítséget kapjanak, hogy saját problémáikhoz mérten korrekció, kompenzáció történjen, tehát a veszélyezettség csökkenhessen, valamint a későbbi nehézségek súlyosabbá válásának elejét vegyük. Feladat: Egészséges- harmonikus személyiségfejlesztés Testi érettség kialakítása Szociális érettség kialakítása Értelmi érettség kialakítása Potenciális tanulási zavarok megelőzése, szűrése, fejlesztése A feladatok több szinten valósuljanak meg: Csoporton belül: csoportos és egyéni foglalkoztatási formában Szegregáltan- csoporton kívül: csoportos és egyéni foglalkoztatási formában. A két szint épüljön egymásra, egészítse ki egymást. A pedagógusok beszéljék meg, egyeztessék módszereiket. Szegregáltan a fejlesztő pedagógusok foglalkozzanak a gyermekekkel. A csoportbéli pedagógus jelezze a fejlesztő pedagógus felé a „problémás” gyermeket, aki felfedi az esetleges elmaradt, hiányos részképességeket, képességeket. Erre épüljön a fejlesztő program, a gyermekre szabottan. Csoportos foglalkozási formában az azonos képességfejlesztést igénylők, egyéni foglalkoztatási formában, akik csoportosan nem fejleszthetők, illetve egyéni szükségleteik vannak. Fejlesztőprogram alapelvei: szervesen illeszkedjen a nevelési programba építsen a gyermek érzelmi, belső motivációjára kapcsolódjon a gyermek spontán tevékenységéhez az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos, következetes legyen alapvető követelmény a gyermek jó közérzetének biztosítása. ( fáradás jeleit észlelve módszerváltás vagy annak teljes elhagyása az ésszerű )… Fejlesztőprogramunk fő törekvése, hogy a tanulási képességek célzott fejlesztésével minden gyermeket lehetőségéhez mérten felkészítsük, felzárkóztassuk a zökkenőmentes iskolakezdésre az iskolai beilleszkedésre. A fejlesztőprogram tartalma: 1. Mozgásfejlesztés -nagymozgások fejlesztése -egyensúlygyakorlatok -szem-kéz koordináció fejlesztése -szem-láb koordináció fejlesztése -finommotorika fejlesztése 2. Testséma fejlesztés -testrészek ismerete -tevékenységek a testrészek megismerését célozva -meghatározott testrészekre koncentrálás -test személyi zónájának alakítása -testfogalom 3. Percepciófejlesztés -vizuális fejlesztés (látás) -alaklátás-formaállandóság fejlesztése -sztereognosztikus észlelés fejlesztése (tapintás) -kinesztetikus észlelés fejlesztése (mozgás) -térészlelés-térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése -auditív észlelés fejlesztése (hallás) -hangzási analízis-szintézis fejlesztése -keresztcsatornák fejlesztése 4. Verbális fejlesztés -tárgyak megnevezés -térbeli viszonyok -osztályozás… Bármilyen a fejlődési probléma, a korrekció, a kompenzáció, a prevenció elméleti-gyakorlati keretein belül azt támogatjuk, hogy az egyenlőtlen fejlődés, a mozgás, a percepció, a gondolkodás, a viselkedés részfunkciózavara vagy szindrómaegyütteseinek fennállásakor a plasztikus, fejlődőképes idegrendszer öngyógyító tendenciái erősödhessenek. A feltételek kialakításával, a tevékenységek szervezésével, de elsősorban a gyermek saját aktív tevékenységén keresztül segítjük a fejlődést. 12.4. Hagyományőrzés Cél: Községünk, lakóhelyünk hagyományainak megőrzése, az ünnepekkel kapcsolatos jeles napok, szokások ápolása, megismertetése, természetes anyagokkal való megismerkedés, használata, újrahasznosítása. /Lásd: a következő táblázatokban a részletes kidolgozását./ Dátum: Hagyomány megnevezése: Korcsoport: Hagyomány témája, tartalma, feladatai: Szeptember első tanítási napja Évnyitó: Óvodabúcsúztató – iskolaköszöntő Előző tanév nagycsoportosai, leendő első osztályosok Óvodai gyülekező, az óvónők átadják a gyerekeknek szánt ajándékot, majd a szülőkkel közösen átvonulnak az iskolai tanévnyitó ünnepségre, néhány gyermek verset mond. Szeptember közepe Szüreti felvonulás, Mihály napi csordahajtás Nagycsoport Kis műsor előadása a falusi ünnepségen (ének, vers, tánc, szerep-, drámajáték) Szeptember – október Szüretek, betakarítás Középső- és nagycsoport Egy délelőtti napon valamilyenszüreten, betakarításon való csoportos részvétel szülőkkel, pedagógusokkal Szeptember – november Gyümölcssaláta-készítés, süteménysütés, befőzés, kompótkészítés Minden Közös gyümölcsbegyűjtés, mosás, hámozás, pucolás, vágás, szeletelés, darálás, elkészítés. Közös elfogyasztás Szeptember – november Termések, bogyók, levelek gyűjtése Minden Termésbábok, termésképek, játékok készítése, teremdíszítés, barkácsolás, szerepjátékban való felhasználás Szeptember – november Levélseprés Nagycsoport Őszi munkák: diószedés, udvartakarítás, lehullott levelek összegyűjtése, elszállíttatása Október 4. Állatok világnapja Minden Az állatok megismerése, szeretete, hasznosságuk megismertetése. Kirándulás szervezése az állatkertbe, házi állatok látogatása családoknál. Közös etetés, gondozás. November közepe – december Karácsonyi vásár Minden Szülőknek, gyermekeknek karácsonyi vásár szervezése. A nevelők karácsonyi eszközöket, ajándékokat, díszeket készítenek, melyeket a szülők megvásárolhatnak. A befolyt összegből játékokat vásárol az óvoda a csoportoknak. November utolsó hete – december Ádventi készülődés Minden Ádventi koszorú-, naptár készítése. Közös gyertyagyújtás, várakozás, ünnepi ráhangolódás. Ádventi naptár: minél kevesebb zsák, ablak, stb. nyílik ki, annál közeleg az ünnep. Csoportdíszítés . December 6. Mikulás Minden Mikulás-várás énekkel, verssel. Ajándékvárás. Ki a jó gyerek? December közepe Mézeskalács-készítés, bejgli sütés Minden Közös süteménysütés, - díszítés, mellyel a gyerekek szüleiket, nagyszüleiket kínálják meg karácsony napján. Karácsony hete Karácsony - Jézus születése Minden Kis karácsonyi műsor előadása szülőknek, nagyszülőknek (vers, dal, játék) A karácsonyi ajándékok kibontása, közös játék a szülőkkel. Óvó nénik ajándékot adnak át a gyermekeknek, melyet haza is vihetnek. Nagycsoport Betlehemes játék előadása Középső csoport Újévi jókívánság, áldásmondás Január 6. Vízkereszt Minden Karácsonyfa-búcsúztatás, - lebontás. Szaloncukor közös elfogyasztása. Január – február Madáretetés Minden Madáretető készítése. Madáreleséget hoznak a gyerekek. Madárfelelős kinevezése, aki ellenőrzi, hogy van-e "ennivalójuk" a madaraknak. A folyamatosan behozott eleséget egy-egy gyerek teheti be az etetőbe. (Felelősségvállalás.) A madarak folyamatos figyelése. Február 2. Időjárás- és természetjósló nap Minden Ha kisüt a nap és a medve, amikor kijön a barlangjából és meglátja az árnyékát, visszabújik és még 40 napig tart a hideg. Medvecsalogató dalok, versek tanulása. Február közepe Farsang Minden Mindenki farsangi jelmezbe öltözik tízórai után. Fényképezkedés, farsangi tánc. Farsangi fánk készítése, közös elfogyasztása Nagycsoport Kiszebábot készítenek farsang napjára, melyet elégetve - a farsangi hangulatot bezárva - elüldözzük a telet, télkergető dalokkal, versekkel. Március – április Tavaszi kerti munkák Minden Zöldségek veteményezése. Palántázás, növények nevelése, gondozása, szeretete. Megfigyelés: mindenkinek legyen egy-egy növénye, amit gondoz, amiért felelős. Óvjuk a természetet! Tavaszi udvartakarítás, szemétszedés. Március 15. Március 15-i ünnepély Minden Minden korcsoport készít valamit a megemlékezés alkalmából. A szoborhoz közösen kivonulva, verset mondva, énekelve elhelyezik a gyermekek a készített "emléket". Kirándulás a Kinizsi - várhoz. Várjáték, szerepjáték. Katonai eszközök, játékok készítése, beöltözés, drámajáték. Március 18., 19., 21. Sándor, József, Benedek napja Minden Ha kisüt a nap, hosszú, meleg nyár várható, ha nem, akkor hosszú, lucskos lesz az ősz. A "három vándor" megszemélyesítése, naphívogató játékok játszása. Március 22. A víz napja Minden Kirándulás a Séd-patakhoz, vagy a halastóhoz. A tó/patak környékének megtisztítása. A vízi növények, állatok megismerése, megfigyelése. A víz hasznossága. Április (?) Húsvét - Jézus feltámadása Minden Közös nyuszivárás. Óvónők ajándékot készítenek a gyerekeknek, melyet "a nyuszi hoz". Csoportszoba díszítése. A fiúk locsolóverset tanulnak, s a tavaszi szünet előtti napon meglocsolják a lányokat. Komatál-játék. Zöldághordás. A szülőknek és a gyerekeknek húsvéti vásárt szerveznek a pedagógusok. Április 22.,24. A föld napja, Szt. György nap Minden Kirándulás, séta szervezése a szabadba. A növény- és állatvilág megfigyelése során tapasztalatszerzés, ismeretek elsajátítása. Május első vasárnapja Anyák napja Minden A gyerekek ajándékot készítenek az anyukáknak, nagymamáknak. Virággal, gyerekek által sütött süteménnyel, kis műsorral köszöntik őket. Május 10. Madarak és fák napja Minden Lásd: A föld napjá-nál Május – június (?) Pünkösd Minden Minden csoportban korcsoportnak megfelelő versenyfeladatokat játszanak a gyerekek, s a győztes(ek) a pünkösdi királyok és - királynék. Ők uralkodnak ezen a napon. Május utolsó vasárnapja Nemzetközi gyermeknap Minden A pedagógusok játékos feladatokat, mozgásos tevékenységeket biztosítanak a gyerekeknek. A dajka nénik palacsintát, gofrit sütnek a gyerekeknek Bohócok, bábosok műsort adnak elő a gyerekeknek. Június első vasárnapja Évzáró ünnepély Minden Kis műsor összeállítása, bemutatása a szülőknek, vendégeknek a nevelési év során tanultakból. Tanévbúcsúztató, nyárköszöntő. Folyamatosan Gyermekek születésnapjának ünneplése Minden A nevelők jelképes születésnapi ajándékot készítenek a gyermekeknek. A "születésnapi tortán " gyertyát gyújtanak, énekelnek. Az óvó nénik és a társak felköszöntik az ünnepeltet, aki megkínálja őket valamilyen nassolnivalóval, gyümölccsel. 12.5. Konkrét tevékenységek évszakonként ŐSZ „Őszre fele van az idő, tarjasodnak a kis felhők" (Népköltés - részlet) Szeptember – Október Élményközpontú tevékenységek A környezet és a fenntartható fejlődés A tevékenységekhez, eseményekhez kapcsolódó érzékszervi tapasztalások, felfedezések Foglalkozási alternatívák - Virágos, veteményes, gyümölcsös kertünk. Játszóudvarunk rendben tartása (söprés, lombgyűjtés, komposztálás, öntözés, betakarítás, gyomlálás, évelők betakarítása). - Csoportszobában a természetsarok évszaknak megfelelő berendezése, növények, állatok gondozása, gyűjtögetés (virágmagok, szárazbab, különféle zöldségek, és gyümölcsök, sütőtök, makk, gyógynövények, kukoricacső, kukoricaszár, csuhé) Minden gyermeknek kincsesláda biztosítása a gyűjtögetéshez (szalma, fadarabok, stb.). - Az időjárás változásainak figyelemmel kísérése és jelölése. - Ősszel elvégzendő munkák szükségessége, és megbecsülése. - A kéz, mint a munkavégzés eszköze, valamint a szerszámok az ember segítőtársai. - A szerszámok karbantartása, helyes használata. - Raktározás, jövő évi vetőmagok tárolása. • Időjárás változásai, hatása az emberekre, állatokra, növényekre. Hogyan alkalmazkodnak a különféle élőlények a változásokhoz. - őszi évszak gazdagsága, szépsége, pl.: sokszínű falevél, gyümölcstál, zöldségkosár. A gyümölcsök, zöldségek illata, íze. - A rendezett, tisztántartott kert, udvar szépsége. Az avar hangja. • A madarak hangjai, az utca zajai. - A csoportszobában gondozott növények fejlődésének megfigyelése, kisállatok mozgása, gondozása (hal) - A magyar nyelv gazdagsága, változatos jelzői. Kísérleti lehetőségek - Az elhalt növényi rész átalakul a talaj szerves - Hogyan alakul át az elhalt növényi rész talajtakaró • katicabogár altatása. • a levegő mozgásának megfigyelése: szélfogókkal, gyertyával. alkotórészévé, nem szabad elégetni. A megdermedt rovarok élnek, ne tapossuk el. hanem védett helyre tegyük őket. réssze. - Nagytakarítás, rendezgetés a természetsarokban. - Higiénés szokások alakítása az óvodában. - Különféle tárolási módok: • gyógyteák • magok vászonzacskóban • zöldségek szárazhomokban • vadgesztenye és makktermések kis ládikóban • gyümölcsök kosarakban - Az esetleg romlásnak indult termések kiválogatása, kidobása (mi jellemző rá. milyen a színe, szaga). - Jellemző külső jegyek megállapítása: színük, illatuk, puhasága, keménysége. • Utóérő gyümölcsök, zöldségek. - A tárolópolcok, edények tisztasága. • A szépen rendbe rakott természetsarok szépsége, gazdagsága. Gvümölcsszüret: (pl.: alma, körte, szilva, dió, szőlő) kirándulás gyalogosan. Gyalogos közlekedés - szabályok gyakorlása. A gyümölcs helyes leszedésének módja — a jövő évi termőrügyek védelme. A gyümölcsfák elrendezése a kertészetben, fák és a gyümölcs szépsége, a gyümölcs íze, hamvassága. - Séta közben az utca forgalma: zajos, benzingözös. kipufogógázos. A gyümölcsök lehetséges felhasználása: Háztartási ismeretek - higiénés szokások, szabályok betartásának szükségessége - érzékszerveink funkciói. - Serceg, ropog a fogunk alatt - Izének, illatának meghatározása. - A gyümölcs levet enged. - nyersen fogyasztása - süteménykészítés - kompótfőzés • aszalás • almatea készítése - A gyümölcs átalakulásának érzékelése (íze, illata) főzés, sütés, aszalás következtében. Jeles „Zöld” nap - Takarítási világnap: szeptember 23. - A gyerekekkel közösen az óvoda udvarán, környékén, kedvenc játszóhelyen a szemét összeszedése. - „Zöld” folyosón veszélyes hulladék számára külön gyűjtőedény elhelyezése. - Különböző hulladékok újrafelhasználása. Jeles „Zöld" nap • Állatok világnapja: október 4. Lehetőségekhez mérten kirándulás szervezése egy közeli állatkertbe vagy vadasparkba, ahol egzotikus, érdekes állatokkal ismerkedhetnek meg a gyerekek. Akvárium és terrárium telepítése és folyamatos gondozása. A gyerekek természeti tapasztalatszerzésének gazdagítása. A természeti jelenségekről sokoldalú tapasztalatszerzés. A gyerekeknek lehetőségük van az akváriumban élő élőlények (csigák, halak, növények) folyamatos megfigyelésére. November Élményközpontú tevékenységek A környezet és a fenntartható fejlődés A tevékenységekhez, eseményekhez kapcsolódó érzékszervi tapasztalások, felfedezések Vásárlás a piacon (alternatív lehetőségek) - Káposztasavanyítás - Vegyes savanyúság elrakása a piacon vásárolt vagy a kertből fölszedett zöldségfélékből. - Háztartási ismeretek: savanyítási módok, eljárások. - Higiénés szokások, szabályok betartása: konyhai eszközök: kés, gyalu balesetmentes - A felhasznált zöldségfélék színének, formájának jellemzői, ízei nyersen, elhelyezése az üvegben, díszítés. - A hagyma illóanyagának hatása a szemre - illata a - Különböző vegyes saláták készítése használata. kézen nyomot hagy. - Az ecet íze, szaga, cukor és só. Kirándulás: (minden évszakban ugyan oda) Gyalogtúra: az őszi táj felfedezése Téma: a kirándulás helyétől függően pl. nádas, gyékény, buzogány, nád, sás - Hináros: békalencse, sulyom, fűzéres, süllőhínár • Békás: nádi varangy, mocsári béke. ebihal • Madarak: fácán. fürj. veréb, varjú, balkáni gerle A változatos természeti környezet: erdő, rét, holtág, folyó-, állóvíz jellegzetes élővilágának megfigyelése, évszakonkénti változásainak ósszehasonlítása. A gyerek és a természeti környezet kapcsolatában pozitív érzelmi viszony a természet értékei, szépségei és problémái iránt fogékony, nyitott személyiség kialakítása. Közvetlen természeti értékeink és szépségeink megismerése a gyerekeken keresztül a szülők szemléletformálása. Must készítés, szüreti mulatság a szülőkkel. - Közös tevékenység, ünneplés öröme. Népi eszközök megismerése: puttony, prés. - Régi szokások: szüret csősz. • A szőlő feldolgozásának módja, az elkészült must jellemzői, halmazállapota, színe, íze, illata. - Növényekből festékek készítése: pl.: feketebodza, cékla, hagymahéja. fagyal, vöröskáposzta, stb. - Textilfestés - Az eszközök balesetmentes használata. - A felhasznált növények színanyaga, nedve. - Ecet hozzáadása által a színek változása. - Gyönyörködés a színekben. Ősszel szükséges eszközök Játék és munkajellegű tevékenységekhez Különböző termések, növényi részek az óvoda kertjéből, kirándulásról, óvoda kömyékéről - valamint otthonról begyűjtött anyagok: makkok — vadgesztenye — lopótök - mákgubó - csöves kukorica — kukorica szára és csuhé - bambusznád — nád - fűzvessző — száraz virágok — hulladék faanyagok - ágak — csipkebogyó - zöldségek - gyümölcsök — szép kavicsok és egyéb kőzetek. Tároló edények a természetsarokba: Kosarak — saját készítésű, kisméretű ládák és zsákok, dobozok. Elárusítóhely: Polcok — mérleg — szatyrok — kosarak - játékpénzek — súlyok. Sütés – főzéshez Igazi és játék nyújtótábla — nyújtófa — edények — tűzhely — kendők - kötények - reszelő — tepsi — fűszerek — ízesítők –liszt és hozzávalók — gyümölcsmosók — kések. Takarító és kerti szerszámok: Gereblyék — seprűk — lombseprűk - dömperek - talicskák — lapátok - kosarak — lemosó — szivacsok — locsolókannák. Kéziszerszámok: Fúró — kalapács — csiszolópapír — mérőszalag — tű — sajtoló. Egyéb eszközök és anyagok: Szögek, drótok, kötözők, fonalak, befőttes üveg, állatoknak eleség, nyakba akasztható kincses zsák (gyűjtögetéshez), fotók, képek, bábok, könyvek, folyóiratok. Kísérletezéshez: Akvárium – terrárium – „esőerdő” – hőmérő – gyertya (levegő mozgásának bemutatására) – szélforgó, időjárás változását jelző tábla – évszak tabló – festő növények – befőttes üveg. Kiránduláshoz - Magnetofon mikrofonnal a természet hangjainak rögzítésére. - Növényprések, távcsövek, papír, írószer. TÉL „Zengenek az erdők és a havasok, keresik a rejteket a szép szarvasok..." (Népköltés -részlet) December Élményközpontú tevékenységek A környezet és a fenntartható fejlődés A tevékenységekhez, eseményekhez kapcsolódó érzékszervi tapasztalások, felfedezések Foglalkozási alternatívák • Időjárás változásainak figyelemmel kísérése és jelölése. - Madáretetés, madáreleségről való gondoskodás. - Csoportszobai növények és állatok gondozása. - Csoportszobában a természetsarok évszaknak megfelelő átrendezése. - Saját készítésű kompót, savanyúság elfogyasztása. - Gyógyteák és vitaminsaláták fogyasztása rendszeresen. - Hó söprés, lapátolás. - Jégpálya készítése. • Akvárium gondozása. Az évszakra jellemző munkaféleségek: madarakról való gondoskodás. A gyerekek természeti tapasztalatszerzésének gazdagítása. • Időjárás változásai, hatása emberekre, állatokra, növényekre. - Hogyan viselik el a változásokat, alkmazkodásuk. • A nappalok rövidülnek, majd újból hosszabbodnak. - Hogyan tudunk jeget, zúzmarát készíteni mi is. - A fagyott föld, hó, jég hangja. - Hó, jég, zúzmara tulajdonságai. - Nagyitóval a kristályok vizsgálata. • A szél erőssége, hangja, a kifejezések sokfélesége. - A természeti jelenségekről sokoldalú tapasztalatszerzés. - A gyerekeknek lehetőségük van az akváriumban élő élőlények folyamatos megfigyelésére. - Hógolyózás. szánkózás, csúszkálás, hóember készítése. - Hófestés, jégfestés (növényi eredetű nem vegyszeres festékkel). - Vásárlás: sütőtök, déligyümölcs, alma. - Sütőtök sütés - Kukoricamorzsolás, főzés. - A téli közlekedés veszélyei, fokozott óvatosság (csúszós út siető gyalogosok). - Morzsolás közben mesemondás. - A sütőtök és a kukoricaszemek keménysége sütés — főzés előtt és után. - A különféle termények átváltozása hő hatására. - Izük, illatuk, színük. - Komposztálás. Az elkészítet: gyümölcs és zöldség vitaminsaláta hulladékainak elhelyezése a komposztálóban. Január ÉIményközpontú tevékenységek A környezet és a fenntartható fejlődés A tevékenységekhez, eseményekhez kapcsolódó érzékszervi tapasztalások, felfedezések Kirándulás: (minden évszakban ugyan oda) Téma: a téli táj felfedezése - a befagyott víz - nyomkeresés - szánkózás - A táj, erdö, rét, holtág stb. jellegzetes élővilágának megfigyelése, évszakonként változásainak Összehasonlítása. - Helyes viselkedés kint a természetben, - Milyen változásokat tapasztalunk az őszi kiránduláshoz képest - A gyermek és természeti környezet kapcsolatában pozitív érzelmi viszony a természet értékei, szépségei és problémái iránt fogékony és nyitótt személyiség kialakítása. - Közvetlen természeti értékeink és szépségeink megismerése a gyerekeken keresztül a szülők szemlélet formálása Madárkalács készítése Madárvédelem. Madárkalács készítési módja Február ÉIményközpontú tevékenységek A környezet és a fenntartható fejlődés A tevékenységekhez, eseményekhez kapcsolódó érzékszervi tapasztalások, felfedezések - Könyvtárlátogatás, madárhangok meghallgatása • Évszakhoz kapcsolódó kisfilm megtekintése. - Könyvkölcsönzés módjának gyakorlása. - Könyvtárban való viselkedés alakítása. Melyik madárhangot ismerjük fel esetleg a kertünkben már hallottak közül. - Télűzés, télbúcsúztatás. - Kiszebáb égetés, elbúcsúztatása. Népszokás felelevenítése. A kiszebáb színe, anyaga. Hajtatás, csíráztatás (melegágy, aranyvessző, búza). A búza növekedésének, az ág kirügyezésenek megfigyelése, a búzacsíra megízlelése. Télen szükséges eszközök Játék és munkajellegű tevékenységekhez: - Különböző kellékek az „átváltozáshoz” fátylak, fejdíszek, csipkeruhák, sapkák, derékszíjak, táskák, gyöngyök, állatfülek, állatfarkak - babáknak meleg ruhanemű - szánkók, sítalpak - rongylabdák és kis vesszőseprű a hokizáshoz - különféle műanyag dobozok a jégtéglák készítéséhez (zsíros, tejfölös, ultrapasztás, stb.) - hóember kellékek - sütemény formák - virágföld, különféle magok - tejfölös poharak (palánta neveléséhez) - madáreleségek - pattogtatni való kukorica - fenyőágak - hólapát - vesszőseprű - családi fotók - magasság mérő - madáretető „Kísérletezéshez”, megfigyelésekhez: - fémedények és drótháló a zúzmara és dér készítéséhez - vatta vagy fehér bélésanyag a levegőszennyezés méréséhez - aranyvessző, közönséges mogyoróág a kertünkből - különféle talajminta (az edényben jelölve, melyiket honnan hoztuk) - palánta neveléséhez különféle magvak Kirándulás Papír, írószer TAVASZ – NYÁR „Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom. Minden madár társat választ virágom, virágom." (Népköltés - részlet) Március Élményközpontú tevékenységek A környezet és a fenntartható fejlődés A tevékenységekhez, eseményekhez kapcsolódó érzékszervi tapasztalások, felfedezések Foglalkozási altemativák: • Időjárás változásainak figyelemmel kísérése, jelölése. - Kerti munka beindítása, véleményezés, palántázás. • A kertbe üttetett, vetett növények kiválasztásának szempontjai: • emberi fogyasztásra alkalmas • madáretetésre alkalmas • díszítéshez vágott és szántott virágok • barkácsoláshoz felhasználhatóak - Tavaszi munkák és azok szükségessége. - Előre tervezünk, hogy legyen élelem magunknak és a madaraknak, valamint a díszítéshez virágok egész évre. - A kerti szerszámok helyes használata - Gazdaságos öntözés. - Vigyázunk egymásra munkavégzés közben. - A növényeket óvjuk, és nem tapossuk ki. - Vannak a növények között is olyanok, melyek egymás mellet jobban fejlődnek — barátok. - A föld illata. - A tavasszal nyíló virágok színei, illata. - Az üde zöld színek árnyalatai. - A magvak felületének tapintása. - A tavaszi hangok. Vásárlás: tavaszi zöldségfélék, palánták, virágföld. Korai friss zöldségek, primőráruk termesztésének módja. A tavasz színei, virágok illatai, palánták üde színei. Kísérleti lehetőségek: - Különböző helyekről begyűjtött talajok vizsgálata (víz átereszlése. ülepedése, a talajok bevetése azonos maggal). - Különféle vízminta gyűjtése, szűrése, szennyeződések megállapítása. - Élő, élettelen közt különbségek. - Talajt szennyező anyagok. - Természetvédelem - A víz szennyeződés bemutatása, annak feltehető okai. - Talajminták megfigyelése. - Összefüggések keresése a talaj és a növények fejlődése között. - A szűrőn fennmaradó anyagok, a különféle vízminták alapján megállapítások. Jeles „Zöld” napok Víz világnapja március 22. - Kirándulás a Békavárba - Gyalogtúra. Erre az alkalomra új akvárium vásárlása vagy a meglévő frissítése. Teknősök, különleges halak telepítése azzal a céllal, hogy a gyerekek még gazdagabb természet tapasztalatokat szerezzenek. Április A tevékenységekhez. eseményekhez Élményközpontú A környezet és a kapcsolódó tevékenységek fenntartható fejlődés érzékszervi tapasztalások, felfedezések • Kirándulás (minden - A táj erdő, rét, - A gyermek és a évszakban ugyan oda) holtág stb. természeti jellegzetes környezet Téma élővilágának kapcsolatában megfigyelése. pozitív érzelmi - Tavaszi rügyfakadás az Évszakonkénti viszony a természet erdőben. változásainak értékei, szépségei összehasonlítása. és problémái iránt - Fák, cserjék, fehérfűz (kosárfonás). - Helyes viselkedés közlekedés közben fogékony és nyitott személyiség - Enyves éger. szőrös nyír. és a szabad kialakítása. rezgő nyár. természetben. - Milyen változásokat tapasztalunk. Virágos növények: - Természetidegen • sóska (szedheti, fogyasztásra alkalmas) tárgyak azonosítása (amennyiben találunk — miért - mocsári gólyahír, felfutó kerülhetett oda). sövényszulák, kamilla, pipacs, kutyatej, papsajt, csalán Kísérleti lehetőségek Az élő rovarok - A különféle állatok - megfigyelése, utána csiga, giliszta, - Különféle rovarcsapdák azok visszahelyezése a rovarok - természetbe. mozgásának, készítése. táplálkozásának - Szivárvány előidézése megfigyelése. locsolótömlövel és - A napfény és a buborékfújással. vízcseppek által létrejött színek. Jeles „Zöld” nap - Föld napja április 22. - Ezen a napon akadályverseny a csoportok között. - Újra papír készítése Játékos vetélkedők hívják fel a figyelmet a Föld védelmére, szelektív hulladékgyűjtésre, víztisztításra, levegő szennyezésére. Papírgyűjtés utánhasználati tárgyak készítése újra papírból. Papírtégla készítése Május Élményközpontú tevékenységek A környezet és a fenntartható fejlődés A tevékenységekhez, eseményekhez kapcsolódó érzékszervi tapasztalások, felfedezések Foglalkozási alternatívák: • Időjárás változásainak figyelemmel kísérése, jelölése. • Szobai növények és állatok gondozása. • Madáritató elhelyezése és feltöltése. - Veteményes és virágoskert gondozása (Öntözés, gyomlálás, talajlazítás). - A megérett termések leszedése. - Homokozás, sarazás. - Légfürdözés, napfürdőzés, - Pancsolás - „Felhőles" - fantáziajáték • Játék a saját árnyékunkkal. • Napórakészítés - Az évszakra jellemző munkavégzések. - Növényvédelem, madárvédelem. - Gazdaságos öntözési módok. - Homokozás. sarazás közben helyes viselkedés, egymás test épségére vigyázunk. - A felhők mozgása, színei, formái. - A különböző természet jelenségekre a kifejezések gazdagsága, pl.: a szél lehet hűsítő frissítő, forgó... - Érzékelés után melyik illik rá. - A termések ízletese, színeinek meghatározása. - Hideg, meleg langyos víz megkülönböztetése. - Fénylő, vakító a nap, sötét az árnyék. • Komposztálás A megérett termések hulladékainak elhelyezése a komposztálóban (zöldborsó hüvelye, hagyma szára, stb.). Hársfavirág, fodormenta, bodzavirág, borsmenta, gyermekláncfű begyűjtése, szárítása. - „Vadvirág" módszer - Tárolási módok A virágok illata, színe. - Szárítás közbeni változások. - Teák izlelése. illatuk. Jeles „Zöld” napok • Madarak, fák napja május 10. • Más óvodákkal közös program. Erdő járás TAVASSZAL SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK - kapa, öntözőkanna, gereblye, ültetőfa - időjárás óra - vetőmagok, palánták - seprűk, lapátok, szállítójárművek - lemosó szivacsok, törlőruhák, tisztítószerek - szatyrok, kosarak - virágkötözők - csomagolópapírok, celofán - időjárás tábla, óra - locsolókannák - kapák - kosarak- tálak - nagyméretű műanyag kádak vagy medencék - földre teríthető gyékények - homokozó játékok - műanyag kancsók - gyümölcsmosók - állateleségek - madáritató - kincses zsák az óvodán kívüli eseményekhez, benne dobozok, zacskók - fényképezőgép - takarítóeszközök - nagyítók mikroszkóp, átlátszó falú edények - szűrőpapír - dobozok, üvegek, locsolótömlő - magok - csíráztató 12.6. A somadrin oldat hatása a gyermeki szervezetre Jótékonyan hat: asztma, hörghurut, légcsőhurut, arc-és homloküreg-gyulladás, krupp, nátha, pollenek, okozta allergiában szenvedőknél. A Somadrin oldat egy speciális kristályszerkezetű, telített sóoldat, amely csak természetes anyagokat tartalmaz. Párolgása következtében létrejött klíma megközelíti, de bizonyos értelemben felül is múlja a természetes barlangok hatását és mindenféle helyhez kötöttség nélkül képes megvalósítani, úgymond „helybe vinni” a sóbarlangok klímáját. A Somadrin oldat zárt légtérben, nagy párolgási felületű edényekbe öntve, mindenféle motorizáció nélkül ún. passzív módon, szobahőmérsékleten meginduló párolgása következtében alakítja ki a mikroklímát. A helység relatív páratartalma növekszik, a magas relatív páratartalom finom eloszlású aeroszol formájában van jelen. Az aeroszolos cseppekben elemi szinten megtalálhatóak az egészségre nem káros ásványi anyagok, melyek a beszívott levegővel a légzőszervek felületére tapadva fejtik ki hatásukat. A Somadrin oldat párolgása következtében a levegőben lévő ionok töltése megváltozik, több lesz a negatív ion. A negatív ionizációnak és a magas párakoncentrációban oldott sókristályoknak köszönhetően erősödik a légzőszervek csillószőrös hengerhámjának aktivitása, ezáltal fokozódik az öntisztulás, aminek következtében enyhülhetnek, illetve megszűnhetnek a gyulladásos folyamatok. A Somadrin oldat párologtatása során a levegő abszolút víztartalma lényegesen alacsonyabb, mint a csapvíz esetén. A levegő alacsony abszolút víztartalma szintén élettani jelentőségű. A viszonylag száraz levegő a tüdőjáratokban sok vizet tud felvenni a telítettségig. Az emelkedett vízleadás csökkenti a nyálkahártyák váladékának mennyiségét. Az így kialakult levegő hozzájárul a jó közérzet, a jó egészségi állapot fenntartásához. 12.7. A bölcsőde szakmai programja TARTALOM Az intézmény bemutatása 145 Napirend 146 Bevezetés 147 1. Jogi keretek 147 2. A bölcsőde definíciója és funkciója 149 3. Bölcsőde kapcsolatai 149 I. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS SZAKMAI PROGRAMJA 150 1. A bölcsődei gondozás- nevelés alapprogramja 150 2. A bölcsődei gondozás- nevelés alapelvei 150 3 .A bölcsődei gondozás- nevelés feladatai 154 4. A bölcsődei élet megszervezésének elvei 154 5. A bölcsődei gondozás- nevelés főbb helyzetei 156 6. Dokumentáció 156 7. Alapellátáson túli, a családi nevelést támogató szolgáltatások 157 II. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS TÁRGYI FELTÉTELEI 158 1. A bölcsőde helyiségei és udvara 158 III. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI 160 IV. EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS, MINT BÖLCSŐDEI FELADAT 160 1. Közvetlen prevenció 160 2. Gyógyszeradás, elsősegélynyújtás 160 3. Élelmezés 161 V. A BÖLCSŐDE EGÉSZSÉG-,BALESET-ÉS MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS SZABÁLYAI 162 1. Egészségvédelemmel kapcsolatos szabályok 162 2. Balesetvédelemmel kapcsolatos szabályok 163 VI. A BÖLCSŐDEI DOKUMENTÁCIÓ 164 Gyermekképünk Egy sokoldalúan, harmonikusan fejlődő gyermek, aki testileg, lelkileg egészséges. Nyitott az őt körülvevő világ ingereinek befogadására. Érdeklődő, kreatív, kitartó. A saját teljesítő képességének megfelelően tevékenykedik. Jól érzi magát a közösségben. Örömben, nyugalomban, szeretetteljes légkörben éli meg mindennapjait. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik egyéni ütemben, sajátos módon fejlődnek, a mai értékeket vesztett, rohanó világban is képesek szeretetet adni . Intézményünk bemutatása Már évek óta igény merült fel községünkben a 2 és 3 év közötti gyermekek napközbeni ellátására. Ezt a célt szolgálta a Mini csoportunk, ahová azokat a gyermekeket vettük fel, aki év közben (szeptember és május 31. között töltötték be a 3. életévüket, és a kiscsoportot kétszer járták). Az integrált intézmény bölcsődei csoportja biztosítani tudja 2 éves kortól a kisgyermekek napközbeni ellátását, és olyan hiánypótló szolgáltatást kínál a lakosság számára, mely valós igények kielégítését szolgálja. Óvodánk és bölcsődénk falusi környezetben, tágas udvarral- a bölcsődének elkülönített udvarrésszel- a település közepén helyezkedik el. A gyermekek nagy része Nagyvázsonyból, egy-egy gyermek a környező településekről (Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó) érkezik. Intézményünk barátságos, világos termekkel, és melegítő konyhával rendelkezik. Főzőkonyha a helyi általános iskolában van. Tágas, gondozott udvarunkban esztétikus kültéri játékok találhatók. Termeink jól felszereltek, hűen tükrözik az adott csoport egyéni arculatát, mind a játékok, mind a szakmai felszereltség terén. Az egészség megőrzését segíti elő a SOMADRIN egészségügyi preventív, terápiás só-szobánk, amely az asztma, hörghurut, légcsőhurut, arc-és homloküreg gyulladás, nátha, pollen okozta allergiában szenvedő gyermekeknél fejt ki jótékony hatást. Intézményünk nagy hangsúlyt fektet az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkörre, a gyermekek fogadására. NAPIREND 6. 30 - 8. 30 Érkezés, játék 8. 30 - 9. 00 Gondozási feladatok 9. 00 - 9. 30 Tízórai 9. 30 - 10. 00 Gondozási feladatok 10. 00 - 11. 45 Játék 10. 30 11110.10. Tízórai-(gyümölcslé vagy citromos tea) 10. 10 - 11. 00 Játék az udvaron 11. 00 - 11. 30 Gondozási feladatok 12. 00 - 12. 30 Ebéd 13. 00 - 14. 45 Alvás-(folyamatos ébredés) 14. 45-ffolyamatosan Gondozási feladatok- (folyamatosan) 15. 00- Uzsonna 15. 30 - 16. 30 Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége. A nevelés leghatékonyabb eszköze. A kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek zavartalanul ki kell elégülnie. Napirendünk biztosítja a gyermek számára a folyamatosságot és érzelmi biztonságot teremt. BEVEZETÉS „Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömöt. De, hogy mit fogad el, azt bízzuk rá. Csak a lelki táplálék válik Javára, amit maga is megkíván.” (Kodály Zoltán) 1. Jogi keretek 1.1. Szervezeti feltételek: a bölcsőde alapító okirattal rendelkező jogi személy, szakmai önállósággal bír. A bölcsőde a Mesevár Óvoda intézményével összevontan működik, biztosítva önálló szakmai egységként történő működtetését.[15/1998.(IV.30.) NM r.35§ (4)] 1.2. A bölcsőde fenntartója: Nagyvázsony, Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó Községek Önkormányzata 1.3. A nyitva tartás: A bölcsőde nyitvatartási idejét a fenntartó határozza meg, figyelembe véve az óvoda nyitva tartását és a bölcsődébe járó gyermekek szüleinek munkaidejét. Egy gyermek napi gondozása az alapellátás idejében a 12 órát nem haladhatja meg. Egyéb szolgáltatások működtetése, nyitva tartása tekintetében a fenntartó dönt. 1. 4. A szülői jogok és kötelességek A szülő joga, hogy: megválassza az intézményt, melyre gyermeke gondozását- nevelését bízza megismerhesse a gyerekcsoport életét, napirendjét megismerje a gondozási- nevelési elveket tanácsot, tájékoztatást kérjen és kapjon a gondozónőtől a bölcsőde működését illetően mondjon véleményt és tegyen javaslatot megismerje a gyermek ellátásával kapcsolatos dokumentumokat tájékoztatást kapjon: a gyermekjogi képviselő személyéről, elérhetőségéről, a gyermekképviseleti fórumról, megismerje az intézmény házirendjét. A szülők kötelessége, hogy a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és intézményekkel együttműködjön az intézmény házirendjét betartsa 1. 5. A gyermek joga, hogy: segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakozásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön emberi méltóságát tiszteletben tartsák, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal - az elhanyagolással szemben védelemben részesüljön a hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes gondozásban-nevelésben részesüljön. 2. A bölcsőde definíciója és funkciói 2.1. A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része. Óvodánkban működő bölcsőde a családban nevelkedő 20-24-36-48 hónapos gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte a bölcsődei gondozási-nevelési év végéig, maradhat a bölcsődében. Amennyiben még nem érett az óvodai nevelésre a 4. életévének betöltését követő aug. 31.-ig gondozható a bölcsődében. /1997.XXXI.tv.42.§(1)/ Bölcsődébe felvehető minden olyan kisgyermek, akinek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni gondozását. 2.2. A bölcsőde látogatása és a családlátogatás alkalmával, a szülővel való közös beszoktatás, a napi találkozások során a szülők megismerik a bölcsődei nevelés elveit és gyakorlatát, a gondozónő pedig a szülő segítségével megismeri a gyermek egyéni szokásait. Ezek a tapasztalatok kölcsönösen segítik az együttnevelés megvalósulását. 3. A bölcsőde kapcsolatai A bölcsődei gondozás-nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Tevékenységét a vonatkozó gyermeki és szülői jogok, és kötelességek figyelembevételével végzi. A bölcsőde egymás kompetenciahatárainak kölcsönös tiszteletben tartásával együttműködik mindazokkal, akik a családoknak nyújtott szolgáltatások és ellátások során a gyermekkel illetve a gyermek családjával kapcsolatba kerülhetnek (gyermekjóléti szolgálat, védőnői szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő központ, óvoda, a korai fejlesztés szakemberei, gyermekvédelmi szakellátás, gyámhatóság). I. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS SZAKMAI PROGRAMJA 1. A bölcsődei gondozás-nevelés alapprogramja az általános emberi, etikai alapelvek az ENSZ „Egyezmény a gyermekek jogairól” c. dokumentumban rögzítettek a pszichológiai és a szakmai kutatások eredményei a 0-3 éves életszakasz meghatározó szerepének elismerése a bölcsődei gondozás-nevelés törénete alatt felhalmozódott értékek a bölcsődei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlata ► Figyelembe vételével határozza meg a bölcsődékben folyó gondozó-nevelő munka szakmai alapelveit, melyek érvényesek a speciális csoportokra és a szolgáltatásokra is, a sajátosságaiknak megfelelő kiegészítésekkel. Ezeknek az elveknek az elfogadása és a gyakorlatban való érvényesítése a bölcsőde nevelő-gondozó munkájának minimum követelménye. 2. A bölcsődei gondozás- nevelés alapelvei 2.1. A gondozás és nevelés egységének elve A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. A gondozás a bölcsődei nevelés egyik alapvető tevékenysége. A kisgyermek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, biztonságot nyújt, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához, és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. Ezzel a gyermekek testi nevelésén kívül hozzájárul az egész személyiség alakulásához. A növekedés és a fejlődés üteme, jellemzői egyéni sajátosságot mutatnak, amelyeket a gondozás során fontos figyelembe vennünk. Az egészség megőrzésére irányuló gondozás a személyi és környezet higiénét, valamint pszicho-higiénét magába foglalja. Az egészséges személyiségfejlődés egyik legfontosabb feltétele a gondozónő és a gyermek közötti jó kapcsolat. Gondozónőink megkülönböztetett figyelemmel, gondoskodással veszik körül a gyermekeket, szavai, viselkedése, tekintete, hangsúlya, mozdulatai, gesztusai gondozás közben is figyelmet, elfogadást közvetítenek. A gondozás a gyermekek fejlődése során egyre több egészségnevelési elemet tartalmaz, jó alapja az egészséges életre nevelésnek. A bölcsődében az életritmus, a táplálkozás, testápolás, öltözködés, mozgás, pihenés és alvás megszervezésével, az ehhez kapcsolódó tevékenységekkel, az ezen alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő életmódot. A nevelés lehetőségei nem korlátozódnak csak a gondozás területére, a nevelés az egész nap folyamán jelen van, úgy a játék, mint a mese-vers, bábozás, rajzolás, festés, ragasztás, gyurmázás, ének tevékenységek során is. A gondozónő a nap folyamán minden nevelési helyzetet kihasznál a gyermekek személyiségének fejlesztésére. 2.2. Az egyéni bánásmód elve A gondozónő meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve, segíti a gyermek fejlődését. Már a bölcsődébe lépés pillanatától nagy hangsúlyt fektetünk az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkörre, a gyermekek fogadására. Különös gonddal figyelünk a nehezen szocializálható gyermekekre. A gyermekek megismerését a családlátogatás, és a beíratáskor felvett anamnézis-lap segíti. Folyamatos megfigyeléssel, testsúly, testmagasság összehasonlító mérésével követjük a gyermekek testi fejlődését. A Fejlődési Naplóban rögzíti a gondozónő a gyermek érzelmi, értelmi stb. fejlődését. A gyermekek gondozásának alapja a gyermek és felnőtt közötti meghitt, megértő viszony, valamint a család és a bölcsődében dolgozó felnőttek elvárási rendszere. Mindezek megvalósításához biztosítjuk az egészséges, biztonságos, fejlesztő hatású környezetet az öltözőben, a mosdóban, csoportszobában és az udvaron egyaránt. Munkánk során támaszkodunk a bölcsőde orvosának, védőnőjének szakmai segítségére. 2.3. Az állandóság elve A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága (gondozónő-, csoport-és hely állandóság), és a jól kialakított napirend növeli az érzelmi biztonságot. Fontosnak tartjuk a bölcsődében a derűs, szeretetteljes, biztonságot, otthonosságot nyújtó légkört, hiszen a gyermeket ebben a korban az érzelmei vezérlik. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy a bölcsődébe lépés pillanatától kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. A gyermekek beszoktatását segíti a gondos előkészítés, a szülőkkel fokozatos együttismerkedés a bölcsőde életével, és a két gondozónő példamutató viselkedése; hogy bensőséges kapcsolat alakuljon ki gondozónő-gyermek, gyermek-gyermek között. Fejlődjön minden gyermek szociális érzékenysége, és jó irányt vegyen „én” tudatának alakulása. Legyen a csoportnak szokásrendszere, szimbóluma, ami erősíti az összetartozást. 2.4. Az aktivitás, az önállóság segítésének elve A biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet, az elfogadás és az empátia fokozzák az aktivitás és az önállóság iránti vágyat. A csoportszoba berendezési tárgyainak kiválasztásakor elsődleges szempont volt a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő bútorok és játékkészlet kiválasztása, a biztonságot nyújtó környezet kialakítása. A játékeszközöket, egyéb tevékenységekhez szükséges eszközöket úgy helyezzük el, hogy ahhoz a gyermekek a nap folyamán bármikor hozzá férhessenek és tevékenységre motiváljanak. A napirend összeállításakor figyeltünk arra is, hogy a különböző tevékenységekre megfelelő mennyiségű idő álljon a gyermekek rendelkezésére. A gyermekek alapvető, érdeklődő, kíváncsi beállítódására alapozva a legváltozatosabb tevékenységeket biztosítjuk, hogy minél több tapasztalatot gyűjthessenek a természeti, társadalmi környezetünkből. Spontán szerzett tapasztalataikat, ismereteiket fontos feladatunk összerendezni, bővíteni, valamint értelmi képességeiket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás), s nem utolsó sorban kreativitásukat fejlesztenünk. A gyermekek értelmi fejlesztése cselekvésre, játékosságra építve fejlődik a legoptimálisabban. 2.5. A pozitívumokra támaszkodás elve A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. A közösségi nevelés és a szocializáció a bölcsődei nevelési folyamat alapvető, átfogó kerete, amely lehetővé teszi a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását. A szocializáció eredményeképpen a gyermekek elsajátítják a helyes viselkedés módját, a kapcsolatteremtés formáit, az alkalmazkodás képességét, kialakul, fejlődik konfliktus megoldási képességük, mindezek nyelvi formáit. Erősítjük, segítjük a szülőket a bölcsődében folyó munka megismertetésével is a családban működő szocializációs funkciójukban. A bölcsődei nevelés folyamatában az egyén és a közösség nevelése szervesen összefonódik, a csoport az egyént, az egyén a csoportot gazdagítja. A gyermekek alkalmazkodnak egymáshoz és maguk is alakítják a közösségi szokásokat. A közösségi nevelés, a gyermekek életének céltudatos megszervezését igénylik. Ezt szolgálja rugalmas napirendünk, mely hozzájárul a gyermekek egészséges testi, lelki fejlődéséhez, biztosítva a gyermekek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségletnek megfelelő váltakozását. Fontos, hogy a gyermekektől elvárható szintű tevékenységek során megkapják a megfelelő segítsége, a sablonmentes dicséretet, a biztatást, a pozitív megnyilvánulások támogatását, megerősítést kapjanak. 2.6. A rendszeresség elve A jól szervezett folyamatos és rugalmas, ami függ a csoport életkori összetételétől, fejlettségétől. Az ismétlődés tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez, a napi események sorában, növeli a gyermek biztonságérzetét. 2.7. Az egységes nevelő hatások elve A gyermekkel foglalkozó felnőttek a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek, az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik. 2.8. A fokozatosság elve A gyermek új helyzethez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. 3. A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai A bölcsődei gondozás-nevelés feladata a gyermek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, a fejlődés elősegítése. 3. 1. Az egészséges testi fejlődés elősegítése 3. 2. Az érzelmi fejlődés és szocializáció segítése 3. 3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése 4. A bölcsődei élet megszervezésének elvei 4.1. Kapcsolattartás a szülőkkel A szülők és a bölcsőde folyamatosan, napi szinten, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről, akár szóban reggel, vagy délután (fontosabb napi aktuális események), akár írásban az üzenő füzetben, ahol a szülő is megteheti észrevételeit. A tájékoztatás mindig őszinte, hiteles, személyes hangvételű, etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó, és bizalmas legyen. A kapcsolattartás formái: személyes beszélgetések találkozáskor az érkezéskor és távozásnál Szülői értekezletek hirdetőtábla üzenő füzet írásos tájékoztatás, napló időpont egyeztetés után egyéni beszélgetés szervezett programok 4.2. Családlátogatás Célja: a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek otthoni környezetben való megismerése, amelyre a beszoktatás előtt kerüljön sor. 4.3. Beszoktatás: fokozatosan, szülővel együtt A családdal való együttműködést helyezi előtérbe. A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének feltételei: a bölcsődevezető és a gondozónő korrekt tájékoztatással teremtse meg az együttműködés feltételeit a szülő részéről a módszer elfogadása a beszoktatás időtartama legalább 2 hét legyen a beszoktatás első hetében a szülővel együtt, a második hetében a szülő állandó jelenléte nélkül a beszoktatás első hetében úgy kell a beszoktatási időt alakítani, hogy az anya a gyermekével valamennyi gondozási műveletet elvégezhesse és a gondozónő azokat megfigyelhesse a gyermek együttműködésétől függően a gondozónő az első napokban is kísérletet tehet egy-egy gondozási művelet elvégzésére az anya jelenlétében a 3.-4. naptól a gondozónő veszi át fokozatosan az anyától a gondozási műveleteket 4.4. Napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyerekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt, folyamatos gondozási feltételeit kívánja biztosítani. A folyamatos gondozás a jó közérzetet biztosítja. A gondozónők munkarendje a gyerekek napirendjének alapján készül el. 5. A bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzetei A gondozás és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. 5.1. Gondozás Bensőséges, szeretetteljes, interakciós helyzet gondozónő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyerek testi szükségleteinek, mozgásigényének a kielégítése. Elősegíti a harmonikus, összerendezett mozgás a gyermek testi képességeinek fejlődését. Biztosítja a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet, jó közérzetének kialakulását. A gondozás folyamatában elkezdjük kialakítani az egészséges életmód, a helyes életritmus, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásait, amire később az óvodai nevelés is építhet. A szobatisztaság kialakulásának elősegítése, a gyermek egyéni kezdeményezéseinek támogatása. 5.2. Játék A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segíti a világ megismerésében és befogadásában. Elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődést. A gondozónő a játék feltételeinek biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást a gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődéséhez. 6. Dokumentáció A gondozónő által vezetett dokumentáció Bölcsődei egészségügyi törzslap gondozónői bejegyzése Háromhavonta összefoglaló a gyermek fejlődéséről Üzenő füzet szülőknek a napi jelentősebb eseményekről Gondozónői jellemzés a szakértői bizottság, illetve egyéb szakvizsgálatokhoz 7. Alapellátáson túli, a családi nevelést támogató szolgáltatások Előadások szervezése a gyerekek fejlődésével, fejlesztésével, nevelésével kapcsolatban a térítési díj ellenében. Lehetőség biztosítása az egyéni problémák megbeszélésére fogadó óra keretében. II. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS TÁRGYI FELTÉTELEI Bölcsőde helyiségeit a funkciónak megfelelően alakítottuk ki. OTÉK előírásait figyelembe kell venni és kötelezően alkalmazni, valamint az MSZ-04 205/2-87 építésügyi ágazati szabványt kell irányadónak tekinteni. 1. A bölcsőde helyiségei és udvara A gyermekek által használt helyiségek Gyermeköltöző: külön helyiségben, a mosdó mellett helyezkedik el. Felszerelése megfelel a 2-3 éves korú gyerekek öltöztetési igényeinek. Minden gyerek részére biztosított a ruha- és cipő tároló, pad. Mosdó: a gyerek gondozását és önállósodását segítő berendezési tárgyak és eszközök a gyerek méretéhez és fejlettségéhez adottak. Gyerekszoba: az előírt alapterület 4 m2/fő Természetes megvilágítás legyen. Sötétítés legyen. A bútorozást balesetmentesen, a gyerekek fejlettségét követően kell kialakítani. Tartós, melegburkolatú legyen, ami mosható és fertőtleníthető. A világítást közvetett formában káprázás mentesen kell kialakítani, fényerő min. 300 lux. A szobák falai világosak és meleg színűek legyenek. A bútorzat fénytelen felületű legyen. A csoportszoba ajtaján biztonsági üveg legyen. Az altatáshoz használt ágyak megfeleljenek a biztonsági és egészségügyi követelményeknek. Játszókert Felületi kialakítása: füvesített legyen, homokozó, beépített játékok. Homokozó. Terasz, árnyékolóval ellátva. Játékkészlet Motorok. Labdák. Rootikum, csúszda, rugós hinta, homokozó készlet, talicska. Egészségügyi szempontok: Könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen Balesetet ne okozzon Ne legyen olyan kisméretű, hogy orrba, garatba kerülhessen Pedagógiai szempontok: Minden tevékenységformához legyenek megfelelő mennyiségű, minőségű, biztonságos, esztétikus játékszerek, figyelembe véve a kivitelezés, az elhelyezés szempontjait. Lényeges a pihenő sarok kialakítása. A nyugodt, elmélyült játék biztosításához szükséges a megfelelő, egyszerű, és betartható szabályok kialakítása és betartása. III. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI A dolgozói létszám szükségletet meghatározza az, hogy Egy bölcsődei csoport gyermeklétszáma 12-14 fő. A szakmai szempontokat figyelembe véve a bölcsődei csoportok maximális megengedhető feltöltöttsége 120 % lehet. A bölcsőde személyi feltételei: intézmény vezetője a Mesevár Óvoda és Bölcsőde vezető, szakmai vezető a bölcsődei csoport gondozónője. Két fő gondozónő Egy fő takarító Munka és pihenőidő meghatározására a KJT. és a hatályos jogszabályok érvényesek. IV. EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS MINT BÖLCSŐDEI FELADAT 1. Közvetlen prevenció Vitamin Gyermekfogászati prevenció Levegőzés Fertőtlenítés A higiéniai szokások rögzítése, helyes alkalmazása 2. Gyógyszeradás, elsősegély Lázas, hurutos, antibiotikumokkal kezelt, beteg gyerek nem jöhet bölcsődébe Egyes nem fertőző (allergia, anyagcsere, vese-húgyúti, epilepszia stb.) betegségben szenvedő gyerekeknek, ha szükséges a háziorvosa által előírt gyógyszerét beadhatják a bölcsődében, de ezt dokumentálni kell. Sürgős esetben csak láz- és fájdalomcsillapítót kap a gyerek. Szülőt értesítjük, majd dokumentáljuk a csoportnaplóban, és az üzenő füzetben. A szülőknek írásban kell nyilatkozniuk a gyógyszerszedéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben (milyen gyógyszert kaphat a gyerek (anamnézis lap), milyen gyógyszert kapott a gyerek (üzenő füzet) Minden bölcsődében kell mentődobozt elhelyezni. A szabvány mentődobozt – MSZ 13 553 – hozzáférhető helyen kell tárolni A gyermekorvos állítja össze a bölcsőde gyógyszerkészletét, melyben kell, hogy szerepeljenek: lázcsillapítók (kúp, tabletta, szirup,) görcsoldók (kúp, tabletta) allergia elleni szerek (tabletta, szirup, injekció, kenőcs) 3.Élelmezés 3.1. A kisgyermektáplálás A bölcsődei élelmezés során a korszerű csecsemő és kisgyerek-táplálási elveket kell figyelembe venni úgy, hogy a táplálék: Mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű, A higiéniás követelményeknek megfelelő A megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített és élvezhető legyen A korszerű táplálkozási elveknek és konyhatechnikai eljárásoknak figyelembevételével a gondozónő az élelmezésvezetővel és a bölcsőde orvosával közösen állítja össze, legalább két hétre előre az étlapot, a korosztály élelmezési-, nyersanyagnormáinak figyelembevételével. 3.2. Az étkezés közegészségügyi szabályai A bölcsődei étkeztetésre a 9/1985.(X.23.) EüM.-BkM. Számú „Az étkeztetéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályokról” szóló együttes rendelet vonatkozik. V. A BÖLCSŐDE EGÉSZSÉG-, BALESET- ÉS MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS SZABÁLYAI 1. Egészségvédelemmel kapcsolatos szabályok Az egészségvédelmi követelmények betartását a bölcsőde vezetője és orvosa rendszeresen ellenőrizze. A bölcsődés gyerekek egészségvédelme: A betegség gyanúját a gondozónő jelzi a szülőknek, aki gondoskodik a mielőbbi elvitelről. A bölcsődében sürgősségi ellátás történik. A betegség kezelése a család orvosának a feladata. Betegség után a szülő köteles orvosi igazolást hozni, melyet a gondozónő a bölcsődei gyermek-egészségügyi törzslapon dokumentál, a bölcsőde orvosa számára megőriz. A járványügyi előírásokat, az ÁNSZT előírásokat, az orvos és a bölcsődei egészségvédelmi szabályokat maximálisan be kell tartani. A bölcsődei dolgozók egészségvédelemmel kapcsolatos szabályai: A dolgozók kötelesek a munkába lépés előtt a munkaköri alkalmassági vizsgálaton megjelenni. A dolgozónak rendelkeznie kell érvényes ernyőszűrési lelettel. A dolgozó köteles bejelenteni, ha ő, vagy a közös háztartásban lévő személynél betegség gyanúja jelentkezik. (pl. hasmenés). Takarítás Hetente egyszer és járvány idején soron kívül fertőtleníteni kell. A fertőtlenített játékokat meleg folyóvízzel többször, alaposan le kell öblíteni. A bölcsőde helyiségeit 2-3 évenként festeni és 6 évenként mázolni kell. Szennyes-ruha kezelése, mosása Minden gyerek tisztázása után fertőtleníteni kell a pelenkázót. Az egyszer használatos pelenka zárt fóliazsákban a települési hulladékkal együtt kezelendő. 2.Balesetvédelemmel kapcsolatos szabályok A balesetvédelemmel, munkavédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos szabályokra a Mesevár Óvoda szabályozásai a mérvadóak. Ezen kívül a gondozónők elsősegély-nyújtási ismereteit rendszeresen fel kell eleveníteni. VI. A BÖLCSŐDEI DOKUMENTÁCIÓ A dokumentációk részletes tartalmát a Bölcsődei Ügyviteli – iratkezelési szabályzat tartalmazza. A gyermek felvételével kapcsolatos dokumentációk felvételi szabályzat felvételi könyv Adatszolgáltatással kapcsolatos dokumentációk Bölcsődei napi jelenléti kimutatás Bölcsődei jelentések – havi, évi A gyermek fejlődésével kapcsolatos dokumentációk Gyermek-egészségügyi törzslap Fejlődési napló Fertőző betegségek naplója Csoportnapló Üzenő füzet Hiányzások kimutatása Élelmezéssel kapcsolatos dokumentációk heti étlapterv étkezők nyilvántartása, étkezési térítési díj elszámolása (a többi az óvodával megegyező) Egyéb dokumentumok Ellenőrzési napló Házirend Felhasznált irodalom 368/2011. Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (államháztartás részét képező intézmények számára) 3-2012.(VI.8.) EMMI rendelet a 2012-2013-as tanév rendjéről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF Bp. 1992. Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Magyar Közlöny 1996. 71. sz. Mérei Ferenc – Binet Ágnes – Gyermeklélektan Gondolat kiadó Bp. 1985. Pethő Ágnes: Az óvodai nevelőmunka szabályozása – Óvodai Nevelés 1996. Porkolábné dr. Balogh Katalinés a Budapesti IV., Aradi utcai Óvoda alkotó teamje – Volán Humán Oktatási és Szolgáltató Rt. 1997. Balázsné Szűcs Judit – Szaitzné Gregorits Anna – Szabadon, játékosan, örömmel- SZORT BT. 1998. Budapest Balázsné Szűcs Judit – Miből leTT a cserebogár? – SZORT BT. Budapest Füle Sándor – A pedagógiai program készítése – OKI, OKKER, Budapest, 1997. Nagy Jenőné – Óvodai programkészítés, de hogyan? – NAT-TAN sorozat Országos Közoktatási Intézet Budapest, 1997. IRODALOM Óvodavezetők kézikönyve Óvodai nevelés országos alapprogramja Pereszlényi Éva : A Helyi Óvodai Nevelési Program szakmai feltételrendszere 1997 Pereszlényi Éva – Porkolábné Balogh Katalin: Játék- Mozgás – Kommunikáció Óvodai Program 1996. Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában 1997. Óvodai nevelés játékkal mesével 5 kötete Nagy Jenőné Óvodatükör 2001. Gaál Anikó: Ünnepnapok – hagyományok 2003. Kuntár Éva Ágnes: Hagyományőrzés az óvodában Útmutató: A Néphagyományőrző Óvodai Program megvalósításához Gödöllő 1999. Ember és környezete Dr. Hegyi Ildikó : Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban Bevezetés a korai fejlesztés témakörébe, Pécs 1998. Hogyan dolgozzuk át óvodánk nevelési programját? Szolnok 2002. Gósy Mária: Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok Bp. 1996. JEGYZŐKÖNYV Készült: 2013.07.24.-én 16 órakor az óvoda hivatalos helységében a nevelőtestület értekezletén. Tárgy: A Pedagógiai Program módosításának ismertetése, megvitatása, elfogadása. Jelen vannak: - Kissné Simon Dóra Heizerné Dankó Csilla György Lászlóné Marton Teréz Schumacher Józsefné Steierlein Gabriella Bocskay Zsuzsanna Mesterházi Mária Izsánné Takács Melinda Bíró Andrea Stáhl Györgyné A Pedagógiai Program módosításait Schumacher Józsefné intézmény vezető helyettes a munkaközösség vezetője ismertette a nevelőtestülettel, melynek az elkészítésében a nevelőtestület is közreműködött. A jelenlevő óvodapedagógusok egyhangúlag elfogadó határozatot hoztak a módosítások bevezetésére vonatkozóan. Jegyzőkönyvvezető:………………………… JEGYZŐKÖNYV Készült: 2013……….-én 17 órakor a Mesevár Óvoda és Bölcsőde helységében a Szülők Közösségének képviselőinek ülésén. Tárgy: A Pedagógiai Program módosításának ismertetése. Jelen vannak: Szülők Közösségének képviselői: Sándor Zsuzsanna Vigh-Krupla Orsolya Némethné Kiss Mariann Molnárné Frick Anikó Rózsásné Farkas Andrea Dubicsné Nagy Anita Rábáné Balogh Mónika Hutvágner Adél Pető Mónika Mészáros Melinda Inhoffné Takács Mónika Takács Anita Ebeléné Borbély Katalin Kugler Jánosné Simonyai Zsanett Schumacher Józsefné – óvodavezető helyettes Stáhl Györgyné – óvodavezető Stáhl Györgyné: Köszönti a Szülői Közösség képviselőit. Tájékoztatja a jelenlevőket, hogy a Pedagógiai Programunk módosítása elkészült. Pedagógiai Programunkat 1999.szeptember 01-én vezettük be. Az elmúlt évek tapasztalatai és néhány törvényi változás alapján döntöttünk úgy, hogy programunk egyes fejezeteit módosítjuk, bővítjük. Módosítások ismertetése: - Az Országos Alapprogramnak megfelelő módosítások egészséges életmód alakítás erkölcsi és közösségi nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciális szakember közreműködésével rendszeres mozgástevékenység tehetséggondozás esélyegyenlőségi intézkedések A jelenlevő szülők egyhangúan elfogadták a módosításra tett javaslatot. _________________________________ jegyzőkönyvvezető LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Pedagógiaii Program hatályba lépésének időpontja: 2013.09.01. Alkalmazotti közösség elfogadásának időpontja: 2013. Szülői szervezet véleményezésének időpontja: 2013. Fenntartói jóváhagyás időpontja: Felülvizsgálat időpontja: hatályba lépést követő öt évenként A Pedagógiaii Program példányszáma: Csoportonként 1 db Vezetői iroda 1 db Nyilvánossága: A szülők számára a vezetői irodában biztosított, illetve honlapon megtekinthető

2009-2014 Mesevár Óvoda és Bölcsöde Nagyvázsony
© Minden jog fenntartva